Politikusok rágódnak az EU-s szerzői jogi szabályozáson
Ismét az egységes európai piac fontosságát hangsúlyozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális portfólióért felelős biztosa. Egyelőre azonban kevés a konkrétum, és kérdéses, hogy a kis európai tagállamok érdekei hogyan érvényesülnek majd a jövőben a kereskedelmi piacot, valamint a szerzői jogi szabályozást illetően.
Neelie Kroes múlt pénteken egy avignoni konferencián tartott előadásában lényegében áprilisi szavait ismételte: a holland politikus szerint az európai gazdasági térség fejlődése érdekében kulcsfontosságú, hogy az Európai Digitális Menetrend (Digital Agenda) részeként az online felületeken keresztül is megoldott legyen a kereskedelmi javak szabad áramlása az EU-n belül, ezzel együtt minden otthonba el kell jutnia a gyors internetnek.
Közös kézben Karel Gott és Korda György
Az egyelőre előkészítés alatt álló átfogó intézkedéscsomag részeként - a digitális tartalmak határokon átívelő szabad kereskedelmének érdekében - mielőbb egységes európai szerzői jogi szabályozással kell előállni, áll a biztos pénteki beszédében. Brüsszel tervei szerint a jelenlegi, nemzeti szinten kezelt szerzői jogdíjrendszer kezelését egy európai "szuperszervezet" venné át, mely a jelenlegi tagállami rendszerekhez hasonlóan a jogdíjak beszedését és szétosztását koordinálná. Egyelőre azonban kevés konkrétum ismert azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan kívánja megvalósítani az európai csúcsvezetés ezt a célt.
A tagországok esetenként igen jelentős kulturális és szociális különbségei, valamint az eltérő nyelvi területek nem teszik egyszerűvé a koordinációt az EU27-ek közt, ráadásul vannak bizonyos országok, melyek helyzetükből adódóan jóval erősebb lobbiérdekekkel tudják képviseltetni magukat. Ilyen ország például Franciaország, ahol a helyi szerzői jogi szervezet, a SACEM vezetője a Wall Street Journalnak kifejtette, nem lesz egyszerű meggyőzni a nemzeti szerzői jogvédőket arról, hogy adják fel helyi befolyásukat. Bernard Miyet hozzátette, jelenleg nem látják értelmét a közös jogdíjkezelésnek: "A rendszer működik a jelenlegi állapotában, miért kéne megváltoztatni?" - nyilatkozta a SACEM elnöke.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Egyelőre nincs egység abban sem, hogy miként lehet hatékonyan fellépni az egységes piacot jelenleg kizárólagosan megtestesítő illegális internetes terjesztéssel szemben. Franciaország ebben a tekintetben drákói szigorral csap le a fájlcserélőkre, és a kiadók a jelek szerint egyelőre inkább a francia modellt tartják életképesnek, jóllehet abban már a szerzői jogi szervezetek sem értenek egyet, hogy hosszú távon ez lesz-e a célravezető megoldás.
Figyelni kell a kicsikre
Ilyen szervezet a magyar szerzők és előadóművészek jogait képviselő Artisjus is, ahol Kroes beszéde kapcsán hangsúlyozták, hogy a kisebb európai kultúrák érdekeit is figyelembe kell venni az új szabályozás megalkotásakor. Dr. Tóth Péter Benjamin, a szervezet stratégiai- és kommunikációs igazgatója HWSW-nek kifejtette, ha Magyarország kevéssé tudja érvényesíteni érdekeit, hosszú távon továbbra sem várható jelentős változás a területen: "Mi azt szeretnénk, ha a Bizottság valóban megvizsgálná, hogy itt a "keleti végeken" milyen sajátos helyzet van; hogy valóban miért nem érhetőek el nálunk azok az online szolgáltatások, amik Nyugat-Európában sikerrel működnek. Enélkül attól tartunk, hogy olyan megoldás születhet, ami nálunk nem lesz majd sikeres."
Az Artisjus hivatalos álláspontja szerint "megdöbbentő", hogy a Bizottságnál nem veszik észre, a szerzői jogi rendszer széttöredezettségét nagyrészt a szervezet előkészítetlen és alkalmatlan "Online Ajánlása" mozdította elő 2005-ben. A helyzet fenntarthatatlansága miatt éppen az Artisjus kezdeményezte idén februárban néhány európai társával közösen, hogy az Unió fogadjon el egy szerzőijog-kezelési irányelvet, áll a nyilatkozatban. A szervezetnél örülnek annak, hogy ezt a kezdeményezést az Európai Bizottság fölvette napirendjére, hozzáteszik azonban, hogy konkrét tervezetek egyelőre nem láttak napvilágot, az egyes bizottsági főigazgatóságok egymás közti vitája miatt ugyanis legalább fél évet csúszik a projekt.