Szétcsap a Google az engedetlen tabletgyártók között

Meghatározatlan ideig nem hozza nyilvánosságra az Android 3.0, kódnevén Honeycomb forráskódját a Google, az operációs rendszerhez így csak a legfontosabb partnerek kapnak hozzáférést. A Google közleménye szerint "a rendszer még nem áll készen a különböző készülékeken történő módosításra és testreszabásra". A döntéssel a legfontosabb néhány partnerre (pl. Samsung, Motorola, LG) korlátozta a rendszerhez való hozzáférést a cég - jellemzően azokra, akik vállalták, hogy a Honeycomb felületét nem módosítják táblagépeikhez.

Vigyázat, a kódok záródnak

A lépés szembemegy a Android nyílt platform imázsával, amelyet a Google büszkén hirdetett az Apple iOS, a Microsoft Windows Phone 7 vagy a RIM Blackberry OS zártságával szemben. A forráskód kiadásának késleltetésével a Google-től független androidos eszközök később jutnak hozzá az ingyenes és szabad rendszerhez, a Honeycomb által megcélzott táblagépes piacon pedig akár néhány hónapos csúszás is kritikus lehet.

A kritikusok szerint az Android nem tekinthető valódi nyílt forráskódú projektnek, mivel a fejlesztést egyedül a Google végzi és csak az elkészült verziók forráskódját nyitja meg utólag. Ebben a rendszerben a keresőóriás gyakorlatilag csak egy ingyenes operációs rendszert készít, a nyílt forráskód legfontosabb előnyét, a kooperatív munkát ugyanis ellehetetleníti.

Brand épül

Az Android platform olyan népszerűségre tett szert rövid idő alatt, amelyről a gyártók álmodni sem mertek. A termékek között egészséges verseny alakult ki a leggyorsabb és legjobb termék címéért, a prosperáló ökoszisztéma pedig rengeteg fejlesztőt is a platformhoz csábított. Egészen természetes, hogy a hangos és általánosan pozitív médiavisszhang a fogyasztók olyan rétegeit is elérte, akik amúgy nem tartoznak a legtapasztaltabb okostelefon-felhasználók közé.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Így előállt egy olyan információhiányos szituáció, amelyben az Android működött, mint hívószó, miközben nem volt egy másik márka, amelyet a termékekhez lehetett volna csatolni. Mindez a hagyományosan zavarosban halászó távol-keleti gyártók malmára hajtotta a vizet, akik az Android ingyenességét kihasználva töménytelen mennyiségű, ismeretlen márkával rendelkező táblagéppel árasztották el Európát és Amerikát. Az ilyen termékek azonban nem a piac tetejét célozták, hanem agresszív árazásuknak megfelelően a belépőszintet, ahol az információhiányos fogyasztók tömege várta a megfizethető androidos termékeket.

Nem minden arany

A megdöbbentően olcsó telefonok és táblagépek azonban, a vásárlók legnagyobb meglepetésre, pontosan annyit is értek, amennyi az áruk volt, ami elégedetlenségi hullámot váltott ki a fogyasztók körében, a várt élmény a legtöbb esetben elmaradt a gyenge minőségű hardver, a rossz minőségű meghajtók és az optimalizálatlan rendszer miatt. Mivel ezek a vásárlók elsősorban az Android márkaerejében bíztak, a csalódást is a Google operációs rendszere ellen fordították, nem a - sokszor a termékeken fel sem tüntetett - gyártó brandje ellen.

A döntés másik károsultja a HTC lehet, az egyetlen nagy gyártó, amelyik még nem jelentett be Honeycombot futtató eszközt. A Google határozott fellépése az egységes kezelőfelület mellett a HTC-t érinti a legkomolyabban, a gyártó ugyanis rendkívüli erőforrásokat fektet a saját, Sense néven fejlesztet telefonos és táblagépes felületébe - ez viszont nem működik a "hivatalos" Honeycomb verzión, az implementáláshoz szükség lesz a forráskódra.. A gyártó ragaszkodik a Sense-hez, ez áll annak is a hátterében, hogy a Flyer néven bemutatott HTC tablet nem Honeycomb-alapokon, hanem a régebbi Android 2.4 "Gingerbreadet" használva készül. A nyílt forráskódú Android 3.0 késleltetésével pedig a HTC-nek tovább kell várnia a nagy felbontást és gyorsabb grafikát támogató operációs rendszerre, ami a gyilkos piacon a versenyelőny elvesztésével járhat.