Szerző: Folyó Gergely

2011. május 19. 11:59

Új módszerekkel kísérleteznek az Alzheimer-kór kezelésére

A kognitív funkciók romlásával, demenciával és leépüléssel járó Alzheimer-kór az egyik legköltségesebben kezelhető betegség, gyógymódja nem ismert, csak tüneti kezelése létezik. Egy kanadai és egy izraeli vállalat most egymástól függetlenül két módszert vetne be a gyógyszeres terápiák helyett, mindketten inkább a technológia felé fordulnak.

Gyógyszerből több is van, azonban pont a leghatásosabb anyagokat a legnehezebb eljuttatni az agyba, míg más szerek hatása nem mindig bizonyított az emberekre nézve, hiába sikerült velük eredményt elérni az állatkísérletek során. A két vállalat más oldalról közelíti meg az Alzheimer-kór kezelését, és nem kémiai, hanem elektromos úton segítene leküzdeni a nehézségeket. A most használt technológiákat - a DBS-t, azaz a mélyagyi stimulációt és a TMS-t, a transzkraniális mágneses stimulációt - ugyan már viszonylag régóta alkalmazzák más területeken, így például Parkinson-kór, illetve depresszió kezelésére, de a kutatók úgy vélik, hasznosak lennének az Alzheimer-kórral szemben is.

Kanadában egyelőre mérsékelt eredményeket értek el

A mély agyi stimuláció lényege, hogy a kezelés során magas frekvenciájú elektromos árammal az agy különböző területeit, központjait ingerlik, amely révén az idegsejteket meg lehet akadályozni abban, hogy a Parkinson-kór tüneteiért felelős utasításokat kiadják, de a technológia használható epilepszia, depresszió és OCD terápiák során is. Andres Lozano, a Torontói Egyetem idegsebésze egy 2008-as kutatásra hivatkozva kezdett el az Alzheimer-kór ilyen módon történő kezelelésével foglalkozni: akkor a kóros elhízásban szenvedők agyával hitették el a DBS segítségével, hogy jól laktak, és mint a tesztek később kimutatták, az alanyok nem csak fogytak a rendhagyó kúrától, de a memóriájuk is jelentős javuláson esett át.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A kísérlet egyúttal a memória által használt agyi területeket is aktiválta, Lozano szerint ez az Alzheimer-kórban szenvedőknek is kedvezhet, elvégre az serkenti az agy glükóz anyagcseréjét. A Neuroventures vezérigazgatójával, Daniel O’Connell-lel megalapították a Functional Neuromodulation nevű vállalatot, amely a későbbiekben kereskedelmi forgalomba hozná a technológiát. Már ha működni fog természetesen: az első eredmények vegyes képet festettek a DBS hatékonyságáról, bizonyos páciensek esetében valóban lassulni látszott a mentális leépülés, másoknál viszont nem értek el semmilyen hatást.

Nem kizárt, hogy a kezelés elsősorban a betegség korai szakaszában lesz hatékony, amikor “csupán” feledékenység és kisebb zavarok jelentkeznek a páciensnél, addig viszont marad a további kísérletezés. Lozano szerint a hatékonyság növelhető a stimuláció helyének és az elektromos paramétereknek a megváltoztatásával.

Izraelben mással próbálkoznak

Az izraeli Neuronix a transzkraniális mágneses stimulációt alkalmazza, amely az elektromágneses indukció elvén indukál áramot, és úgy ingerli az agy bizonyos területeit. A Neuronix módszere abban is különbözik, hogy a betegeknek a kezelés során mindig olyan feladatokat, agytornákat kell megoldaniuk, amelyek az éppen ingerelt terület működésével összefüggésben állnak, a nyelvi készségekért felelős Broca-mező ingerlésekor például számítógépes szójátékokat kapnak.

A Neuronix tesztjeiben a betegeket hat héten át heti ötször kezelték, a módszer pedig meggyőzőnek tűnik, a tudósok szerint jelentősen jobb eredményt értek el azok, akiknél TMS-t használtak a feladatok megoldása közben, mint azok, akikkel csak elhitették, hogy stimulációt is alkalmaznak. Az is bizonyított, hogy a megoldás tartós, legalábbis segít az Alzheimer-kór lefolyásának lassításában, egy terápia nélküli év után ugyanis a betegek még mindig sokkal jobb állapotban voltak mint ahonnan indultak, mégha némi romlás megfigyelhető is volt. A Neuronix Európában már gond nélkül használhatja a technológiát, legújabb terveik szerint Amerikában terjeszkednének tovább.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról