Mellékvágányra tették az optikai internetet
Évek óta elérhető, mégsem terjedt eddig el hazánkban a végpontig vezetett, kiskereskedelmi konstrukcióban árult optikai internetcsatlakozás. A jelenség mögött a kiépítés magas költségvonzata, valamint a hatóság új piacszabályozása állhat.
Nem tekinthető sikertörténetnek hazánkban a háztartásokig vezetett optikai internetcsatlakozás (Fiber To The Home, azaz FTTH) bevezetése. A vezetékes internet következő generációjának tekintett technológia évek óta rendelkezésre áll, de a telekommunikációs cégek óvatosan fejlesztenek. A Magyar Telekom 2009-ben még lendületes bővítést ígért, a kiépítési munkák azonban lelassultak, egy nemrég módosított piacszabályozási rendelet pedig további gátakat állíthat a fejlesztések útjába.
Lassuló fejlesztés
A legnagyobb magyarországi távközlési vállalat 2009 tavaszától kínál FTTH-alapú internetkapcsolatot ügyfeleinek Optinet néven. A cég még a technológia megjelenésének évében 200 ezer háztartást tervezett lefedni FTTH internetcsatlakozással, 2013 végére pedig 780 ezres lefedettséget ígért. A Magyar Telekom jelenleg valamivel több mint 250 ezer háztartásnak tud optikai internetet szolgáltatni, vagyis ha tartani kívánja magát az eredeti ütemhez a cég, a következő két évben további, jelentős beruházásokkal kellene bővítenie hálózatát.
Az FTTH-hálózatok fejlesztésének érezhető lassulása alapvetően több okra vezethető vissza. Egyrészt a kiépítés új eszközök telepítésével, és teljes újrakábelezéssel jár, ami rendkívüli módon megnöveli a költségeket, ráadásul a hálózatfejlesztés éppen a válság idején kezdődött, ami a cégek beruházási kedvét jelentősen visszafogta (amit később tetézett a távközlési különadó is). A Magyar Telekom az optikai hálózat mellett ráadásul jóval olcsóbban tud hasonló sávszélességű internetkapcsolatot létesíteni a végpontokon rézkábeles technológiával, a kábelnetes hálózat EuroDOCSIS 3.0 szabványnak megfelelő továbbfejlesztésével.
Végül a vállalat fejlesztési terveire jelentős befolyással bírhat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 4-es és 5-ös piacokat szabályozó, nemrég elfogadott rendelete is. Ebben a hatóság a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára kötelezően előírja az infrastruktúra-hozzáférés nyújtását, valamint a nagykereskedelmi konstrukciók bevezetését (az ADSL-es nagykereskedelmi ajánlatokhoz hasonlóan), vagyis a hálózatot jelentős beruházással kiépítő szolgáltatóknak erősödő konkurenciával kell számolniuk.
A Telekom ellen írták
A Magyar Telekomnál lapunk értesülései szerint egyelőre még elemzik az NMHH határozatainak piaci hatását, mindenesetre a nagykereskedelmi költségmodell benyújtására már nem maradt túl sok ideje a cégnek (azt a határozat kihirdetését követő hatvan napon belül kell eljuttatni a hatósághoz). Iparági szakértők egybehangzó véleménye szerint az új piacszabályozás egyértelműen a legkiterjedtebb és legsokoldalúbb infrastruktúrával rendelkező Magyar Telekomot érinti a leginkább hátrányosan az inkumbens szolgáltatók közül.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Magyar Telekomon kívül FTTH-alapú internetszolgáltatást az inkumbensek közül egyedül az Invitel kínál mag Magyarországon, mindössze pár ezer, szegedi háztartás számára. Az optikai elérés egy másik topológiáját, az épületig optikán vezetett, majd onnan Ethernet hálózaton keresztül továbbosztott (Fiber To The Building, vagyis FTTB) internetkapcsolatot részesíti előnyben a DIGI, mely ezzel a technológiával a HWSW becslései szerint nagyjából 200 ezer háztartást szolgál ki jelenleg.
A Magyar Telekom a legutóbbi, első negyedévről szóló üzleti jelentésében alig több, mint 21 ezer Optinet-felhasználót jelentett, ez a vállalat összes kiskereskedelmi vezetékes szélessávú végpontjának mindössze nagyjából 3 százaléka.