A kormány szerint árversenyt hozhat a negyedik szolgáltató
Egyre többször és egyre nyíltabban beszél a kormányzat arról, hogy a magyar mobilpiacon új árversenyt generálhat egy negyedik mobilszolgáltató megjelenése. Immár nyílt titok, hogy a rövidesen kiírásra kerülő frekvenciapályázatok kedvezhetnek majd egy új szereplő indulásának.
A jelenleg kihasználatlan E-GSM sáv hasznosításáról legutóbb hétfőn, a Parlament Gazdasági és Informatikai bizottság Informatikai és Távközlési albizottságának ülésén beszélt Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságának vezetője. A politikus az elmúlt időszak munkáját értékelő meghallgatáson közölte, a szabad 900 MHz-es frekvenciák értékesítésére hamarosan kiírják a tendert, bár konkrétumot ezúttal sem említett.
"A piac eldönti"
Nyitrai hírügynökségi jelentések szerint kiemelte, a frekvenciapályázat megteremti egy negyedik mobilszolgáltató megjelenésének lehetőségét a piacon, azt azonban, hogy valójában lesz-e bővítés, a "piac dönti el". Az államtitkár ugyanakkor hozzátette, a kormányzat álláspontja szerint az új szolgáltató megjelenése versenyt generálhat, az állam pedig a frekvenciák értékesítésével új bevételekre tehet szert - az állampolgárok tehát látszólag mindenképpen jól járnak.
A szakpolitikus beszámolójában kiemelte, hogy a kormány nemrég bevezette a sávos frekvencia-díjat, ami érdekeltté teszi a távközlési szolgáltatókat abban, hogy fejlesszék az infrastruktúrát, ellentétben a korábbi szabályozással. Az április 1-től érvényes új szabályozás egyébiránt szintén egy újabb piaci szereplő megjelenésének kedvez, hiszen a rendelet értelmében egy új belépő minden általa megszerzett frekvencia díjából négy éven keresztül 50 százalékos kedvezményben részesül.
A frekvenciatender kiírásával és az új frekvenciarendelettel a kormányzat együttesen komoly löketet adhat a háromszereplős hazai mobilpiac bővítésének, más kérdés, hogy egy teljesen új hálózat kiépítése még ilyen feltételek mellett is jelentős beruházásokkal járna, a megtérülés pedig közel sem garantált. Emellett a kiosztható frekvenciakeret is meglehetősen szűkös, azaz ha a rendelkezésre álló 10,8 MHz-ből egy új szolgáltatónak is kiosztanak blokkokat, a három meglévő piaci szereplő nehéz helyzetbe kerülhet, ha a 900 MHz-es sávban adatszolgáltatást is kíván biztosítani - ahogy azt tervezi a T-Mobile és a Vodafone.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A hazai mobilszolgáltatók a 900 MHz-es GSM sávban jelenleg 8-8 (Telenor, T-Mobile), illetve 8,6 MHz (Vodafone) frekvenciamennyiséggel rendelkeznek, országos elérésű, megfelelő minőségű GSM-hálózatot ennél kevesebb frekvenciával nehéz, bár nem lehetetlen üzemeltetni. Egy negyedik szolgáltató ugyanakkor vélhetően 3G-s, vagy 4G-s adatszolgáltatást is beillesztene a kínálatába, ezt azonban csak abban az esetben tudná nyújtani az ügyfeleknek, ha nemzeti roamingszerződést kötne egy vagy több hazai operátorral, vagyis a Vodafone, a T-Mobile vagy a Telenor hálózatát használná.
Mobiltender-átjátszó
Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlésért felelős elnökhelyettese a HWSW kérdésére korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy egy új szolgáltató hasonló konstrukciót vállalva induljon el, mint azt tette 1999-ben a Vodafone. A HWSW-nek informálisan nyilatkozó távközlési szakértők ugyanakkor kizártnak tartják, hogy a mostanra teljesen telített piacra bármilyen, a Vodafone-hoz hasonló, nagy múltú szolgáltató betörjön.
Iparági pletykák szerint ezért az a forgatókönyv tűnik valószínűnek, hogy az állam a bevételek maximalizálása érdekében egy kormányközeli vállalkozás, vagy szervezet, netán állami tulajdonú cég bevonásával gyakorlatilag továbbértékesíti a frekvenciát a három hazai szolgáltatónak.