Szerző: Gálffy Csaba

2012. június 14. 13:45

Az egész világon éles üzembe állt az IPv6

A legnagyobb webes cégek bekapcsolták az új Internet Protocol támogatását, a kisebb cégek és a szolgáltatók azonban húzódoznak még. A végfelhasználók számára transzparens átállás további évekre lehet.

Újabb fontos lépést tett az internet egy része az IPv6 teljes bevezetése felé, múlt hét közepe óta ugyanis számtalan kisebb-nagyobb weboldal elérhető már az új protokollon keresztül is. A tavalyi IPv6-nap sikerén felbuzdulva (és tanulságait leszűrve) idén már nem egy fix tesztperiódust vállaltak az oldalak üzemeltetői, hanem azt, hogy az új protokoll támogatását bekapcsolják - és úgy is hagyják. Az IPv6 Launch Day mögé az iparág legnagyobbjai sorakoztak fel, így a Google, Facebook, Yahoo, Wikipedia, Microsoft Bing, az AOL, vagy a kevésbé mainstream szolgáltatók közül a Pirate Bay.

Az IPv6 bevezetése apró lépések sorozata. Az egyszerű böngészés esetében a felhasználó gépe, saját hálózata, az internetszolgáltató hálózata, az internetes gerinchálózat illetve a meglátogatott oldal közül mindeniknek támogatnia kell az IPv6 protokollt. Ezért húzódik hosszú évek óta a protokoll bevezetése - a lánc minden elemének támogatnia kell a teljesen IPv6-alapú kapcsolat létrejöttéhez.

Weboldalak - szervezeti probléma

A Cisco sajtóeseménnyel készült az idei IPv6 "felbocsátásra", a gyártó a nagy nap alkalmából saját weboldalai esetében is bekapcsolta az új protokoll támogatását. Ez nem kis szó, a vállalat bevételeinek mintegy 90 százaléka keletkezik a cisco.com weboldalon keresztül, a támogatással kapcsolatos forgalomnak pedig 80 százaléka megy át az oldalon - évi több mint 40 milliárd dolláros bevétel mellett egy perces leállás is komoly bevételkieséshez vezetne, a reputáción esett csorbáról nem is beszélve.

Nem csoda tehát, hogy az elmúlt egy évben, a tavalyi IPv6-nap óta eltelt időben nem a tesztelés, hanem a felsővezetés meggyőzése bizonyult a műszaki csapat előtt tornyosuló legnagyobb akadálynak. Ez a fajta szervezeti gát egyébként a Cisco szerint a legtöbb cég esetében hasonló, mérettől függetlenül a vezetés kockázatkerülő magatartása nem segíti elő az új protokoll elterjedését.

Románia vezet, Magyarország kullog

A bevezetés napján kisebb meglepetésre Románia messze maga mögött hagyta a nemzetközi mezőnyt az IPv6 bevezetési arányaiban, az országból induló internetes forgalom 7,87 százaléka használta az új protokollt. A helyezésben a szolgáltatók agresszív bevezetési ütemterve játszott fontos szerepet, a Digi anyavállalata, az RDS&RDS esetében például már a felhasználók mintegy 20 százaléka az új protokollon keresztül éri el a kompatibilis weboldalakat. A második helyezett Franciaország 3,86 százalékon áll ma, köszönhetően a Free.fr által elért látványos, 18 százalékot meghaladó adoptációs rátának. Az európai szolgáltatók azonban nem léptek egységesen, a teljes EU-ban generálódó internetes forgalomnak ugyanis mindössze 0,64 százaléka IPv6-alapú.

Magyarországon ez az arány meglepően alacsony, 0,33 százalékos az APNIC mérései szerint, a hazai szolgáltatók egyelőre tehát nem kapcsolták be széles körben az IPv6 támogatását. A szolgáltatókhoz intézett körkérdésünkre érkezett válaszok szerint egyelőre sem műszaki, sem gazdasági szükséghelyzetet nem érzékelnek, az új protokoll bevezetése így nagyon lassan halad. Érthető, hogy a magyar szervezetek összefogtak az IPv6 hazai terjedésének felgyorsítása érdekében, a decemberben alakult szervezet, a Magyar IPv6 Fórum azonban egyelőre keveset tudott elérni.

A Magyar Telekom már ma kínál IPv6-alapú hozzáférést az otthoni felhasználók számára, ezt előzetes regisztráció után aktiválják az egyes ügyfelek számára. Ennek megfelelően az IPv6-ot használó felhasználók aránya "alacsony" a szolgáltatónál. Az üzleti előfizetők szintén igény szerint vehetik igénybe az IPv6 kapcsolatot, egyetemek, bankok és szolgáltatók már használják is ezt a lehetőséget. Az IPv6 a Telekom hosztingszolgáltatásait igénybe vevők számára is elérhető. A Telekom egyelőre nem jelölt ki pontos időpontot arra, hogy mikortól kezdik az új protokollt aktiválni a teljes felhasználói bázis számára, hosszú távon azonban pontosan ez a cél.

Az Invitel a Telekomhoz hasonlóan külön kérésre tesztjelleggel aktiválja az új protokoll támogatását, így ott is elenyésző a szolgáltatást igénybe vevők száma. A szolgáltató azonban hamarosan tervezi az IPv6 automatikus bekapcsolását, a harmadik negyedévtől az üzleti ügyfelek számára, a negyedik negyedévtől pedig a lakossági előfizetők számára is, az IPv6 támogatása azonban bevezetést követően is tesztjellegű marad bizonyos ideig. A szolgáltató azért nem sürgeti az IPv6 bevezetését, mert hiányzik a "killer application", a végfelhasználók oldaláról egész egyszerűen nem jelenik meg az igény az új protokollra. Eddig főként kutatóintézetek, oktatási intézmények, internettel foglakozó vállalkozások igényelték az IPv6-ot az Invitel tapasztalatai szerint.

Nem egyszerű a szolgáltatók feladata IPv6 nélkül

Az internetszolgáltatás azonban ma már nem csak a vezetékes szolgáltatók kiváltsága, a mobilos internetelőfizetések a torta egyre nagyobb hányadát teszik ki - mind a csatlakoztatott készülékek, mind az előfizetések száma szerint. A megkeresett operátorok közül csak a Vodafone válaszolt a HWSW kérdéseire, ők jelenleg Magyarországon semmilyen IPv6-szolgáltatást nem nyújtanak az ügyfeleknek. A tesztek azonban már 2009 óta folynak a cégcsoport portugáliai leányvállalatánál, a magyarországi cég is ennek tapasztalatai szerint készíti elő az átállást, a hálózaton lévő készülékek kompatibilitása függvényében. A Vodafone Magyarország hangsúlyozta, hogy az átállás az ügyfelek számára teljesen transzparensen fog megtörténni, az IPv6 bekapcsolása nyomán semmilyen teendőjük nem akad majd.

Nemzetközi szinten egyelőre az oktatási intézmények jeleskednek az IPv6 adoptációs rátájában, a csúcstartó Virginia Tech egyetem esetében a forgalom mintegy 60 százaléka használja az új protokollt, az élen járó szervezetek közt pedig csak egyetemeket és hosztingszolgáltatókat találunk.

A szolgáltatóknál pattog a labda

Az IPv6-ra átállásban mára az internetszolgáltatók váltak a leggyengébb láncszemmé: az otthoni hálózati eszközök és a hálózatokra között számítógépek elsöprő többségben már alapértelmezésben képesek kezelni az IPv6-ot, ahogy az internetes gerinchálózatok is fokozatosan bekapcsolták az új szabvány használatát. Egy hete pedig immár a végfelhasználók által látogatott oldalak jelentős része is működik IPv6-on, így a láncból mára csak a szolgáltatók maradtak ki.

Nem csoda, hogy a Cisco is úgy látja, hogy a végfelhasználókat bekötő szolgáltatókat kell meggyőzni az IPv6 előnyeiről, ami nem egyszerű. Az elmúlt években ugyanis a szolgáltatók által vásárolt hálózati berendezések nem csak az IPv6-kompatibilitást tudják, hanem azt is, hogy hogyan lehet gyakorlatilag végtelenségig IPv4-en tartani a hálózatot. A kulcsot a szolgáltatói szintű címfordító eszközök (carrier grade network address translation - CGN) jelentik, amelyek már felső fokon képesek a fix számú IPv4-cím mögött egyre több végfelhasználót kiszolgálni.

Mindenki egyért

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A Cisco szerint azonban az átmeneti megoldásnak szánt CGN hosszú távon képes lesz drámaian visszafogni az internet képességeit. Elég belegondolni abba, hogy ha felhasználók ezrei használnak közösen egy-egy IP-címet, akkor a jelenlegi rendszerek egyetlen rosszul viselkedő felhasználó miatt kitilthatják az összeset. Ilyen IP-cím alapú szűrést végeznek a fórummotorok, a spamszűrők, tartalomszolgáltatók, a CGN használata pedig lehetetlenné teszi a felhasználók megkülönböztetését. A CGN emellett feleslegesen komplexé is teszi a hálózatot, amelyre minden szoftvernek (a Bittorrenttől a Skype-ig) fel kell készülnie és kezelnie kell.

A CGN másik hátránya, hogy elképesztően drága, jelenleg mintegy évi 8 milliárd dollárba kerül a szolgáltatóknak, néhány éven belül pedig akár 12 milliárd dollár is lehet a végösszeg az IDC felmérése szerint. Ezzel szemben az IPv6 6rd-alapú bevezetése évi 1-1,5 milliárdos költségvonzatot jelent és megnyitja az utat a teljesértékű dual stack (IPv4+IPv6 párhuzamos) használata előtt.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról