Szerző: Koi Tamás

2011. május 16. 13:30

Elindult itthon a kereskedelmi digitális rádió

Teljesen váratlanul elindult - ahogy a műsorszóró fogalmaz, "újraindult" - a DAB+ digitális rádiós szolgáltatás kereskedelmi üzeme hazánkban, azaz megjelent az első olyan rádiócsatorna a platformon, mely hajlandó is fizetni a sugárzásért.

A hazánkban DAB+ rendszerben működő digitális rádiós szolgáltatás nagyjából két és fél évvel ezelőtt indult el itthon, ám a rendszer megjelenését sem a rádióhallgatók, sem a tartalomszolgáltatók oldaláról nem kísérte érdeklődés, így mostanáig csak kísérleti üzemben működött. A szolgáltatást üzemeltető, az NHH 2008-as pályázatán a hálózat 12 évig tartó üzemeltetési jogát elnyerő Antenna Hungária mai sajtóközleményében közölte, megérkezett az első fizetős partner a hálózatra.

Wake up, Neo!

A kereskedelmi DAB+ adás az FM1 Zrt. és az Antenna Hungária közt létrejött hosszútávú megállapodásnak köszönhetően indul el június 1-től Magyarországon: a platformon ettől a naptól jelenik meg az FM1 tulajdonában álló Neo FM kereskedelmi csatorna, az analóg platform egyik leghallgatottabb rádiója. A csatorna megjelenése áttörést hozhat a DAB+ platform történetében, mostantól ugyanis várható, hogy más kereskedelmi adók is csatlakoznak - előbb-utóbb pedig a Magyar Rádió közszolgálati adói is megjelenhetnek az éles üzemű rendszerben.

Az analóg rendszerhez képest több kényelmi szolgáltatást nyújtó, valamint esetenként jobb minőséget kínáló DAB+ rendszer szekerét a jelek szerint az európai helyzet normalizálódása, valamint a vételhez szükséges eszközök árának várható csökkenése mozdította ki abból a kátyúból, amiből éveken keresztül nem tudott kivergődni. Korábban ugyanis a különböző uniós tagországok teljesen eltérő állásponton voltak azzal kapcsolatban, hogy milyen technológiával kell a digitális rádiózást bevezetni, sőt, egyáltalán szükség van-e a digitalizációs folyamatra a rádiós platformon.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az útirányt végül az egyik legnagyobb európai piacnak számító Németország döntése mutatta meg: az országban augusztus 1-től indul a DAB+ rendszerű kereskedelmi rádióadás, melyet jelentős kampányokkal vezetnek be, emellett erős tartalomkínálat is jellemzi a rajtot. A nyolcvanmilliós ország kellőképpen nagy piac ahhoz, hogy az eszközgyártóknak olyan mértékű megrendeléseket adjon, melyek az árak gyors csökkenéséhez vezetnek, így várható, hogy a jelenleg meglehetősen borsos árú DAB+ vevőberendezések a DVB-T beltéri egységekhez hasonló módon rövid időn belül jelentősen olcsóbbá váljanak.

Még több tartalom kell

Itthon éppen a vevőberendezések szűk választéka képezte az egyik gátját annak, hogy a szolgáltatás elterjedhessen, de a DAB+ lefedettség sem éri el jelenleg azt a szintet, melyet az eredeti hatósági szerződésben vállalt az Antenna Hungária. Tóth András, a műsorszóró vállalat kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, ahhoz, hogy a jelenleg 25 százalékos lakossági lefedettség országossá bővüljön, a csatornaválaszték további bővítése is szükséges lehet - Tóth elsősorban további kereskedelmi csatornák, valamint a Magyar Rádió közszolgálati csatornáinak megjelenését említette.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a DAB+ rendszerben jelenleg csak a tesztüzemben jelen lévő Magyar Rádió mikor kerülhet fel a kereskedelmi platformra, nem túl biztató jel mindenesetre, hogy a közszolgálati rádió és az Antenna Hungária viszonya a legkevésbé sem tekinthető felhőtlennek. A két szervezet jelenleg is perben áll egymással, az eljárást indító Magyar Rádió azt kifogásolta, hogy az Antenna Hungária által kínált szolgáltatás definíciója nem felel meg a jogszabályokban, a kiírásban és a pályázati ajánlatban foglaltaknak. A per lezárásáig biztos, hogy a Magyar Rádió nem ír ki közbeszerzési eljárást a DAB+ műsorsugárzásra (erre még akkor is kötelezi a közbeszerzési törvény a szervezetet, ha csak egy jelentkező van).

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról