Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Ősszel is lesz HWSW free! Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.

Kipróbáltuk: HTC Sense a Desire S-en és Incredible S-en

Dojcsák Dániel, 2011. április 11. 09:43
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A HTC Desire S és az Incredible S szoftveresen ugyanazt nyújtja. Ez nem is probléma, hisz épp azt vetik az Android szemére, hogy túlságosan szétaprózott. A HTC a Sense révén pedig még különböző Android verziók között is képes azonos érzetet kelteni.

Pontosan így van ez a vizsgált két mobilnál is, amelyek fizikai paramétereit a cikksorozat első részében mutattuk be. A HTC Incredible S még Android 2.2 Froyóval érkezik, míg a Desire S már a 2.3-as Gingerbreaddel. Nincsenek kétségeink afelől, hogy heteken belül az Incredible S tulajok is frissíthetnek, viszont a teszt szempontjából szerencsés volt, hogy kipróbálhattuk az Android két eltérő verzióját is, gyakorlatilag azonos hardveren.

A HTC elmaszatolta az Android márkát

A Froyo és a Gingerbread között szinte már alig van lényegi különbség, s leginkább a támogatott hardverek listája bővült, illetve a kezelőfelület csiszolása zajlott le. A HTC Sense azonban felülírja a gyári Android dizájnját, így a Google Nexus S-ben látott látványos megoldások nincsenek meg, hardverben pedig nincs különbség, nincs se NFC, se óriás felbontású kijelző, sem kétmagos processzor, így a Gingerbread alig észrevehető.

Újdonságként a natív SIP-támogatás hathat, amivel bárki használhat a mobilján külön kliens telepítése nélkül VoIP-szolgáltatásokat, amennyiben ehhez van egy regisztrált SIP-megoldása szerverrel, proxyval és felhasználói fiókkal. A vállalati SIP-hálózatba könnyen beilleszthető az új androidos mobil, nem kell külön IP-telefont használni és a névjegyzékben tárolt VoIP-elérhetőségeket is ugyanúgy kezelhetjük mint a telefonszámokat. A találgatások szerint a Google a Gtalk funkcionalitását bővítené majd úgy, hogy az androidos felhasználók SIP-protokollt használhassanak, de ennek a mobiltelefonszolgáltatók bizonyára nem örülnének. A döntés valószínűleg inkább üzletpolitikai, mint technológiai.

Érezhető különbség van még a multimédia területén is, az Android 2.3-ban a WebM/VP8 videók és AAC hangfájlok is natív támogatást kaptak, továbbá bekerült egy hangszínszabályozó, amivel - ugyan csak fülhallgatóval - válogathatunk különféle hangzások között. Korábban sokat szidtuk a HTC mobilok audioképességeit, de a Desire S-ben ez már a múlté. Nehéz eldönteni, hogy a szoftveres javításnak köszönhetően, vagy egy jobb hangmodul miatt, de a korábbi modellekhez képest érezhetően jobb, tisztább, dinamikusabb a fülhallgatós lejátszás. A teszthez egy Sennheiser HD570 fülhallgatót használtunk.

Nem lassul, kevesebbet fogyaszt

Kevésbé látványos, de a Gingerbread belső működése valamivel fejlettebb és rendezettebb mint elődjéé. Az új verzióban jobb az energiagazdálkodás, illetve az alkalmazások kezelése is, valamint fejlettebb az az algoritmus, ami a rendszerben maradt “hulladékokat” takarítja össze, így kevésbé valószínű, hogy belassul a szoftver. A javított energiagazdálkodás főleg akkor érhető tetten, ha nem nyúlunk a mobilhoz, pihenő állapotban a fogyasztása látványosan kevesebb mint a Froyóval, s ha csak az Incredible S-t hasonlítjuk a Desire S-hez, akkor is sokkal jobban bírja az új szoftver mellett az akkumulátor, ha beleszámítjuk, hogy az Incredible S-t nagyobb kijelző meríti.

Az akkumulátor merülésének vizsgálgatása közben bizonyára mindenki betéved abba a menübe, ahol az akkumulátorhasználatot lehet funkciónkként követni. Itt a Gingerbread hoz némi fejlődést, grafikonokon is követhetjük, hogy mikor hogyan alakult a töltöttség, illetve azt, hogy a fő fogyasztók mikor voltak aktívak. Jól látszik, hogy mennyit ment a kijelző, mikor ment készenléti állapotba a mobil.

A HTC ezen túl viszont már nem támaszkodik az Android új képességeire, sőt a Gingerbreadben megismert megoldások némelyike eltűnik, s a Sense felület az, amivel a felhasználó szembesül. A tajvani cég olyannyira komolyan gondolja ezt, hogy a hivatalos kommunikációjában már nem is említi az Android szót.

HTC Sense widget-cunami

A két tesztelt modell ugyan még nem a HTC Sense 3.0-át futtatja, így nagyjából megegyezik a HTC Desire HD és a Desire Z modelleken megismert felülettel. Ez azt jelenti, hogy itt is cserélhetjük a skineket, használhatunk hangszetteket, továbbra is működnek a sémák, amivel többféle home screen konfigurációt is fenntarthatunk, egyet például hétköznapokra, egyet hétvégékre. Nőtt a widgetek száma, immár 73 darab minialkalmazást kapunk előretelepítve, bár ezek közt sok az ismétlődés - tucatnyi óravariáció és legalább négyféle színű számológép is van.

A finomságok közül érdemes kiemelni, hogy az összes alkalmazást mutató menüben, a grid nézet választása esetén nem szabadon pörög a lista, hanem oldalakra bontva ugrál tovább, így könnyítve a keresést. Választhatjuk a gyakran használt alkalmazások listáját is, ahol a legtöbbször elindított program kerül legfelülre, illetve listázhatjuk külön csak a letöltött programokat a gyáriak nélkül. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Gingerbread kapott egy letöltésmenedzser felületet is, visszamenőlegesen is elérhetjük a letöltött fájlokat anélkül, hogy ehhez külön programot kellene telepíteni.

A gyors beállítások közül fontos adalék, hogy végre van gyári widget az automatikus képernyőelforgatás letiltására, és kaptunk még két HTC-s összevont widgetet is, a Data-, illetve a Power dashboardot, ahol egy közös widgetben találjuk meg az adatforgalmazással, illetve az energiagazdálkodással kapcsolatos beállításokat. A felülről lehúzható értesítési menüben helyett kapott egy új fül, a quick settings, ahol a Wi-Fi, Bluetooth, hotspot, GPS és a mobiladatforgalom kapcsolható ki-be. Nem vesz el értékes helyet az értesítési területből, mint a Samsung TouchWizben, ugyanakkor gyorsan elérhető. Ez viszont valamiért kizárólag a Gingerbreadet futtató Desire S-en alatt jelent meg a Sense-ben, az Incredible S-en nem.

Élmény felhasználónak lenni?

Apróság, de a hívásfogadáshoz is kapunk kényelmes opciókat. Az már nem újdonság, hogy ha felkapjuk az épp csengő mobilt az asztalról, elhalkul a csengetés, az viszont igen, hogy már van egy “zseb mód”, ami ha érzékeli, hogy zsebben van a mobil, (feltételezhetően a fény- és a közelségérzékelők segítségével) akkor még hangosabban csörög, illetve ha beszélgetés közben lefordítjuk a telefont, akkor kihangosítja a hívást. Ez szinte magától értetődő, mert a hangszóró egyébként is hátul van, így logikus is lenne hasra tenni a telefont. A Desire S és az Incredible S annyira felkészültek erre, hogy mikrofont is kaptak a hátlapra.

Fejlődött a tavalyi modellekhez képest a lokalizáció is. A régi Desire tulajdonosai még nem választhatták a magyar nyelvet, de az új Sense-verzióban már megtalálható. Sajnos a fordítás igen gyenge minőségű lett, tele van ékezethibákkal, és buta, esetlen szófordulatokkal, ráadásul a feliratok sokszor kilógnak a szövegmezőből.

Sosem akad meg

Akadást vagy lassulást soha nem tapasztaltunk, a Sense mostani éles verziója igen kiforrott és még azt is képes kezelni, ha teleszórjuk élő widgetekkel az összes home screent. A HTC szeretett volna látványos fejlődést elérni a megjelenítésben, akkor is, ha a hardver nem lett erősebb. Szemfényvesztésnek tűnik, de a home screenek közti lapozásnál két fokozat van, ha lassan húzzuk ujjunkat oldalirányba, akkor a régi megszokott ritmusban lép át a következő oldalra a mobil, ha viszont hirtelen rántjuk el, akkor sokkal gyorsabban és feszesebben.

A két új mobil kapcsán a fentinél látványosabb a teljesítménynövekedés a belső menükben, illetve a böngészőben. Míg a régi Desire-nél hosszú másodpercek teltek el, mire az alkalmazáslistában láthatóvá vált minden elem, addig az új mobiloknál már azonnal betöltődik minden. Tavaly még jogosan lehetett azt mondani, hogy az iPhone felületének folyamatossága kiemelkedő, de ebben a generációban a HTC is alaposan megcsiszolta a felhasználó számára önkéntelenül is érzékelt területeket - gyorsabb az elforgatás, gyorsabb a scroll és többnyire átmenet nélkül indulnak el a beépített alkalmazások is. A böngészőben egy teljes index.hu főoldal Flash-sel, reklámokkal, Indavideo ablakkal együtt is olyan gyorsan scrollozható (betöltődés után), mintha csak egy sima szövegfájlban száguldoznánk - ez érvényes a Froyóra és a Gingerbreadre is.

A többit már leírtuk

Természetesen a korábban már bemutatott turn-by-turn navigációs megoldás, illetve a HTCSense.com online felület itt is elérhető. A navigáció kiválóan működik, bár a HTC térképszoftvere messze nem olyan kifinomult mint a Google Maps, s ezt leginkább grafikusan kell érteni. A mozgatás sokkal lassabb, s ez bizony akad is néha, holott a Google Maps hasít mint a szél. Viszont vezetés közben a látvány is rendben van, a hangok is érthetőek, jól használhatóak az utasítások.

A Locations is korrektül működik, az aktuális helyzetünk körül ajánl éttermet, boltokat vagy bármit, amit keresünk. Igaz, az adatbázis nem teljes és nem is teljesen pontos, de éhen sosem maradunk majd, gyógyszertárat és benzinkutat is mindig találunk. Kitehetjük egész képernyős widgetként is, hogy mindig kéznél legyen, s érdemes is, mert a Google Places-nél jobban működik. A fent említett apró hiányosságok a Google keresőjében hatványozottan igazak.

A HTC Sense alkalmazásai is régi ismerősként köszönnek vissza, mint például a Peep nevű Twitter-kliens, a Friendfeed közösségi oldal aggregátor, a HTC RSS-olvasó, a naptár, illetve a mindig hasznos zseblámpa alkalmazás is. Újdonságként egy könyvolvasót kapunk, ami “Polcom” néven fut, ide a Kobo e-könyv áruházból tudunk olvasnivalót vásárolni, vagy epub formátumú könyveket importálhatunk akár az SD-kártyáról is. A másik új program pedig a Tükör, ami az előlapi kamera leghasznosabb funkcióját fedezte fel: saját magát nézegetheti a használó, s nem kell fotót készíteni és azt megnézni utána. Sminkhez, öltözködéshez vagy sarkok mögé leskelődéshez kiváló, csak számolni kell azzal, hogy az előlapi kamera egyik mobilban sem valami erős.

Nincs forradalom, de a munka jól lett elvégezve

A HTC az Incredible S és a Desire S esetében is tökéletesen teljesítette a feladatot, amit vállalt, mégpedig azt, hogy eltávolodik a Google-től, s ahol lehet, saját megoldásokat mutat be. Ez a két mobil az, ami a Sense for Android 2.0 generációjával érkezik, a hamarosan bemutatkozó Pyramid már a Sense 3.0-val jön. Nem tudni, hogy visszamenőleg frissít-e itt is a HTC, de látva azt, hogy tavaly a Desire és a Legend tulajdonosokat hogy hagyta ott, nem biztos, hogy érdemes mást várni. A szinkronizáció, illetve az egyedi alkalmazások viszont már most teljes egészet alkotnak. Ha valaki nem verziószám-fetisiszta, akkor nem kell aggódnia, hogy a hamarosan megjelenő 170 ezer forintos modellen egy ennél újabb megjelenés lesz. Sőt, az Incredible S kapcsán még az sem fájdalmas, hogy egy korábbi Android fut rajta, másfél hetes használat után sem lehetett azt mondani, hogy hátrányt jelentene a hétköznapokban a Froyo.

Ha egy tízes skálán kellene értékelni a két mobil szoftveres felhozatalát, akkor az Incredible S egy erős nyolcas, a Desire S pedig egy gyenge kilences lenne. A tökéletességhez már talán csak az kellene, hogy a HTC HUB ne csak mutatóba tartogasson skineket, hangokat és háttérképeket, hanem legyen valódi kínálat kiegészítőkből. Mostanra már szép számban vannak a világon HTC tulajdonosok bizonyára megérné tartalommal kiszolgálni őket, akár fizetős rendszerben is. Az viszont biztos, hogy a két mobil egy átlag felhasználóhoz kerülve azonnal használható, s a gyári felszereltséggel is az az érzésünk, hogy kerek egészet kaptunk, az extra alkalmazások pedig jöhetnek az egyedi ízlés szerint. A két mobil fizikai megjelenésével, dizájnnal és specifikációval kapcsolatban a HWSW tesztje az alábbi linken olvasható.

[+] HWSW: HTC Desire S és Incredible S: hardver és teljesítmény bemutató

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.