Hadat üzent az IBM a baktériumoknak
Nyugdíjba küldheti a hagyományos antibiotikumokat az IBM új fejlesztése. A vállalat egy szingapúri kutatóintézettel közösen biológiai úton lebomló nanorészecskét tervezett, amely képes lyukakat fúrni a fertőzött sejtekbe, s még a legmakacsabb baktériumokkal is végezni.
A hagyományos antibiotikumok ugyan elpusztítják a baktériumokat, és megpróbálják megakadályozni a szaporodásukat, azonban mára a gyógyszerek túlzott használata miatt egyre több olyan baktérium fejlődött ki, amely ellenáll azoknak - ilyen például az MRSA ("húsevő baktérium"), amely évente több tízezer ember halálát okozza. Az antibiotikumok másik hátránya, hogy nagy dózisban az egészséges vörös vérsejtekkel is végeznek.
Egy új, alternatív módszer
Az IBM Research és a szingapúri Biomérnöki és Nanotechnológiai Intézet által bemutatott, a Nature Chemistry szakmai folyóiratban publikált fejlesztés ezeket a problémákat küszöbölheti ki, a kutatók új nanoszerkezetükkel sokkal hatékonyabbá tehetik az antibiotikumokat. A műanyag nanorészecskék a véráramba juttatás után megközelítőleg 200 nanométeres pacákká állnak össze, ami James Hedrick, a kutatás vezetője szerint azt jelenti, hogy azok ötvenezerszer kisebbek, mint az emberi hajszál. A pozitív töltésű részecskék és a baktériumok mágnesszerűen vonzzák egymást, és mikor előbbi eléri a másik sejtfalát, szabályosan lyukakat fúr abba, így azokon keresztül kiömlik a sejt tartalma.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az IBM nanorészecskéi csak a baktériumokkal lépnek reakcióba, más, szintén töltéssel rendelkező sejtekkel, például a vörös vérsejtekkel nem. Másfelől pedig óriási előnyt jelent, hogy az elpusztított baktériumsejt után a nanorészecskék újabbakat kereshetnek maguknak, így nincs szükség arra, hogy túlzott koncentrációban vegyen be a beteg antibiotikumot. Néhány nap után a részecskéket a szervezet alkohol és szén-dioxid vegyületekké bontja le, így azok természetes úton távozhatnak a testből.
Még öt év biztos kell
A kutatók eddig még csak kisebb állatokon tesztelték az új fejlesztést, ezek az eredmények nem mutattak ki mérgezést egyik fontosabb szerv esetében sem, más kérdés, hogy Dr. Hedrick azt már nem állítja biztosan, hogy más sejtekre és szervekre nem lesznek hatással a részecskék. Nagyobb állatokon és embereken még nem próbálták ki őket, ugyanakkor a tudósok a kezdeti eredményeket is ígéretesnek nevezték, s nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik. A nanorészecskék akár sikeres alternatívát is biztosíthatnak majd az antibiotikum-rezisztens baktériumok kezeléséhez, az emberi teszteknek viszont még nem jött el az idejük: Dr. Hedrick szerint korai lenne még arról beszélni, hogy ezekre mikor kerülhet sor, azonban nagy valószínűség szerint öt évet még legalább várnunk kell rájuk.
Az ígéretek szerint a nanorészecskéket folyadék, gél vagy szilárd formában lehet majd bejuttatni a szervezetbe, és egy sor területen használhatják majd őket: a sebgyógyításól kezdve a bőrbetegségeken át, egészen a TBC-s betegek kezeléséig, és az sem utolsó szempont, hogy háborús időkben különösen hasznosak lehetnek a hatékonyságuk és precizitásuk miatt.