Szerző: Dojcsák Dániel

2012. március 27. 11:45

Kötelező címkézni a tévéket is

Az EU egységes jelölést vezetett be már évekkel ezelőtt a nagy háztartási gépek energiafogyasztásának jelölésére, aminek alapján a vásárlók egyszerűen eldönthetik, hogy a kiválasztott gép mennyire takarékos, mennyire környezet- és pénztárcakímélő. Mostantól ehhez a klubhoz csatlakoznak a tévék is.

Az EU-s energiacímke egységes az Unió mind a 27 tagállamában, a jelölés célja, hogy pontos, könnyen felismerhető, univerzális és összehasonlítható információval lássa el a fogyasztókat a háztartási készülékek energiafogyasztására, teljesítményére és egyéb lényeges tulajdonságaira vonatkozóan. A vásárlás előtt így komoly számolgatás és kutatás nélkül el lehet dönteni, hogy a több kiszemelt készülék közül melyik az, amelyik a vételár mellett az energiaszámlában is alacsonyabb költséget jelent és a környezetre is kevesebb terhelést ró.

TV-re még nincs A+++

A címkék jelölése kategóriánként egységes, azaz a hűtőgépek között más fogyasztási tartományt jelent, mint a televízióknál, de az adott termékcsoporton belül minden esetben azonosak a szintek. A címkéken található információk az európai jogszabályokban is körülírt vizsgálatokon alapulnak.

Minden kategóriában 7 különböző jelzés szerepel. Induláskor A-tól G-ig terjed a skála, ahol az A a legjobb, a G pedig a legrosszabb energiahatékonyságot jelöli. Az évek múlásával azonban természetes, hogy egyre jobb értékekkel bírnak az új modellek, de ez nem jelenti azt, hogy az egyes osztályok értékei csúsznának, helyette inkább új osztályok kerülnek az A elé. Ezeket az EU A+, A++, A+++ kategórianevekkel jelzi.

A televízióknál egyelőre a pluszos kategóriák még nem jelentek meg, 2013-ig a legjobb érték a sima A. 2012 januárjától már minden értékesített modell esetében kötelező a jelölés, márciustól pedig már a hirdetésekben és reklámanyagokban is fel kell tüntetni az energiaosztályt.

A vezető gyártók eddig is mindent megtettek azért, hogy az egyre nagyobb képátlójú tévékészülékeik fogyasztását leszorítsák, viszont a fogyasztás tulajdonságának kötelező kiemelése további motiváció lesz, hogy az új termékek egyre jobb értékekkel bírjanak.

Nem rossz már most sem a kínálat

A piac valamelyest már meg is előzte a besorolást, ugyanis a nevesebb gyártók, mint a Sony, Samsung, Philips, LG többségében csak A, B és C besorolású készülékeket forgalmaznak. A kötelező jelölés tehát inkább a rossz minőségű, elavult technológiát használó gyártók számára kellemetlen hír. A vásárlók eddig az áruházakban könnyen csábultak el az alacsonyabb árcímke láttán, de ahogyan a hűtőgépek esetében itt is elsődleges szempont lehet a jövőben a fogyasztás.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A címkén szereplő betűs jelölés mellett kötelező feltüntetni az éves fogyasztást is, amit a tévék esetében napi 4 órás működésben határozott meg az EU. A betűs jelöléssel szemben ebből az értékből a vásárló könnyen kiszámolhatja saját áramszolgáltatójának árai alapján, hogy mennyit spórol egy-egy kategóriányi ugrással. A betűs jelölés egyébként az “EEI” (Energy Efficiency Index) értéken alapul. Ez a tévé készülékek esetén a bekapcsolt állapotkori fogyasztás és a tévé kategóriájára és képernyő területére meghatározott sztenderd fogyasztás hányadosát jelenti. A hányados értéke a G kategóriában 1 vagy annál több, a D kategóriában már 0,6-0,8 között van, az A-ban pedig 0,23-0,3 között van. Egy A és D kategóriás, ma átlagos képátlójú tévé fogyasztása között évente 10-20 ezer forint különbség van napi 4 órás használat mellett.

Ha valakit érdekelnek további részletek a televíziók, illetve a többi háztartási gép energiahatékonysági besorolásával kapcsolatban, akkor a részletes, az EU minden hivatalos nyelvén elérhető információs oldalt itt találja. Illetve a hivatalos specifikáció és az EEI számítás pontos leírása az Eur-lex oldalán lévő dokumentumban olvasható.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról