Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Kipróbáltuk: Olcsó, legális online zene magyaroknak

Dojcsák Dániel, 2011. október 18. 15:20
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Megtörni látszik a jég, a hazai online multimédiapiacon. Az iTunes indulása után nem sokkal megjelent végre a 3G Multimedia online zenei streaming szolgáltatásának első inkarnációja a Magyar Telekom égisze alatt. Végre van olcsó zene PC-re és mobilra a magyaroknak is.

hirdetés

A Zenecenter egy olyan online zenei szolgáltatás, ahol a felhasználók közvetlenül nem befolyásolhatják, hogy éppen milyen zeneszám szóljon, így a jogdíjfizetési kategóriák közül az olcsóbb “webrádió” kategóriába esik. Azt viszont a felhasználó igen részletesen meghatározhatja, hogy éppen milyen csatornából válogasson neki az algoritmus, tehát a normál rádióhoz képest sokkal lejjebb lehet szűkíteni a hallgatott dalok listáját. Akik ismerik a brit Last.fm rendszerét, azoknak nem is kell bemutatni a Zenecentert, az pontosan ugyanaz, leszámítva a zenei tudástárat, közösségi funkciókat és a "scrobble" nevű eljárást, amivel a felhasználó által hallgatott számok bekerülnek egy ajánlórendszerrel is összekötött adatbázisba.

A "magyar Last.fm" funkcionalitása a lejátszásra korlátozódik, viszont a felhasználók itt is válogathatnak műfajok és előadók alapján. A listákat itt célszerűen nem listáknak nevezik, hiszen nem számokat adhatunk meg, hanem tágabb kategóriákat, a Zenecenterben “hangulatok”, “mood”-ok vannak. A szolgáltató készített saját kategóriákat is rendezvények és műfajok köré csoportosítva, így a lusta felhasználó is azonnal dallamokhoz juthat, de ha valaki rászán egy fél órát arra, hogy összeállítsa saját kedvenceit, akkor érzi meg az előnyeit.

White label zenegép

A szolgáltatást ugyan a 3G Multimédia Kft szállítja és a felhasználó szerződéses viszonyba is ezzel a céggel kerül, de az arculatot a Magyar Telekom, azon belül a T-Mobile biztosítja. A “white label” megoldások lényege éppen ez: maga a szolgáltató nem végez kereskedelmi tevékenységet, csak a szolgáltatást üzemelteti és bárkinek oda tudja adni, így akár egy banknak, újságnak, extrém esetben a BKV-nak is lehet saját zeneszolgáltatása. A T-Mobile számára a motiváció érthető, minden mobilkommunikációs cégnél az okostelefon és a mobilinternet közt ott tátong a tartalom szakadéka. Amíg a laikus felhasználói tömegek nem tudják, hogy mire is lehetne használni egy okos mobilt vagy egy több gigabájt adatforgalmat biztosító mobilnetes csomagot, addig nehéz ezeket értékesíteni. A vezetékes internet “killer app"-ja anno a szimpla tartalom volt, amit az akkori Matáv az origóval foltozott be, majd a szélessáv bekötéseknél 2006 táján az iWiW lökte előrébb a szekeret, ugyanígy szükség van a mobilos felületeken is saját, jól pozicionálható szolgáltatásra, aminek az egyik eleme a Zenecenter.

A T-Mobile számára a modell egyértelmű: a vállalat fizet a szolgáltatás licenceléséért, a felhasználók előfizetnek a szolgáltatásra, a havi 300 forintos ár viszont nem a profit lesz, hanem feltételezhetően a jogdíjakat fedezi csupán. A T-Mobile számára az üzlet feltehetően az, hogy a felhasználók közül sokan értelmet látnak majd a nagyobb adatforgalmas mobilnet csomagokban. Ez igaz akkor is, ha a Zenecenter asztali környezetben is elérhető, illetve akkor is, ha a használók köre nincs korlátozva a T-Mobile ügyfelekre, bárki regisztrálhat. A t-mobilosok fizethetnek a mobilszámlájukon keresztül és kártyával is, a többiek értelemszerűen csak bankkártyával.

Munkahelyi zene havi 300-ért

Asztali környezetben mindössze egy böngésző szükséges a Zenecenter használathoz (IE7+, Firefox 3+, Chrome 10+, Safari 3+), ahol a tartalom mellett a lejátszó is betöltődik. Az oldalon nyugodtan lehet böngészni, a felülre helyezett lejátszóban nem szakad meg a stream, csak ha bezárjuk az oldalt. A munkahelyi zenehallgatás egy kényelmes és olcsó módja lehet a Zenecenter azoknak, akik eddig nem fizettek még elő a Last.fm-re, vagy megunták már a YouTube-on lejátszási listák után böngészést. A böngészős verzióban más felhasználók "moodjait" is hallgathatjuk, illetve a felületen látszanak majd a hozzánk hasonló ízlésű emberek is, mobilon viszont csak a saját listáinkat érjük el. Ezek összeállításakor ha előadót jelölünk meg, akkor egy automata kiegészítés segíti a gépelést, műfajok közül viszont csak egy 22 elemű lista jelenik meg, amibe bele kell férnie a preferenciáknak.

