Jövőbeli elképzeléseiről beszél az AMD
Az AMD már készül jövő heti éves elemzői konferenciájára, ahol a vállalat bemutatja terveit cég következő egy évével kapcsolatban. A vállalat készül a grafikus processzorral is rendelkező processzorok bevezetésére, hosszabb távon pedig még magasabb fokú integrációban gondolkodik.
Eseménydúsnak ígérkezik a következő egy év az AMD számára, ahogyan a vállalat gyártástechnológiai és mikroarchitekturális váltásokon is átesik majd. A cég valamikor jövő év első felében kezdi meg első 32 nanométeres csíkszélességgel előállított processzorainak tömegtermelését, majd piaci forgalmazását, több mint egy évvel az Intelt követően. Az első, Llano kódnévre hallgató négymagos termék érdekessége lesz, hogy már grafikus áramkört is integrál, és várhatóan az Intel Turbo Boosthoz hasonlatos dinamikus órajelfokozó technikát is alkalmaz majd.
Bulldozer
Az év második felében jelenik meg a 32 nanométeres gyártástechnológián az AMD következő generációs mikroarchitektúrája, amely e téren az elmúlt tíz év legnagyobb változását hozza el a cég számára. A Bulldozer néven ismert mikroarchitektúra fókusza, hogy a lehető legtakarékosabban bánjon a felhasznált szilíciumterülettel, amivel nagyban ellensúlyozza az Intel gyártástechnológiai lépéselőnyét. A Bulldozer magok párosával egy-egy moduláris egységbe szerveződnek, hogy számos áramkörön osztozzanak, kiiktatva a szükségtelen redundanciát, miközben megőrzik teljesítményük nagy részét.
A megtakarított szilíciumterület azonban nem csak arra jó, hogy a magonkénti fajlagos gyártási költséget lejjebb lehessen szorítani, hanem egyúttal helyet biztosíthat extra funkciók integrálására is. Az AMD a jövőben nem egyszerűen több x86 magot akar kialakítani egyetlen szilíciumszeleten, hanem teljeskörű rendszerfunckionalitást ellátó chipeket vízionál, amelyek a rendszeren belüli és kívüli I/O-kapcsolatokat is kezelik. Mindez sokkal hatékonyabb működést, nagyobb teljesítményt és jobb energiahatékonyságot tesz lehetővé.
Grafikus gyorsítás a szerverchipekben is
Az AMD azonban nem akar itt megállni. A cég úgy képzeli, hogy a PC-ket követően a szervereknél is beolvad a grafikus architektúra, azonban csak egy későbbi lépcsőben. Két szerverplatform generációváltás múlva John Fruehe, az Opteron processzorokért felelős marketingigazgató szerint elképzelhető, hogy egy teljesen heterogén architektúra születik, ahol különböző felépítésű, de egyébként egyenértékű magok lesznek megtalálhatóak a processzorokon, termékmodellenként más és más arányban felosztva a rendelkezésre álló szilíciumterületet, attól függően, milyen alkalmazási területet céloznak meg.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A teljesítménynövekedés ütemének fenntartása érdekében ugyanakkor a GPU architektúrájának beolvasztása nem csak egy innovatív opció, hanem egyben kényszer is. A mikroelektronikai fejlődéssel az integrálható tranzisztorok száma gyorsabban növekszik, mint ahogyan a tranzisztorok fajlagos fogyasztása csökken, ami a chiptervezőket az energiaplafonnak préseli. Ahhoz, hogy valóban fel tudják használni a rendelkezésre álló szilíciumterületet, és abból a lehető legnagyobb teljesítményt csikarják ki, a mérnököknek folyamatosan fokozniuk kell az áramkörök működésének energiahatékonyságát.
Ez a jövőben nem az általános célú végrehajtóegységek és a homogenitás felé viheti az ipart, hanem ellenkezőleg, az általános célú processzorok egyre több alkalmazásspecifikus áramkörrel rendelkezhetnek, amely villámgyorsan és kis fogyasztás mellett végzik el az adott feladatköröket. Ennek előjeleit láthatjuk az x86 chipek erőteljes vektorizálódásában, és az alkalmazásspecifikus műveleteket támogató SSE-utasítások, valamint a kódoló gyorsító áramkörök megjelenésével. Az AMD víziója ha valóra is válik, legalább négy év telik el majd, mire termékként piacra kerülhetnek az első ilyen heterogén Opteronok, amelyek a Bulldozer APU-k egy ma még nem létező generációját képviselik majd.