Elkészült az első pamutalapú tranzisztor
Túlnyomórészt pamutból készült a Cornell Egyetem kutatóinak új tranzisztora, erre épülhetnek az első szövetalapú áramkörök, amit a jövőben az okosított ruhadarabok követnek.
“Okosnak” nevezett ruhadarabok, cipők ugyan eddig is léteztek, ezek azonban olyan találmányok, amiknek jobbára semmi hasznát nem vesszük, és az is megkérdőjelezhető, hogy a beléjük épített elektronika miatt kényelmes-e a viselésük. A Cornell Egyetem tudósa, Juan Hinestroza szeptember végén bemutatta az első pamut alapú tranzisztort, ami minden eddigi próbálkozásnál egyszerűbbé teszi az elektronika és a szövet összeillesztését, vagy ahogy a kutató mondta: a segítségével elkészülhetnek az első ruhaként hordható elektronikai eszközök.
Az új tranzisztor jelentős előrelépés, erre épülhetnek majd összetettebb pamutalapú áramkörök, amikből például érzékelik viselőjük testhőmérsékletét érzékelő és ettől függően felmelegedő vagy lehűlő ruhadarabok hozhatók létre, vagy olyan öltözékek, amik a tulajdonos szívritmusát és vérnyomását, vagy a sportolók erőnléti állapotát is mérni tudják. Hinestroza úgy véli, a jövőben olyan számítógépeket is építhetünk akár, amik túlnyomórészt pamutból készülnek - ezeket az inka birodalomban használt kipukhoz hasonlította, az ősi indián civilizációban ugyanis az úgynevezett zsinórírást szöveges információk tárolására és számolásra egyaránt alkalmazták.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A tranzisztor felépítése szokványos, de az előállítása némileg új technológia mentén történik: a tervezők a pamutot arany nanorészecskékből álló burkolattal vonták be, ezzel simították ki annak egyenlőtlen felületét, majd félvezető és vezető polimerréteget használtak a pamutszálak elektromos tulajdonságainak kiaknázására. A rétegek kellően vékonyak, ebből kifolyólag a pamut rugalmassága is megmarad, a majdani ruhadarab viselője számára pedig gyakorlatilag észrevehetetlen, hogy nem átlagos ruhadarabot visel. Hinestroza szerint azért a pamutra esett a választásuk, mert ez az anyag nemcsak fizikai tulajdonságaiban felel meg a célra, de kényelmes, olcsó és széles körben alkalmazzák a ruhagyártók is.
A kutatók két különböző fajtájú, egy elektrokémiai és egy térvezérlésű tranzisztort is készítettek ezzel a technikával, a működő prototípusokat pedig már be is mutatták. A fejlesztés több egyetem összefogásával született meg, Hinestroza és a Cornell Egyetem szakemberei mellett a Bolognai Egyetem fizikusai, a Cagliari Egyetem villamosmérnökei és az Ecole Nationale Supérieure des Mines de Saint-Étienne anyagtudósai is részt vettek a munkálatokban.