Indulásként Androidra és iOS-re érhető el az alkalmazás, mindkettő elérhető ingyenesen a Marketből illetve az App Store-ból. Az ígéretek szerint hamarosan egy Blackberry kliens is elkészül, illetve várható egy Windows Phone 7-es verzió is. A mobilkliensek dizájnja nem ment messze a Last.fm-től vagy a hasonló programoktól, sőt, nagyon is hasonlóak azokhoz. Ez nem béna másolást jelent, hanem azt, hogy a mobilos zenelejátszás felhasználói igényeihez jól igazodó, könnyen átlátható, egyszerű és gyors felületet kapunk. Az első főképernyőn választhatunk a listák közül, ha elindult a lejátszás, akkor pedig középen a lemezborító képe, fent a játszott szám adatai, lent pedig a navigációs menü látható.

Last.fm áthallások

A play/pause és léptetés gombok mellett találunk egy szívecskét, amivel kedvencnek jelölhetjük a számot és egy behajtani tilos táblát, amivel kitilthatjuk a jövőbeni lejátszások közül. Minél szorgalmasabban nyomkodjuk ezeket, annál inkább a saját ízlésünknek megfelelő tartalmakat kapunk később - a Last.fm felhasználók persze ezt is pontosan tudják már. Több ezer vagy tízezer lejátszás után már a szolgáltatás jobban érzi, hogy mit szeretünk hallgatni, mint mi magunk.

A mobilos kliensek működnek Wi-Fi kapcsolaton keresztül is, illetve 3G-n is. Talán az egyik komoly hiányossága a programnak, hogy azt nem állíthatjuk be, hogy csak Wi-Fi-n vagy 3G-n keresztül is adunk-e engedélyt a streameléshez, így az elővigyázatlan felhasználó könnyen belefuthat abba, hogy leszakad a Wi-Fi-ről, a program pedig vidáman tovább tölti a darabonként 2-3 megabájtos  számokat. A T-Mobile legalább havi 500 megabájtos adatforgalmi keretet ajánl a szolgáltatáshoz, de ha valaki rendszeresen hallgatná az online zenét, akkor mi inkább a 2-5 gigás csomagokat javasoljuk. A Spotify-jal ellentétben itt nincs lehetőség offline szinkronizációra, illetve a program nem is tárolja a számokat - igaz a két szolgáltatás ára között több mint tízszeres a különbség.

Vállalható kínálat és jó hangminőség

Az első teszt alapján úgy tűnik, a katalógussal nincs semmi baj, nagyon széles és alapos kínálatot találunk a Zenecenterben. Arról pontos információ nincs, hogy összesen hány előadó és szám érhető el, de bizonyára itt is több milliós listából választhatunk zenéket - a félnapos próba alatt a keletnémet hip-hoptól a moldvai népzenén át a trash metálig minden műfajba belekóstoltunk. Az előadókra keresve lehet látni, hogy elég széles a kínálat, igaz vannak hiányosságok is bőven. Zámbó Jimmy van, Deutsch Gábor viszont nincs, ami arra utal, hogy a nagy kiadók kínálatát megleljük, a szerzői kiadásokból és kisebb lemezcégek portfóliójából viszont szegényesebb a kínálat. Mindenesetre a 30 napos ingyenes kipróbálási lehetőség alatt mindenki el tudja dönteni, hogy ez elég-e neki vagy sem.

A streamelt zene minősége meglepően jó, s ugyan a Spotify 320 kbps-es OGG Vorbis fájljainak hangzását nem éri el, de jelentősen teltebb és dinamikusabb a hangzás, mint a Last.fm streamjénél. Ezért cserébe még a viszonylag buta névválasztást is meg lehet bocsátani a szolgáltatásnak. Regisztrálni és kipróbálni egyébként akár a mobilklienseken, akár a zenecenter.hu oldalon keresztül is lehet.

Végre már!

A szolgáltatás indulása mindenképp üdvözlendő dolog, végre feltűnt egy hazai próbálkozás, ahol nem felülárazott, letölthető mp3-makat akarnak a felhasználók torkán lenyomni, hanem a valós igényekre, a sokkal színesebbé és sokrétűbbé váló ízlésekre és a technológiai trendekre jól reagálva jön létre egy megoldás. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban elérhető szolgáltatásoknál jól látszik, hogy ha nehezen is, de sikerült elérni azt az áttörést, amikor az emberek már megértik, hogy a kultúrafogyasztáskor a hozzáférés, elérhetőség a lényeg és nem egy műanyagdarab fizikai birtoklása. Bizonyára egy niche piaca marad a fizikai hordozóknak vagy a digitális kópiák tulajdonlásának, de a tömegek igénye mindenképp jobban kielégíthető a cloudban tárolt multimédiával.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!