A válság alatt sem indult be az IT-kiszervezés
Az informatikai outsourcing amilyen régóta jelen van, olyannyira nem terjedt el a gyakorlatban, különösen Magyarországon nem. Áttörés a válság hatására sem történt, és a Bell Research szerint nem is várható, ennek ellenére a racionalitás azt diktálja, hogy egyre nagyobb teret nyerjen - erre pályázik az Invitel is.
Tudáshiány és érdekellentét az ügyfeleknél
Az Invitel megbízásából a Bell Research több tucat hazai cégvezetőt kérdezett meg, hogy feltérképezze a magyar cégek elképzeléseit az informatikai kiszervezéssel kapcsolatban. A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy az elmúlt évek technológiai és módszertani fejlődése, valamint a válság ellenére sem történt jelentős változás a informatikai outsourcing területén, ami Magyarországot illeti, gátat szabva a racionalizálásnak.
Az akadályok sokrétűek. A vezetők továbbra is bizalmatlanok a szolgáltatókkal szemben, és a közepes vagy nagyobb cégeknél az informatikai részleg erősen ellenérdekeltnek érzi magát a tevékenységek átadásában, így sokszor elindul az ilyen kezdeményezések aláásása, a negatív hangulatkeltés. Mivel az informatikai vezető a gazdasági oldal tanácsadójaként, bizalmasaként lép fel, ezért ez többnyire sikerrel járhat. "A legritkább az, amikor az IT-vezető áll egy outsourcing projekt élére" - fogalmazott Sugár Mihály, a Bell Research vezető tanácsadója. Szerinte ez olyan esetekben jellemző, amikor az IT-vezető érzi, hogy nagyon rezeg a léc az IT alatt, nincsenek meg a szükséges belső erőforrások, és lényegében egy aknamezőn járkál.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A gazdasági oldalról hiányzik a szakmai tudás, amivel számon kérhetné az informatikai vezetőket, kisebb cégeknél pedig egyáltalán nincs meg a kompetencia ahhoz, hogy valójában megfelelő szolgáltatási színvonalat, adatvédelmet nyújtsanak az eszközök, és valójában sokan hatalmas kockázatokról nem szereznek tudomást. "Nem nagyon van fogalma a vállalatvezetésnek arról, hogy milyen informatikai problémái vannak".
Egyes esetekben a gazdasági vezetők is ellenérdekeltek lehetnek, ugyanis a tevékenység házon kívül helyezésével úgy változna meg a cég által kimutatott költségszerkezet, és a költségek szétterítése, ami kedvezőtlen képben tüntetne fel például egyes részlegek működését is. Egy cég például azért nem vitte szó szerint házon kívülre a call centert, mert az épület üzemeltetési költségei akkor nagyobb arányban terhelődtek volna más funkciójú területekre, mesélte Sugár.
Az outsourcing egyik mozgatórugója a költségcsökkentés, ez azonban sokszor irreális elvárás, másrészt pedig ehhez az volna szükséges, hogy az ügyfél tisztában legyen azzal, valójában milyen költségei is tapadnak az IT-hoz. Sugár a HWSW kérdésére elmondta, hogy még a nemzetközi szervezetben működő nagyvállalatoknál sincsen teljes, nagyfelbontású kép a költségszerkezetről, mert nem elvárás. Itt lép be ismét, hogy a gazdasági vezetők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy kikényszerítsék ezt, míg az informatikai vezetők nem érzik magukat érdekeltnek ebben. Banális, de az egyik legnagyobb tényező, amelyről tudomást sem vesznek, az IT-berendezések működéséhez szükséges elektromos áram költségei.
A szolgáltatók is hibásak
De nem csak az ügyfelek hibásak, szögezi le Sugár. Magyarországon nem alakultak ki jó referenciák, és nem jöttek létre best practice-ek sem üzemeltetésben, sem a jogi és szerződéses kérdésekben, ez pedig elsősorban a szolgáltatók sara. Tipikus hiba, hogy nem igazán akarják megismerni az ügyfél üzleti és informatikai folyamatait, és nem akarják megérteni az elképzeléseit, motivációit. Az a legnagyobb vakság a szolgáltató részéről, ha úgy akar ajánlatokat tenni, hogy a saját költségszerkezetét sem ismeri igazán, így valójában azt sem tudhatja előre, olcsóbban lesz-e képes kínálni a szolgáltatást, vagy magasabb színvonalon, vagy egyik sem.
A Bell Research szerint az outsourcing fogalmának használatát felváltja az eszközök és szolgáltatások bérlésre, előfizetése, amivel sokkal kisebb kiszervezési lépésekre lehet utalni. A szervezetek előbb bérlik majd a berendezéseket, majd igénybe vesznek üzemeltetési szolgáltatásokat hozzájuk, a következő fokozat pedig már a virtualizáció és a szoftver alkalmazások bérlése az infrastruktúra üzemeltetésével, így eljutottunk a teljesen szolgáltatásorientált modellhez. A piackutató úgy véli, hogy a jövőben a telekommunikációs vállalatok, pénzügyi hátterükre és hálózati infrastruktúrájukra alapozva kezdik el egyre inkább uralni a terepet, és "egypontos bevásárlási" lehetőséget kínálnak majd az ügyfeleknek.
Nem véletlen, hogy erre pályázik az Invitel is, amely adatközponti szolgáltatásainak megerősítésére tavaly nyitott egy új adatközpontot, és a hoszting szolgáltatásokból származó bevétele az év eleje óta több mint 80 százalékkal emelkedett. Zsembery György, az Invitel vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy milliárdos bevételt várnak a jövőben a területtől. Hasonló irányban mozdult el a GTS is, valamint az Enternet, amelyek mind bővítettek adatközponti szolgáltatások terén. Előbbi felvásárolta az Interware-t, míg utóbbi Proserver néven saját céget alapított hozzá.