Szerző: Bodnár Ádám

2011. szeptember 29. 13:10

Brüsszel: el kell törölni a magyar telekomadót!

Az Európai Bizottság a távközlési cégekre kivetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot, ugyanis az nem egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal.

Ahogy azt a kezdetektől fogva sejteni lehetett, Brüsszel elkaszálta a telekommunikációs szolgáltatókra 2010-ben kivetett bevételarányos különadót, mely az országban működő távközlési cégeket éves szinten 61 milliárd forint befizetésére kötelezi 2010-től 2012-ig. A jogsértési eljárás eljárás márciusban indult meg hazánk ellen, a Bizottság először további információkat kért be az adóról, majd azok birtokában úgy döntött, a különadó jogellenes.

A telekom szektor adóztatásáról létezik egy olyan uniós irányelv, mely határozottan kimondja, hogy a cégektől beszedett pénzt csak kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek fedezetére lehetne fordítani a szektoron belül - mondta a Bizottság szóvivője, Jonathan Todd. Magyarországon egyértelműen nem ez lenne a helyzet, a távközlési cégek által befizetett évi 61 milliárd forintot ugyanis minden különösebb cél nélkül a költségvetési hiány lefaragására fordítja a kormányzat, ami nem egyeztethető össze ezzel az irányelvvel. Erre számos bennfentes már tavaly felhívta a figyelmet, vagyis a Bizottság döntése cseppet sem tekinthető váratlannak - korábban Franciaországot és Spanyolországot is egy hasonló törvény eltörlésére kötelezte az EU.

Brüsszel mostani állásfoglalása még mindig csak arra kötelezi a kormányt, hogy két hónapon belül tájékoztassa a Bizottságot, milyen lépéseket foganatosít annak érdekében, hogy megfelelően alkalmazza az uniós távközlési jogszabályokat. Ezt követően a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti, ahol szakértők szerint minden bizonnyal elbukik majd a különadó. Ebben az esetben a kormánynak minden addig beszedett pénzt vissza kellene fizetnie a távközlési cégeknek, de a jogi procedúra évekig elhúzódhat.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A 61 milliárd forint túlnyomó többségét az országban működő legnagyobb szolgáltatók fizetik meg, mivel az adót nem a profit, hanem a bevétel alapján kell befizetni - a több mint 1300 milliárd forintos hazai távközlési piacon több száz cég osztozik, azonban a bevétel java a markonyi nagy szereplő (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone, UPC, Invitel, stb.) kezében összpontosul. A távközlési különadó minden hazai szolgáltató pénzügyi eredményein komoly nyomot hagyott, főleg 2010-ben, amikor a cégeknek egy összegben kellett befizetniük az éves kvótát - a Telenor például emiatt veszteséges negyedik negyedévet zárt.

A telkókra kivetett adó a beruházási kedvüket is visszafogta, ami közvetetten kihat a magyar informatikai piacra is. A távközlési szektor (a pénzügyi és az államigazgatási ágazat mellett) a legnagyobb vásárlója az informatikai termékeknek és szolgáltatásoknak, a különadó pedig az új  beruházásokra költhető keretüket is csökkentette. A mobilszolgáltatók idén nyáron a piaci körülmények változására hivatkozva szinte egyszerre megemelték percdíjaikat, amire korábban még nem volt példa - nem kimondva a távközlési különadó hatását próbálták ellensúlyozni ezzel.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról