Árverésen licitálhatnak a hazai mobilszolgáltatók
Árveréssel értékesítik hazánkban a mobiladat-szolgáltatásra használható, jelenleg szabad frekvenciablokkokat - mindez azt jelenti, hogy az állam a lehető legnagyobb bevételhez akar hozzájutni a nemzeti frekvenciakincs értékesítése által, valamint jó eséllyel háromszereplős marad a magyar mobilpiac.
A kormányzat vélhetően levonta a megfelelő következtetéseket a 2008-as, sikertelen frekvenciapályázatok után, legalábbis erre utal többek közt, hogy a küszöbön álló frekvenciaértékesítési folyamat a Népszabadság értesülései szerint árveréses formában fog történni. Mivel a hazai mobilszolgáltatóknak a hálózatuk további bővítése miatt elengedhetetlenül szükségük van új, illetve bővített spektrumokra, a kormány ettől az értékesítési formától vélhetően több bevételt várhat, mintha pályázati úton értékesítené a szabad frekvenciákat. Hiába kerülhet azonban többe a frekvencia, az árveréses rendszer még így is a jelenleg piacon lévő szereplőknek kedvez - aligha valószínű tehát, hogy új belépővel bővül a hazai szolgáltatók köre.
Csak három maradhat?
A Népszabadság azután fordult a frekvenciavagyonnal gazdálkodó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM), hogy Fellegi Tamás miniszter március elején egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, napokon, heteken belül megkezdődik a jelenleg még kihasználatlan E-GSM frekvenciablokkok értékesítési folyamata. Egy 2009-ben született EU-s jogszabály-módosítás értelmében a 900 és 1800 MHz-es frekvenciatartományt (ebben a tartományban található az említett 10 MHz-es E-GSM sáv is) a mobilszolgáltatók a beszédcélú felhasználás mellett mobil adatátviteli célokra is használhatnák, vagyis a hálózatuk lefedettségét, kapacitását az eddigiekhez képest kisebb beruházásokkal bővíthetnék.
Az NFM sajtóosztályán a lapnak elmondták, a frekvenciaaukció révén a kormányzat fokozódó piaci versenyre számít a szolgáltatók közt. Mint fogalmaztak, az aukció után a "jelenlegi piaci szolgáltatók" portfóliója mindenképpen bővülni fog, az árak pedig csökkenhetnek. Az aukcióhoz szükséges jogalkotói eljárás állítólag a napokban indul, és a második negyedév végére zárulhat le, mindezek alapján kijelenthető, hogy a szolgáltatók a második félév elején juthatnak hozzá az új spektrumokhoz.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az aukcióval kapcsolatos további részletek egyelőre nem nyilvánosak, így nem világos többek között az sem, hogy csak a 900 MHz-es frekvenciatartomány, vagy az 1800 MHz-es sáv szabad blokkjait is értékesíteni szeretné a kormány. Utóbbi helyzetét némileg bonyolítja, hogy a Telenor ebben a sávban már most is kétszer annyi frekvenciával rendelkezik, mint versenytársai, valamint a kiosztható tartomány is szélesebb (15 MHz). A kormányzat szándékai szerint egyébként kiemelt hangsúlyt kell fektetni az aukciók során arra, hogy a verseny ne sérüljön, ám hogy ezt pontosan milyen eszközökkel kívánja megvalósítani a tárca, illetve az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), azt egyelőre nem tudni.
Ne várd a csodát!
Szakmai berkekben hónapok óta folyik a találgatás, hogy az új frekvenciaértékesítések során megjelenhet-e egy újabb szereplő a hazai mobilpiacon, kijelenthető azonban, hogy erre a legkevesebb esély az árveréses rendszerben mutatkozik, legalábbis az eddigi európai tapasztalatokból kiindulva. A német távközlési hatóság például tavaly áprilisban hatalmas, összesen 360 MHz-nyi terjedelmű frekvenciacsomagot bocsátott árverésre, ám az alig néhány nap alatt lezajlott licitálási folyamatot nem követte új, jelentős piaci szereplő feltűnése, ellenben a legnagyobb befolyással bíró Deutsche Telekom tetemes mennyiségű spektrumhoz hozzájutott, ezzel tovább erősítve vezető szerepét a helyi piacon.
A frekvenciaárverés várhatóan hazánkban sem tart majd sokáig, annál is inkább, mivel itt jóval kisebb azoknak a frekvenciatartományoknak a köre, melyeket első lépésként bevonnak az értékesítési folyamatba. Így mivel egyelőre nem zárult le itthon a digitális átállási folyamat, nem értékesíthetők a 800 MHz-es, úgynevezett "digitális hozadék" frekvenciák, illetve egyelőre nem tervezik a 2,6 GHz-es frekvenciablokkok értékesítését sem - ez utóbbi tartomány a legalkalmasabb arra, hogy az operátorok a sűrűn lakott területeken LTE-szolgáltatást indítsanak, míg előbbi ugyanerre a célra használható, csak éppen a vidéki régiókban.