Kiteljesedett az Ivy Bridge processzorcsalád

A négymagos, Ivy Bridge mikroarchitektúrára épülő asztali és mobil processzorokat már áprilisban bemutatta az Intel, május utolsó napján pedig bejelentette a várva várt kétmagos mobil lapkákat is. Az új processzorokat használó számítógépek piaci megjelenése ezután már a gyártókon múlik, a forgalmazás akár holnap elkezdhető, nem kell tovább az Intelre várni.

A Sandy Bridge generációval már teljesen mainstreammé váltak a négymagos mobilprocesszorok (például a 13"-as modellt kivéve az összes MacBook Pro ilyen CPU-t kapott). Az Ivy Bridge ezt a trendet folytatja, a négymagos processzorok már a csúcskategória után a középmezőny felső felét jelentik. A kétmagos processzorok ettől függetlenül roppant népszerűek, mivel kevesebbet fogyasztanak és olcsóbbak mint a négymagos testvéreik, az eladások elsöprő többségét ezek a lapkák adják. A mai bejelentést azonban elsősorban az ultrabookok miatt várta az iparág türelmetlenül: gyakorlatilag minden PC-gyártó elkészült következő generációs modelljével, azok piaci startja azonban a processzorok miatt késett.

Négy ultra, négy hagyományos

Az Intel ma összesen nyolc új processzort jelentett be, ezek közül négy úgynevezett ULV (ultraalacsony feszültségű), négy pedig hagyományos (M jelű). A két csoport között a különbség a teljesítményben és fogyasztásban mutatkozik meg, az alacsony fogyasztású darabok tipikus hőkerete mindössze 17 watt, a normális modelleké pedig 35 watt. Ezekre az ULV-lapkákra épülnek a partnerek ultrabook-kategóriás számítógépei, ezeket addig nem dobhatták piacra, míg a bennük rejlő processzorokat az Intel hivatalosan be nem jelenti.

Az U-sorozatú lapkák között egyelőre csak Core i7 és i5 modellek debütáltak, névleges órajelük 1,7 és 2 GHz közé esik, egy magot használva azonban 2,6-3,2 GHz-re is felturbózzák azt. A lapkák egységesen HD 4000 GPU-t használnak, minimálisan eltérő órajelek mellett. A Hyper-Threading technológiát az összes processzor támogatja, a harmadszintű gyorsítótár mérete azonban eltér az i7 és i5 család között, a nagyobbak 4 megabájttal, a kisebbek csak 3-mal gazdálkodhatnak.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A magasabb fogyasztású és magasabb teljesítményű M-sorozat egyelőre szintén négytagú, itt egy Core i7 és három Core i5 adja ki a felhozatalt, a legtöbb i7-es modell már négymagos. A processzorok az alacsony fogyasztású társaikhoz képest számottevően magasabb órajelen működnek (2,5-2,9 gigahertz) a maximális turbó frekvenciájuk pedig 2,9-3,4 GHz között változik. A magasabb hőkeretnek megfelelően a HD 4000 GPU sebessége is 50-100 MHz-cel magasabb. Az Core i7 és i5 közötti különbség itt is a harmadszintű gyorsítótár mérete, amely családtól függően 3 illetve 4 megabájt.

Az Anandtech tesztjei szerint az új alacsony fogyasztású processzorok meglepően potensnek bizonyultak, a benchmarkok alapján képesek hozni a Sandy Bridge normál (M-jelű) processzorainak CPU-teljesítményét, míg grafikus feladatok alatt számottevően gyorsabbak annál. Az új processzorokon kényelmesen játszható maradt például a Diablo III, ami az előző generáción csak komoly kompromisszumokkal hajlandó futni. A platform fajlagos fogyasztása a korábbi generációhoz képest üresjáratban jelentősen jobb lett, terhelés alatt azonban minimális csökkenést mutat.

Csak erre vártak

A nagy számítógépgyártók az elmúlt hónapokban gyakorlatilag mind bemutatták következő generációs noteszgépeiket, a valódi piaci rajttal azonban kénytelenek voltak az Intelre várni. A chipgyártó eredetileg az év elejére tervezte az Ivy Bridge rajtját, a több hónapos csúszás okairól egyelőre keveset tudunk. Az iparági pletykák szerint a merevlemezhiány és az európai válság miatt az előző generációs processzorok nem fogytak az előre tervezett ütemben, így az Ivy Bridge tervezett rajtjakor még hatalmas mennyiségű raktárkészlet volt az Intel és a gyártópartnerek nyakán Sandy Bridge lapkákból, ezért eltolták a következő generáció érkezését. A másik magyarázat, amelyet az Intel is megerősített, hogy az új, 22 nanométeren készülő lapkák kihozatali aránya nem érte el a kívánatos arányt, ezért a gyártástechnológia módosítására volt szükség.