Nincs igazi kockázata az állami mobilcégnek
Jövőre új szereplő léphet be magyar mobilpiacra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciaaukicóját követően fennáll a lehetőség arra, hogy ez egy állami tulajdonú vállalat lesz. Bár az új szolgáltató létrehozása rengeteg pénzt emészt fel, bukás esetén sem veszíthet nagyot az állam.
Egy új, állami alapokon nyugvó mobilszolgáltató létrehozása és működtetése hét éves távlatban évi ötvenmilliárd forintba kerülne Magyarországnak, könnyen lehet azonban, hogy ha a körülmények úgy hozzák, nem húzza ki addig a cég. A Népszabadság értesülései szerint az állam számára az üzleti modellt egy külföldi tanácsadócég készítette elő, mely a legrosszabb esetben egyaránt számol a frekvencia és az ügyfélbázis továbbértékesítésével is.
Az állami mobilcég piacra lépésének terve hónapok óta foglalkoztatja az iparági szereplőket. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén augusztusban hirdette meg az E-GSM sáv összesen 10,8 MHz-nyi szabad frekvenciablokkjainak értékesítésére létrehozott frekvenciaaukciót, ezt követően hamar felröppentek olyan híresztelések, miszerint állami konzorcium is pályázna a legnagyobb, "A" jelzésű frekvenciablokkra.
Első körben eldőlhet
A pletykák végül december első felében beigazolódtak, az ajánlattétel lezárása után a hatóság nyilvánosságra hozta ugyanis az ajánlattevők névsorát, melyben a három nagy piaci szolgáltató, illetve az RCS&RDS (DIGI) és egy vietnami szolgáltató, a Viettel mellett szerepelt a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek, illetve a Magyar Fejlesztési Bank konzorciuma is. Az "A" frekvenciablokkért folytatott liciten az első fordulóban csak ez utóbbi három pályázó vehet részt, és ha nincs komoly formai vagy tartalmi probléma az ajánlatokkal és az eljárással, az NMHH minden bizonnyal eredményesnek fogja nyilvánítani az első fordulót.
A három új jelentkező közül az "A" frekvenciablokkért eleve csak a két legnagyobb ajánlatot tett pályázó fog licitálni - az gyakorlatilag biztosnak tűnik, hogy a két befutó közül az egyik az állami konzorcium lesz. A pénzszűkében lévő RCS&RDS aligha tud versenyre kelni az állammal és a vietnami szereplővel, bár utóbbi kapcsán továbbra is kérdés, milyen céllal vesz részt a magyarországi mobilfrekvencia-tenderen. Ha a vietnami licitáló komolyan gondolja az európai terjeszkedést, elképzelhető, hogy felüllicitálja a magyar állami konzorciumot, ez esetben a kérdés eldől, nem lesz állami mobilszolgáltató Magyarországon - legalábbis nem a magyar államé lesz az a a szolgáltató.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Népszabadság által megismert tervek szerint az állami konzorcium számára az üzleti tervet előkészítő tanácsadók ugyanakkor arra számítanak, hogy nem lesz vérre menő küzdelem a licitálás során, és az állami mobilcég a lehetőségekhez képest olcsón jut majd hozzá a frekvenciához. A licit az "A" blokkért egyébként négymilliárd forintról indul, emellett az új szolgáltató opciós vételi jogot szerez az 1800-as és a 2100 MHz-es frekvenciasávban található szabad frekvenciák használatba vételére is.
Az igazán nagy költségeket azonban nem a licitálás, illetve a frekvenciakészlet elnyerése jelentené egy új mobilszolgáltatónak. A nyertes cégnek egy éven belül el kell indítania a szolgáltatást a megadott keretek közt a megfelelő paraméterekkel, és bár ehhez nemzeti roamingmegállapodás keretén belül ideiglenesen igénybe veheti a három már piacon lévő szolgáltató segítségét, a hálózat kiépítésére így is súlyos milliárdokat kell költenie.
Optimista tervek, vészforgatókönyvvel
A lap szerint az állami mobilszolgáltató működtetése, a frekvenciák megszerzése, valamint a beruházások az első hét évben összesen nagyjából 350 milliárd forintjába kerülnének az országnak, vagyis évente 50 milliárdnyi költségvetési kiadással kéne számolni. Optimista forgatókönyvek szerint a cég 2018-ra 2,1 millió, jórészt adatszolgáltatást használó előfizetővel számolhat, az üzleti terv azonban állítólag egyáltalán nem számol 2G-s szolgáltatással, ami megkérdőjelezheti azt, hogy ez a célszám tartható lesz-e.
Amennyiben nem, illetve az egyéb körülmények úgy hozzák, hogy az állami mobilcég koncepciója és üzleti modellje bukik, mind a spektrumot, mind pedig az ügyfélbázist értékesíthetné a vállalat - méghozzá akár busás haszonnal. A frekvenciák továbbértékesítésére és bérbe adására 2015-ig a kiírás szerint nincs lehetőség, ezt követően azonban akár a licitálás után fizetett ár többszöröséért is el lehetne adni a három, már piacon lévő szolgáltatónak a frekvenciát. Az ügyfélbázis értékesítése kapcsán a vészforgatókönyv ügyfelenként 250 eurós értékesítési összeggel számol. Becslések szerint a frekvenciakészletet, az infrastruktúrát és az ügyfélbázist három év múlva összességében 40-70 milliárd forintért lehetne értékesíteni, hacsak a körülmények nem változnak addig jelentősen.