Függetlenné válik az openSUSE a Novelltől
A múlt héten zajlott openSUSE konferencia alkalmából Jos Poortvliet, az openSUSE nyáron kinevezett community menedzsere válaszolt a HWSW és a HUP-olvasók kérdéseire.
HWSW: Szia Jos! Idén augusztusban lettél az openSUSE Community Managere. Mivel foglalkoztál korábban?
Jos Poortvliet: Az elmúlt években sok mindennel foglalkoztam, de talán a legérdekesebb, hogy az elmúlt 8 évben a KDE Marketing csapatát vezettem. Talán ez az egyik oka annak, hogy megfelelőnek találtak a mostani pozíciómra is, ahol az a feladatom, hogy a Novell és az openSUSE közösség közötti kapcsolatot ápoljam és segítsem az openSUSE közösség növekedését és sikerét.
HWSW: Kinevezésedkor a blogodban azt írtad, más ember vagy, más ötletekkel és más szokásokkal mint Joe "Zonker" Brockmeier, az openSUSE előző community menedzsere. Milyen új ötletekre számíthat tőled az openSUSE projekt?
Jos Poortvliet: Ez szerintem teljesen természetes, nyilvánvalóan másmilyen ember vagyok, mint Zonker. De nem csupán erről van szó. Amikor Zonker csatlakozott a Novellhez, az openSUSE nem volt ennyire nyílt mint most. Ezen a konferencián is többen azt mondták nekem, hogy a tavalyihoz képest rengeteg dologban különbözik. És ennek nem én vagyok az oka, mert a szervezésben nem vettem részt közvetlenül, hiszen csak 3 hónapja vagyok itt. Nyilvánvalóan különböző személyiségek vagyunk. Például én nagyon szeretnék az openSUSE ambassador programra fókuszálni, de ezt a programot igazából Zonker indította el. Ez inkább egy folyamatról szól, az eltelt idő miatt tovább kell lépni és más dolgokat kell máshogy csinálni. Talán pár évvel ezelőtt én is ugyanazt tettem volna, mint amit Zonker tett.
Amit nagyon szeretnék, hogy kis csoportok jöjjenek létre. Már most is vannak ilyenek, amelyek nagyszerűen működnek. Ilyen például a KDE vagy a GNOME, de a MeeGo vagy az LXDE csapat is elkezdett fejlődni. A közösség néhány tagja dolgozik a kernel fejlesztésén is, de ők nem szerveződtek még egy csapatba, hogy közösen tevékenykedjenek, például nem is lehet velük kapcsolatot teremteni a levelezési listán keresztül. Ezeket a csoportokat szeretném kialakítani és működésbe hozni, akikkel könnyen kapcsolatot tud bárki teremteni, ha csatlakozni szeretne a projekthez.
HWSW: Hogyan zajlik az openSUSE projekt irányítása, kik és hogyan döntenek arról, merre haladjanak a fejlesztések, illetve mennyire szól ebbe bele a Novell?
Jos Poortvliet: Összehasonlítva más projektekkel, például a Fedorával vagy az Ubuntuval, sokkal szabadabban lehet az openSUSE közösségben dolgozni, mivel a Novell nem igazán szól bele az openSUSE belső ügyeibe. Természetesen a fejlesztők meghatározott feladatokon dolgoznak, olyanokon, amik egyeztetést igényelnek, de ez igazából egyfajta munkaszervezés. Minden másban szabad kezet kap az openSUSE projekt, ami egyedülállónak tekinthető olyan disztribúciók esetében, ahol valamely cég áll egy projekt hátterében.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Hogy mást ne mondjak, a Novell kifejezetten üdvözli az openSUSE alapítvány ötletét is, amin jelenleg dolgozunk. A cél, hogy sokkal függetlenebb legyen a projekt a Novelltől. Hogy ez mikor lesz, azt nehéz megmondani. Folyamatosan dolgozunk rajta, ügyvédekkel egyeztetünk, ami nagyon sok időt vesz igénybe, de nagyon szeretném, hogy a jövő évi openSUSE konferenciát már az openSUSE alapítvány szervezné.
HWSW: Mi történhet az openSUSE-val, ha a Novellt esetleg felvásárolják vagy feldarabolják? Talpon tud maradni az openSUSE a Novell nélkül?
Jos Poortvliet: Mint mondtam, az openSUSE projekt annyira független, amennyire csak lehet ebben az időpillanatban és a további függetlenség felé mozdulunk. A Novell ebben fantasztikus partner. Egy esetleges eladás nem változtatja meg a közösség feladatait és céljait. Aki emiatt aggódik, a legjobban teszi ha csatlakozik a projekthez, amellyel csak erősíti az amúgy is nagy függetlenséget, hiszen minden pozitív és független hozzájárulás képes ellensúlyozni az esetleges negatív hatásokat. Azonban ne felejtsük el, hogy ezzel kapcsolatosan jelenleg csak újságcikkekről beszélünk.
HWSW: Jelenleg 8 hónap telik el két openSUSE-verzió megjelenése között. Lehetne ezt egy évre növelni?
Jos Poortvliet: Ez olyasmi, amit nem én döntök el. Ez pontosan olyan, amit az opensuse-project levelezési listát kell megvitatni. Nyilván van annak oka, hogy miért 8 hónap most a kiadási idő, de ha valaki úgy gondolja, hogy módosítani szeretné ezt és remek érvei vannak emellett, akkor írjon bátran a listára.
HWSW: Várható egy Long Term Support verzió megjelenése?
Jos Poortvliet: Ez szintén nem olyan dolog, amit én tudnék eldönteni, azonban jelenleg a booster team (a Novell alkalmazásában álló openSUSE fejlesztői csapat) nem látja értelmét egy ilyen verziónak. Többen kérdezték már ezt, illetve az openSLE ötletét is felvetették, de azt kell mondjam, hogy ezt bárki szabadon megteheti az openSUSE Build Service-ben, csak nyitnia kell egy repositoryt és elkezdeni a munkát, hiszen minden nyílt. Azt bizton állíthatom, hogy mi mindenben segíteni fogjuk a törekvései elérésében. Ha az ötlet valóban életképes, akkor sokan fognak csatlakozni ehhez a kezdeményezéshez. Csak bátorítani tudok mindenkit, hogy tegye azt, amihez valóban kedve van.
HWSW: Mik az openSUSE fő erősségei a többi népszerű közösségi disztribúcióval (Ubuntu, Fedora) szemben?
Jos Poortvliet: Az openSUSE legnagyobb előnye, hogy nyitott és szinte semmilyen kontroll nem érvényesül a mögötte álló cégtől, ez sem az Ubuntuval, sem a Fedorával kapcsolatban nem állítható ennyire határozottan, mint a mi esetünkben. Az openSUSE közösség rendkívül fiatal a többiekhez képest, azonban a SUSE a 18 évével az egyik legöregebb disztribúció. Ez kétségtelenül nagy ellentmondás, de azt kell mondjam, hogy másfél-két éve vált az openSUSE olyan közösségi projektté, amely valóban nyitott a fejlesztők számára. Ez számunkra is újdonság és nagy szabadságot jelent, vagyis szinte bármit megtehetünk, hiszen nincsenek kőbe vésett folyamatok, szabályok és szerencsére a Novell sem korlátoz semmiben. Technikailag pedig nincsenek nagy különbségek a disztribúciók között.
HWSW: Vannak együttműködési pontok más disztribúciókkal? Figyelitek más disztribúciók munkáját?
Jos Poortvliet: Hogyne! Az openSUSE konferencián is itt vannak a Fedora-fejlesztők és éppen tegnap beszéltünk az mkinitrd lecseréléséről, a Red Hat és a Novell, valamint a Fedora és az openSUSE dogozik egy közös megoldáson. És még számos ötletünk van, például a csomagnevek. Szinte minden disztribúció más csomagneveket használ ugyanazon programokhoz és programkönyvtárakhoz, ezek egysésgesítése nagyszerű lenne és elkezdődött az ezzel kapcsolatos egyeztetés a Fedora, a Debian és az openSUSE csapatok között.
HWSW: Mi lehet annak az oka, hogy az elmúlt évek erőfeszítései ellenére a Linux nem tudott jelentős teret nyerni a desktop szegmensben?
Jos Poortvliet: A Microsoftnak nagyobb a marketing-erőforrása, mint az összes disztribúcióét együttvéve, emellett pedig a hardvergyártókkal meglehetősen előnyös szerződéseket tud kötni. Habár vannak próbálkozások, de általában a nyílt forrású projektek erre és ilyen mértékben jelenleg még képtelenek a desktop piacon.
Tehát ez sem technikai kérdés, hiszen a Linuxok ugyanolyan jól vagy rosszul működnek mint a Windows vagy a Mac operációs rendszerek, sőt néhány területen még jobban is. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol szembetűnőek a hiányosságok, amelyek idegesítik a felhasználókat. Nem szabad elfelejteni, hogy a felhasználhatóság szempontjából azonban Windowsnak vagy Macnek ugyanúgy vannak hibái. Ezért mondom, hogy az igazi probléma nem a technológiában keresendő, hiszen az ilyen jellegű problémákat az emberek képesek kezelni a Windowson is.
A probléma inkább az, hogy nem jut el az emberekhez megfelelő módon a Linux. Vannak cégek, akik próbálkoznak ezzel, mint a Red Hat vagy a Novell, bár igazából a Red Hat kicsit már feladta ezt a küzdelmet, a Novell pedig nem igazán aktív ezen a téren, és be kell látni, hogy a jelenlegi adatok a Canonical, Linspire, Xandros ilyen irányú sikertelenségét is mutatják. Az áttörést sem külön, sem közösen nem sikerült elérni az elmúlt években. De azt kell mondjam, hogy az elkövetkező 5-10 évben a desktopok jelentősége csökkenni fog, nem igazi desktopok lesznek, hanem mobiltelefonok, netbookok, médiacenterek, amelyekhez saját GUI lesz, amely alatt Linux van már most is. Ebben a Linux rendkívül rugalmas és előnye van jelenleg ezen a téren bármilyen más megoldással szemben.