Szerző: Koi Tamás

2011. augusztus 11. 09:51

Kínai lesz az új mobilszolgáltató vagy semmilyen?

Olyan feltételekkel írta ki a hatóság az őszi frekvenciaaukciót, mely elsősorban nagy cégeknek kedvez, de a nagy európai multik számára nem vonzó lehetőség az indulás, a kicsik pedig legfeljebb konzorciumban licitálhatnak. Maradnak a kínaiak, akiknek pénzük ugyan van, más kérdés, hogy be akarnak-e lépni Európa mobilpiacára.

Belátható időn belül négyszereplőssé válhat a magyarországi mobilpiac, bár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvencia-aukciójának kiírása és részvételi feltételei nem teszik könnyűvé az új szolgáltató indulását. A részvételi feltételek leginkább a nagy nemzetközi távközlési multiknak kedveznek, illetve többnyire csak ezek a cégek felelnek meg a kiírásban foglaltaknak, más kérdés, hogy jelen piaci és gazdasági helyzetben Magyarország mennyire vonzó célpontja lehet egy ilyen léptékű beruházásnak.

Kétmillió ügyfél kell

A 900 MHz-es E-GSM frekvenciaaukció részleteiről múlt pénteken számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Kolláth Gábor, a hatóság főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón utalt rá, hogy az aukción elsősorban pénzügyileg és szakmailag stabil, tőkeerős, megfelelően átlátható háttérrel rendelkező, nemzetközi cégcsoportok jelentkezését várja a kormányzat. A kiírási dokumentáció 3.16.2-es pontja alapján nyilvánvaló, hogy a hírközlési hatóság illetékese mire utalt szavaival.

A jelentkezés feltétele többek közt, hogy a résztvevő igazolni tudja, hogy rendelkezik legalább 5 év hírközlési szolgáltatói tapasztalattal, valamint legalább kétmillió lakossági ügyfele van. Ezeket a feltételeket nemzetközi szinten is lehet, illetve kell érteni, azaz ha egy szolgáltatónak több leányvállalata is van, akkor a teljes cégcsoport lakossági ügyfélbázisának kell elérnie a minimum kétmillió előfizetőt. A társaságok konzorciumként is indulhatnak az aukción, fontos azonban, hogy az ügyfélbázis ekkor nem adódhat össze, azaz legalább egy résztvevőnek teljesítenie kell a feltételeket.

Mindez azt jelenti, hogy nemcsak az olyan kis cégek egyedüli indulási - és nyerési - esélyei váltak köddé, mint amilyen az utóbbi hónapokban rendkívül ambiciózussá váló BTel, hanem nagyobb távközlési vállalatok is hoppon maradhatnak, ha nem találnak erős és nagy partnert maguknak. Így nincs kétmillió lakossági ügyfele (nemzetközi szinten sem) a 2008-as frekvenciapályázaton önállóan pályázó Invitelnek, de a GTS Hungary sem ugorja át ezt a lécet. A hazánkban ma is jelenlévő távközlési szolgáltatók közül így mindössze három cég tudna önállóan is licitálni: az Antenna Hungária, a UPC és a DIGI.

Hárman, párban

A UPC a HWSW információi szerint jelenleg is tanulmányozza a kiírást, a tulajdonos Liberty Global azonban még nem döntött arról, hogy a mobilpiacra való belépést önálló mobil üzletág keretében kívánja megvalósítani, vagy az inkumbens operátorok, azaz a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor partnereként. Szűcs László, a UPC Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, a tulajdonos anyacég számos önálló mobilcéget üzemeltet (elsősorban a Benelux-államokban), ettől függetlenül a cég a beruházás kockázati fokát mérlegelve úgy is dönthet, hogy nem éri meg negyedik szereplőként belépni a magyar piacra.

A romániai magyar vállalkozó, Teszári Zoltán tulajdonában álló RCS/RDS konzorcium (DIGI) is megfelel a kiírásoknak, erősen kérdéses azonban, hogy az így is hatalmas adóssághalmot maga előtt görgető vállalkozás kellő mennyiségű tőkét tud előteremteni a mobilszolgáltatás bevezetéséhez. A bekerülési költség ráadásul az éves frekvenciadíjra adott kedvezmény ellenére is jelentős: a licit 4 milliárd forintról indul a 900 MHz-es sáv 5 MHz-es duplex blokkjára, ráadásul a szolgáltatónak emellett az 1800 és 2100 MHz-es sávban is frekvenciát kellene vásárolnia, ha a szolgáltatáskínálatban és lefedettségben versenyképessé kíván válni a konkurenciával. A frekvencialicit és a licenc elnyerése, megvásárlása ráadásul csak a kezdet, az országos hálózat kiépítése százmillió eurós nagyságrendű beruházás lehet.

Az Antenna Hungária részéről egyelőre nem nyilatkoztak lapunknak érdemben az aukcióban való részvételtől, forrásaink szerint azonban a francia TDF-csoporthoz tartozó céget elsősorban az infrastruktúra üzemeltetése kapcsán érdekelhetné a tender. A hazai DVB-T szolgáltatást működtető, és kiterjedt adóhálózattal rendelkező vállalat így vélhetően legfeljebb konzorciumban indulna el valamelyik kisebb, önállóan a licitálásból kizárt szereplővel.

