Szerzők: Bizó Dániel, Koi Tamás

2010. október 21. 14:58

Akár nyerhetnek is a mobilszolgáltatók a válságadón

Noha úgy tűnhet, hogy a kormányzat által a távközlési szektorra kivetett válságadó levét legfőképp a három hazai mobilszolgáltató issza meg, az operátorok hosszútávon akár jól is járhatnak az adócsomaggal, mely éves szinten több tízmilliárd forintot von el tőlük.

A mobiltávközlés a telekommunikációs szektor kétségtelenül legnagyobb ütemben fejlődő ágazata, ugyanakkor beruházásigénye is messze meghaladja az átlagot. A cégek a hálózatok bővítésére, korszerűsítésére, valamint üzemeltetetésére éves szinten több tízmilliárd forintot költenek - legutóbb épp a Telenor közölte, hogy egy kétéves projekt keretén belül százmillió eurós nagyságrendben fordít anyagi erőforrást arra, hogy meglévő hálózatát modernizálja.

Mindezek alapján érthető, hogy a távközlési cégeket érintő, a szektort éves szinten 61 milliárd forint befizetésére kötelező "válságadó" múlt heti bejelentését, illetve hétfői parlamenti ratifikálását összeszorult gyomorral figyelték a legnagyobb potenciális befizetők, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone. Tekintve, hogy a különadót sávosan róják ki, bevétel alapján, az összeg csaknem felét a Magyar Telekom fizetheti be, a Telenorra nagyjából 10-11, a Vodafone-ra pedig 7-8 milliárdos rész jut évente.

Fékhatás

A Telenor és a Magyar Telekom még a kormány terveinek nyilvános ismertetése előtt kifejtette, hogy a szektor telekommunikációs bevételeire kivetett adó veszélybe sodorhatja előre tervezett beruházásait. A következő két év során a bevételekre kivetett extra adóteher lerontja az üzletfejlesztési projektek megtérülési kalkulációit, ugyanis lényegében olyan hatásként jelentkezik, mintha az új vagy fejlesztett szolgáltatásokból származó bevételek alacsonyabbak volnának, mint korábban számították. Mindez gátolja a gazdasági szempontból kiemelten fontos, katalizátorként működő iparág növekedését.

Az Országgyűlés hétfői döntése után a Magyar Telekom és a Vodafone egyaránt kifejezte aggályát a különadó bevezetése kapcsán, ugyanakkor konstruktivitásukról biztosítva a kormányzatot. "Az elvonás kedvezőtlenül hathat az iparág és azon keresztül az ország versenyképességére, hiszen a telekommunikációs beruházások és fejlesztések – különösen a vezetékes és mobil szélessávú hálózatok kiépítése – kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be abban, hogy Magyarország ismét a régió éllovasa legyen fejlettségben és tőkevonzó képességben egyaránt" - áll a Magyar Telekom hivatalos kommünikéjében. "A Magyar Telekom megérti az ország és a költségvetés nehéz helyzetét. (...) Ezért támogatjuk a válság hatásainak leküzdését, a gazdasági növekedés beindítását célzó kormányzati tervek megvalósulását, és azokhoz érdemben kívánunk hozzájárulni a jelenlegi nehéz gazdasági környezetben" - szerepel a nyilatkozatban.

A Vodafone kedden kiadott álláspontja ezzel egybecsengő: "A Vodafone Magyarország megérti a kormányzat azon szándékát, hogy a költségvetés számára további forrásokat teremtsen elő, annak érdekében, hogy az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi intézmények által elvárt hiánycélt teljesíteni tudja. Ám a távközlési különadó veszélyezteti az ország versenyképessége szempontjából nagyon fontos harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok fejlesztését" - mutatott rá Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország szabályozási ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.

A cég illetékese ezzel együtt leszögezte, hogy a különadó a Vodafone-ra jóval nagyobb terheket ró mint a versenytársakra - igaz, mindezt nem fejtette ki részletesen. A vélelmezett hátrány vélhetően annak tudható be, hogy a vállalat két vetélytársához képest évekkel később lépett be a magyar piacra, így beruházásai is később térülnek meg, valamint kisebb méretéből fakadóan a relatív méretgazdaságossági hátrány miatt nyereségessége is gyengébb lehet. Mindenesetre a három hazai operátor közül a Vodafone az egyetlen, mely nem hozza nyilvánosságra a honi leányvállalat pénzügyi eredményeit, a számok ismerete nélkül pedig nehéz eldönteni, hogy pontosan milyen hatást gyakorolhat a cégre az új adónem.

Valamit kaphatnak

A Vodafone hozzátette, tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a válságadó kapcsán. Az első ilyen, informális egyeztetés tegnap megtörtént a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) Fellegi Tamás tárcavezető és a hazai telekommunikációs szektor prominens szereplőinek részvételével. Kiszivárgott információk szerint a rövid tárgyalást követően valamelyest enyhült a feszültség az érintett felek közt, melyből arra lehet következtetni, hogy a kormány valamilyen módon esetleg megpróbálja kompenzálni a cégeket a kieső milliárdokért, vagy legalább a korábbiakban tapasztaltaknál nagyobb konstruktivizmust mutat a kérdésben.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A szolgáltatók közül egyedül a Telenor adott ki nyilatkozatot a tárgyalást követően, melyben Anders Jensen vezérigazgató kifejti, cégénél üdvözlik, hogy a tegnapi egyeztetésen a kormány határozott kijelentést tett arra vonatkozóan, hogy a különadót 2012 végén eltörlik. "A kormány és a távközlési szektor számára is kulcsfontosságú, hogy érdemi párbeszédet folytassunk a növekedést és a befektetői bizalmat ösztönző intézkedésekről, például az EGSM frekvenciasáv mielőbbi hasznosításáról a vidéki mobil szélessávú internet-hozzáférés bővítése érdekében..." - emeli ki a nyilatkozatban a Telenor Magyarország vezetője.

Lehetőségek

A kormányzat kezében mindenesetre több olyan eszköz is van, mellyel hosszabb távon kárpótolhatja a mobilszolgáltatókat, akiknek arányaiban a legnagyobb terhet jelenti a mostani különadó. Az NFM hatáskörébe tartozik például a frekvenciakinccsel való gazdálkodás, melynek alakulása a mobilszolgáltatók rövid- és hosszútávú működését alapjaiban befolyásolja.

A három hazai operátor korábban többször is leszögezte, hogy a Magyarországon alkalmazott, elavult frekvenciadíj-rendszer beruházásellenes, a változtatás így évek óta érik. Ma egy mobilszolgáltatónak a bázisállomásokra telepített rádió adóvevők darabszáma után kell fizetnie frekvenciahasználati díjat (nagyjából 200 ezer forintot), vagyis egy cég minél kiterjedtebb hálózatot épít ki, annál többet kell fizetnie a költségvetésbe. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól kapott információk szerint tavaly a Magyar Telekom bruttó 7,87, a Telenor 5,17, a Vodafone pedig 4,28 milliárd forintot fizetett be az államkasszába a frekvenciahasználat után.

A magyar szabályozás ezzel európai viszonylatban az egyik legdrágább működési környezetet eredményezi, mely ellen a mobilszolgáltatók közül demonstratív módon tiltakozott tavaly év végén a Telenor. A cég 2009 utolsó negyedévében országszerte 1033 rádió adóvevőt kapcsolt ki hálózatában, ezzel nagyságrendileg 200 millió forintot spórolva éves szinten. A frekvenciadíj-számítási rendszer a Vodafone-nak sem tetszik: Beck György elnök-vezérigazgató egy a HWSW-nek tavasszal adott interjújában kijelentette, a jelenlegi szabályozási környezetben már nem lehet megtérülő hálózatfejlesztést végrehajtani, vagyis ha nem változik a díjszabás, illetve nem nyitnak meg más frekvenciasávokat a mobiladat szolgáltatások számára, akkor a hálózati lefedettség is stagnálni fog, ami hátrányosan érintheti a rurális területeken élőket, illetve az ott működő vállalkozásokat.

A kormányzat már jóval a válságadó kivetése előtt napirendre tűzte a frekvenciadíjak felülvizsgálatát, az új adónem kivetése azonban új helyzetet teremthet, így elképzelhető, hogy a szolgáltatóknak sikerül elérniük, hogy a kormány többet engedjen, vagy az eredetileg tervezetthez képest kedvezőbb feltételekkel biztosítsa a frekvenciahasználatot. Ezzel az operátorok hosszú távon jól járhatnak, cserébe ha nem is mosolyogva, de mindenesetre nagyobb megnyugvással lenyelve a különadó jelentette békát. A kormányzat gesztusokkal elérheti, hogy az operátorok nem fogják a brüsszeli csapatokat az országba hívni, igaz, a frekvenciadíjak kapcsán a vállalatoknak is óvatosnak kell lenniük a jövő érdekében.

Kiszorítósdi

Az alkudozás részét képezhetik az idei évre tervezett, 450 és 900 MHz-es aukciók, illetve pályázatok is. Bár a Bajnai-kormány már az idei költségvetésbe is betervezte a frekvenciák értékesítéséből származó bevételt, könnyen lehet, hogy az eredeti tervet több szempontból is keresztül húzza a válságadó. Egyelőre nehéz eldönteni, hogy a hazánkban működő mobilszolgáltatók számára - akik már korábban jelezték, hogy a 900 MHz-es szabad blokkokra pályáznának - mely forgatókönyv lenne előnyös, ezzel együtt elképzelhető, hogy a kormányzat a válságadó bevállalásáért cserébe olyan feltételekkel írja ki a pályázatot, mely a már piacon lévő szolgáltatóknak kedvez. Ezzel csökkenhet az esélye annak, hogy a magyar piacra új szereplő érkezzen, ami egyértelműen a három hazai operátor érdekeit szolgálná.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról