Megjelent a Debian 6
Megjelent a Debian 6 "Squeeze", amelyet csak univerzális operációs rendszernek nevez a saját közössége - a kenyérpirítót és hűtőgépet leszámítva szinte mindenen fut.
Két év fejlesztés után új kiadással rukkolt elő a Debian csapat, megjelent a "Squeeze". Hogy ez mekkora durranás, azt jól mutatja, hogy a Debian 6 tiszteletére 13 év után megújult a Debian weboldala is.
Szabad
A Debian 6 újdonságai kapcsán a fejlesztők a teljesen szabad Linux kernelt emelték ki, amely nem tartalmaz zárt vagy jogilag "problémás" firmware komponenseket, így aki ragaszkodik ahhoz, hogy teljesen szabad szoftvert használjon - a nem szabad komponensek átkerültek a Debian archívum "non-free" részébe, amelyhez alapesetben a hozzáférés nem engedélyezett.
Az új verzió valóságos csomagfesztivál, az előző verzió óta 10 ezerrel nőtt a csomagok száma, a számuk így megközelíti a 29 ezret - ez annak a törekvésnek a része, hogy a Debian minden környezetben jól használható legyen. Az új csomagok között olyanokat találni mint a Chromium böngésző, az Icinga felügyeleti eszköz, a wicd hálózatkezelő, az lxc Linuc konténerkezelő és a Corosync fürtözési keretrendszer. A disztribúció a tőle megszokott konzervatív megközelítést alkalmazza a csomagok esetében, vagyis nem a legújabb, hanem a jól bevált komponensekre koncentrál.
A 2.6.32-es Lnux kernelre épülő Debian 6-ban levő csomagok közül a fejlesztők szerint a fontosabbak közé tartozik a KDE Plasma Workspaces és a KDE Applications 4.4.5, de a GNOME 2.30 és az Xfce 4.6, valamint az LXDE 0.5.0 is helyet kapott benne, vagyis sokféle asztali környezet választható. A dokumentumszerkesztést OpenOffice.org 3.2.1-gyel lehet végezni, képszerkesztésre a GIMP 2.6.11 áll rendelkezésre. Ami a szerverkomponenseket és fejlesztői eszközöket illeti, MySQL-ből az 5.1.49, a PostgreSQL-ből 8.4.6 került a disztribúcióba, Apache-ból a 2.2.16, GCC-ből a 4.4.5 PERL-ből az 5.10.1, PHP-ból az 5.3.3 van a Debian 6-ban.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A fejlesztések között érdemes még megemlíteni a függőségeket kezelő bootrutint, amely azáltal gyorsítja a rendeszerindítást, hogy a párhuzamosítható műveleteket egyszerre végzi. Ez főleg akkor lehet hasznos, ha a Debiant egy kisebb teljesítményű hardveren szerezné valaki használni, például egy netbookon. Szintén netbook-használóknak lehet jó hír, hogy a platformba bekerült a KDE Plasma Netbook felhasználói környezet, amit kimondottan a kis méretű és felbontású kijelzőkre optimalizáltak.
Debian FreeBSD kernellel
Az új operációs rendszer valójában kettő, a Debian GNU/Linux mellett technikai előzetesként elrajtolt a Debian GNU/kFreeBSD is, amely nem Linux, hanem FreeBSD kernelre épül és a fejlesztők szerint "a meglévő Linux alapú Debian rendszerek meglévő tulajdonságait a BSD világból ismert egyedi megoldásokkal kombinálja", igaz, a fejlett desktop képességek egy része nem támogatott egyelőre.
A Debian készítői a 6-os verziót univerzális operációs rendszerként hirdetik, a támogatott hardverplatformok száma a Linux kernelre épülő verzió esetén összesen nyolc: x86, AMD64/Intel EM64T, Intel IA64, MIPS (big endian és little endian), IBM S/390, ARM EABI, Sun SPARC és IBM/Motorola PowerPC - a szoftver hivatalosan már nem támogatja a Compaq/HP Alpha, HP PA és ARM OABI architektúrákat. A Debian GNU/kFreeBSD változat egyelőre x86 és AMD64/Intel EM64T platformon működik.
A Debian két éves fejlesztési ciklusa már jó ideje megszokott, az 5.0 verzió 2009 februárjában, a 4.0 pedig 2007 áprilisában rajtolt el. A rendszer kritikusai szerint a fejlődés sebessége miatt a tisztán közösségi alapokra épülő operációs rendszer egyre inkább elveszíti relevanciáját a Linux-disztribúciók közötti versenyben, ugyanakkor a Debian érdemeit jól mutatja, hogy az utóbbi években rendkívüli népszerűségre szert tevő Ubuntu Linux is a Debianra épül.