Az európaiaknak nem pálya

A magyar piacon egyelőre nem képviselt, nemzetközi jelenléttel rendelkező nagy távközlési cégek közül elsősorban kettő, a France Telecom-Orange, illetve a spanyol Telefónica tulajdonában álló O2 rendelkezhet annyi lakossági ügyféllel és tőkével, hogy létrehozzanak új szolgáltatói hátteret, nemzetközi színvonalú műszaki és marketingtámogatással. Ez azonban valójában egyik cégnek sem állhat igazán érdekében.

A HWSW nem hivatalos, belső forrásból úgy értesült, hogy a France Telecom nem kíván elindulni a magyar frekvenciaaukción. A cég a legtöbb piacán első vagy második számú szereplő, és mint azt lapunk megtudta, a francia multinál úgy vélik, gyakorlatilag kizárt, hogy egy új belépő ezt a szintet elérje a magyar távközlési szektorban. Az Orange-nak egyébként több szomszédos országban, így Ausztriában, Szlovákiában és Romániában is van érdekeltsége, de ott van a cég Angliában és Spanyolországban is. A csoport üzemi eredménye tavaly 7,3 milliárd euró volt, alkalmazottainak száma pedig elérte a 161 ezret.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A Telefónica csoport tengerentúli érdekeltségeinek köszönhetően ennél is nagyobb és eredményesebb távközlési vállalat: a cég tavaly 16,5 milliárd euró üzemi eredménnyel zárt, alkalmazottainak száma pedig csaknem eléri a 270 ezret, ezzel a spanyol multi mindkét tekintetben megelőzi a Magyar Telekom tulajdonosát, a Deutsche Telekomot is. A vállalat európai jelenléte ezzel együtt láthatóan erősen korlátozott, Spanyolország, Csehország és Szlovákia mellett Németország és Nagy-Britannia tekinthető a fő piacának.

A HWSW által megkérdezett ágazati szakértők a fentiekből kiindulva valószínűtlennek tartják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet mellett hazai vagy európai piaci szereplő indítson negyedik mobilszolgáltatást hazánkban. Nem kizárt azonban, hogy az új szolgáltató másik kontinensről, Ázsiából érkezhet Magyarországra, hogy az uniós szabályozási környezetben és versenyhelyzetben felmérje erejét és lehetőségeit.

Zing-Zing-ZONG

Különösen a két ország nemrég megerősített államközi kapcsolatainak köszönhetően kézenfekvő lehet a nagy kínai szolgáltatók megjelenése, de ez esetben legalábbis sokkal kevésbé pénz kérdése a döntés, mint bármelyik nagy nyugati multinál. Ilyen cég lehet a világ legnagyobb mobilszolgáltatója, a több mint 600 millió előfizetővel rendelkező China Mobile, mely 2007 óta aktívan keresi a lehetőséget a nemzetközi terjeszkedésre. A vállalat ebben az évben vásárolta fel a pakisztáni Paktel mobilszolgáltatót, egy évre rá pedig létrehozta saját márkás szolgáltatását ZONG néven.

A kínai állam teljes irányítása alatt álló, ugyanakkor a New-York-i és a hongkongi tőzsdéken is jegyzett nagyvállalat számára a magyar piac ugródeszka lehet a nyugat-európai országok felé, egy olyan, viszonylag kevés kockázatot jelentő beruházás, mellyel az EU-s szabályozási és fogyasztói környezet könnyedén felmérhető. Mivel a kínai belépő rendkívül tőkeerős, és kedvező állami támogatásban is részesül, megjelenése az európai piacon óriási árversenyt generálhat, ami a kisebb helyi szolgáltatókat teljesen a perifériára sodorhatja.

Iparági szakértők ezzel együtt óva intenek attól, hogy a nagy kínai eszközgyártók (Huawei, ZTE) európai megjelenésével teljes mértékben párhuzamot vonjunk a szolgáltatói szegmensben. A kínai operátoroknak a belső piacokon ugyan kellő szolgáltatói rutinjuk van, az európai ügyfélkezelési gyakorlat azonban más feltételeket, kvalitásokat kíván. A cégek ugyanakkor láthatóan rendkívül gyorsan képesek alkalmazkodni a helyi körülményekhez, elég az Európát egyébként szintén magyarországi kiindulási ponttal meghódító Huawei-re gondolni, mely mára a kontinens mobilszolgáltatóinak egyik legjelentősebb beszállítójává lépett elő.

Kínai veszedelem

Ha esetlegesen kínai lesz a negyedik mobilszolgáltató hazánkban, az több szempontból is hatalmas pofont jelentene a három inkumbens piaci szereplő, illetve azok anyavállalatai számára. Nem kérdéses, hogy egy ilyen szcenárió esetén a kínaiak számára a megtérülési kényszer kevéssé lesz majd szempont mint bármely más jelentkezőnek, ezzel pedig olyan gyilkos árverseny vehetné kezdetét a piacon, amibe a kevésbé tőkeerős operátorok könnyen bele is roppanhatnának.

Érkezzen bárhonnan, a negyedik szolgáltató megjelenése mindezen túl azt is eredményezné, hogy a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor legfeljebb 5,8 MHz-nyi szabad frekvencián osztozhatna a 900 MHz-es sávban, ez pedig - különösen a legnagyobb hálózattal és ügyfélbázissal rendelkező Magyar Telekom számára - édeskevés lehet ahhoz, hogy a cégek megvalósítsák korábban többször hangoztatott céljukat, a 99 százalékos országos 3G-s lefedettség elérését.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról