Futószalagon gyárt adatközpontokat a HP
Adatközpont gyárakat hozott létre a HP annak érdekében, hogy minden korábbinál gyorsabban legyen képes teljesen üzemképes IT-infrastruktúrákat szállítani, a világon bárhova. Akár több tízezer szervert három kontinensre, két hónap alatt, egy projektben.
Bármennyi IT, bárhova, hetek alatt
A HP egy barcelonai médiakonferencián jelentette be, hogy olyan konténeres adatközpont megoldással jelentkezik, amely tömegtermelhető, ennek köszönhetően pedig gyakorlatilag bármilyen masszív telepítési igényt képes heteken belül kielégíteni. A vállalat az európai piacot skót gyártási telephelyéről szolgálja ki, egy másik gyár pedig Houstonban található. A HP szerint elsőként a világon futószalagosította az adatközpontok gyártását, hasonlóan ahhoz, ahogyan Henry Ford a kocsigyártást.
A skót gyárban egyszerre kettő POD-on, vagyis power optimized datacenteren tudnak dolgozni, és azokba az ügyfél igényei szerinti IT-eszközöket telepíteni villámgyorsan. A POD-ok alapvetően kétféle modellben léteznek, egy szabványos 20 láb hosszú, és egy 40 lábas konténer formájában. A sebességre jellemző, hogy a Microsoftnak a megrendelést követően 9 héten belül teljesen felszerelt POD-ot tudott leszállítani a cég a világ számos pontjára, amelyek nagyjából 30 ezer nagysűrűségű blade szervert tartalmaztak, valószínűleg a Bing webkereső bővítése számára.
A POD-ok, hasonlóan például a Sun Microsystems konténeres megoldásához, komplett adatközponti infrastruktúrát biztosítanak, vagyis integrált elektromos hálózattal, hűtési rendszerrel, és ezek vezérlésével is rendelkeznek. A beépített 50 unit rackek bármilyen szabványos rackelhető eszközt képesek fogadni, szervereket, tárolókat, hálózati eszközöket, hideg-meleg folyosóval dolgozik, ahol a meleg levegőt vízzel hűtik vissza. Ügyfelek kérésére a HP dolgozik egy olyan megoldáson is, amellyel felső hűtéssel, hőkéményel dolgozó gépeket is fogadni tud, a sűrűség feláldozásával, így például régebbi Superdome rendszereket is mozgatni lehet konténerben - a HP nem zárja ki más gyártók eszközeinek használatát sem. Az új Superdome 2 rendszerek már blade formátumúak, és szabványos folyosóhűtést alkalmaznak.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A kisebb, 10 rackes POD terhelhetősége 290 kilowatt, a nagyobbé közel 600 kilowatt, amely 22 racket takar, akár teljesen blade szerverekkel megpakolva, redundáns betáplálással ezek az értékek alapesteben megfeleződnek. A hűtési rendszert természetesen úgy tervezték, hogy képes legyen megbirkózni akár a 600 kilowattos terheléssel is, ami például HPC telepítések esetében lehet tipikus - ez rackenként 27 kilowattos terhelést jelent, amivel a legtöbb hagyományos adatközpont képtelen volna megbirkózni speciális szekrényhűtés telepítése nélkül. A vízhűtés akár 454 litert folyat át percenként.
PUE mindenek felett
A HP szerint a POD abban különbözik a korábbi hasonló koncepcióktól, hogy nem kizárólag a gyors telepíthetőségre és önálló működésre helyezték a hangsúlyt, hanem elsősorban az energiahatékonyságra. Egy teljesen populált, kiterhelt POD képes elérni 1,25-ös PUE mutatót, ami jóval alacsonyabb a tipikus üzemben lévő régi adatközpontok 2 feletti mutatójánál. Ezt azt jelenti, hogy miközben egy átlagos adatközpontban a teljes energiafogyasztás több mint feléért felel a fizikai infrastruktúra, tehát a hűtés, áramdisztribúció, az épület üzemeltetése, addig a POD-ok esetében ez 20 százalékra szorítható.
Mindezt a HP a cég houstoni telephelyén mérte ki, ahol kifejezetten párás és forró a klíma, így a hűtési rendszernek keményen kell dolgoznia. Az 1,25 PUE elméletileg még lejjebb szorítható, ha hidegebb éghajlatra telepítik a konténert, valamint az ügyfél úgy dönt, hogy megfontolva az elmúlt évek progresszív adatközponti tapasztalatait, megemeli a szerverek üzemi hőmérsékletét a megszokott 20 °C körüli értékről akár 25-28 °C-ra. Mindezt lehetővé teszi a POD vezérlési rendszere, erősítette meg a HWSW számára a Eva Beck termékmenedzser, manuálisan lehet kalibrálni az üzemi körülményeket.
PUE
A PUE az Egyesült Államok által kidolgozott Power Usage Effectiveness rövidítése, amely azt mutatja, hogy az adatközpont teljes fogyasztásához hogyan viszonyul az IT-rendszer fogyasztása, mekkora nevezővel kell dolgozni. Az ideális mutató az 1, mikor minden energiát az IT berendezések vesznek fel, és minél magasabb, annál rosszabb. Egyes adatok szerint tavaly az iparági átlag 2,2 volt, vagyis a betáplált energiának csak 45 százalékát vette fel az IT, a többit az elektromos veszteség és a hűtés vitték el.
Egy, az EU Code of Conduct for Data Centres kezdeményezés által végzett európai felmérés szerint a régebbi építésű adatközpontok 55-60 százalékos hatékonyságot érnek el maximum, míg az újabbak tipikusan 65-70 százalékosak, vagyis PUE mutatójuk 1,4-1,5. A legjobbak elérik az 1,2-1,25 PUE mutatót, amikor már 80 százalék fölötti a hatékonyság, a Google pedig beszámolt már 1,11-es mutatóról is egy adatközpontja kapcsán. Máshogyan fogalmazva az ilyen csúcstechnológiájú adatközpontok teljes fogyasztása az átlagosnál akár 40-50 százalékkal is alacsonyabb lehet, miközben ugyanazt az IT-tevékenységet szolgálják ki.
A nagy IT cégek közül a Google és az Intel is úgy gondolja, hogy már rég nem kell úgy bánni az IT-berendezésekkel, mint a hímes tojásokkal. A régi beidegződések olyan korból származnak, amelyben a hardver rendkívül drága és egzotikus volt, az energia pedig olcsó, miközben ma a hardver elburjánzott tömegtermék, az energia pedig egyre drágább. Emiatt többen jutottak arra a következtetésre, hogy az IT-eszközöknek valójában gazdaságtalan ideális környezetet biztosítani, mert még az esetleges enyhén magasabb meghibásodással járó hátrányokat is bőségesen ellensúlyozzák a megtakarítások. A Google tipikusan 80 fahreinheites, vagyis 26-27 °C-os hőmérsékletet tart fenn az adatközpontjaiban, szemben a sztenderdként elfogadott 20-22 °C-szal - így érhető el az 1,2 alatti PUE.
Az Intel egy korábbi kutatásában odáig merészkedett, hogy közölte, még csak kondicionálni sem kell a külső levegőt a légcserés üzemben, mivel alig növekszik meg a meghibásodások száma attól, hogy ingadozik a páratartalom vagy hogy poros a levegő - küszöbértékeket kell beállítani, amelyek túllépése esetén beavatkozik a légkondicionáló. Sivatagos körülmények között, 32-33 °C-os, 90 százalékos pártartalmú levegő esetén 10 hónap alatt mindössze 0,6 ponttal emelkedett a meghibásodások száma teljesen kiterhelt gépeknél, miközben az idő 90 százalékában nélkülözni lehetett a légkondicionálást, és összességében negyedére szorították vissza a hűtéssel kapcsolatos energiaköltségeket.
Közüzem is kérhető hozzá
Beck a demó során hangsúlyozta, hogy további előnyként közüzemi ellátó konténert is tud biztosítani igény szerint, vagyis dízel generátorokkal, keringetős vízhűtővel és szünetmentes rendszerrel megpakolva. Így különösebb beruházás nélkül magas rendelkezésre állású redundancia alakítható ki szinte bármilyen épületben, amely megfelelő mennyiségű energiával tudja táplálni, és a talapzata elbírja a több tonnás tömeget. vagy a másik forgatókönyvben az elektromos infrastruktúra teljes hiányában is adatközpont alakítható ki bárhol.
A POD-ok akár -29 °C-ig ás 3 ezer méteres magasságig telepíthetőek, így képesek igen zord körülmények között is üzemelni. A HP homok és hó ellen sátras védelmet javasol ügyfeleinek. Beck elmondta, van ügyfelük Szibériából, és vannak, amelyek a Közel-Keleten telepítik sivatagos körülmények közepette a POD-okat, hogy gyorsan nagy IT-kapacitáshoz jussanak hozzá. Összességében a hagyományos nehézszerkezetes megközelítéshez képest sokkal gyorsabba és olcsóbban, a HP szerint nagyjából fele akkora beruházási költséggel indítható be egy újabb adatközpont, miközben a gyorsasága és a rugalmas mozgathatósága miatt kockázata is jóval kisebb a hagyományos épületes megközelítésének.