Az IBM-nél nyomoz az Európai Bizottság
Brüsszel hivatalos trösztellenes vizsgálatokat indított az IBM ellen mainframe-piaci tevékenységével kapcsolatban. Az Európai Bizottság két alternatív emulátorgyártó cég panasza kapcsán kezdte meg eljárását, amelynek végén megállapítja, visszaélt-e erőfölényével az IBM.
Nagy a tét
Az Európai Bizottság tegnap közölte, hogy két hivatalos vizsgálatot indít az IBM-mel szemben, mivel felmerült a gyanú, hogy erőfölénnyel való visszaélés révén a vállalat megsértette az Unió trösztellenes szabályozását. Az IBM ellen két, szoftveres mainframe-emulátorokat fejlesztő és forgalmazó vállalat, a T3 Technologies és a TurboHercules nyújtott be panaszt Brüsszelben, azzal vádolva az óriást, hogy az jogi eszközökkel és megtorlások kilátásba helyezésével lehetetleníti el működésüket, ami elvesztett vevőket és hatalmas üzleti károkat okozott számukra. Az alternatív cégek által fejlesztett emulátorok lehetővé teszik, hogy bármilyen hardveren és operációs rendszeren futtatni lehessen a mainframe szoftvereket, mellőzve az IBM egzotikus CISC mainframe architektúráját. A vádak szerint az IBM nem licenceli a z/OS platformot és jogsértéseket feltételez az emulátorokat fejlesztő cégeknél.
Az IBM szerint ezek az emulátorok a mainframe-fejlesztésekhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogait sértik, különös tekintettel a 64 bites z-architektúrával kapcsolatos szabadalmakra és a z/OS licencelésére. A Bizottság most annak kapcsán indít vizsgálatokat, hogy az IBM korlátozó gyakorlata versenyellenes-e. A tét jelentős, mivel a mainframe hardverek és operációs rendszerek együttes piaca tavaly 8,5 milliárd eurót tett ki, amelyből 3 milliárddal részesedtek az uniós piacok - és ez valójában csak a jéghegy csúcsa, mivel a további üzleti mainframe szoftverek és kapcsolt szolgáltatások értéke ennek sokszorosára tehető. Az IBM éppen múlt héten jelentette be új mainframe generációját, a zEnterprise 196-ot, amely szeptembertől érhető el.
Az IBM mainframe piacon gyakorolt kvázi teljes dominanciája kapcsán az elmúlt évek során több alkalommal felmerült a trösztellenes hatósági lépések szükségessége. A konszenzus szerint a mainframe számítógépek eladásainak mintegy 85-90 százalékát tartja kezében az IBM, és általuk gyakorlatilag a világ szinte összes nagyvállalatának szívében jelen van, ahol az azok működése szempontjából rendkívül kritikus megbízhatóságot, rendelkezésre állást és biztonságot megkövetelő adatbázisokat, pénzügyi feldolgozó és tranzakcionális rendszereket szolgálja ki. A cég saját bevallása szerint is a mainframe rendszerek világszerte napi több tízmilliárd tranzakciót kezelnek le, és az általuk kiszolgált üzleti adatok és folyamatok gazdasági értéke összesen mintegy 5 ezer milliárd dollárra tehető.
Van-e olyan, hogy mainframe piac?
A csatározás, mint a legtöbb trösztellenes per kapcsán, várhatóan most is a piac meghatározására fog összpontosulni. Bár az IBM a mainframe gépei kapcsán nem tudja eléggé hangsúlyozni azok egyediségét, és hogy mennyire különböznek a piacon lévő többi géptől, ebben az esetben kétségtelenül minden erővel azon lesz, hogy a Bizottsággal azt az álláspontot fogadtassa el, amely szerint a mainframe a szerverpiac része. Ebben az esetben ugyanis nem lehet erőfölénnyel való visszaélésről beszélni, hiszen a szerverek piacán rengeteg szereplő van jelen, a piaci részesedések jobban eloszlanak, és éles verseny dúl. Amennyiben ez a definíció nem volna esélyes a sikerre, úgy még mindig érvelhetnek úgy a Kék Óriás jogászai, hogy számos más vállalat foglalkozik mainframe vagy mainframe kategóriájú rendszerekkel, köztük a HP, a Fujitsu és a Bull is.
Az IBM egészen eddig teljesen szabadon tevékenykedett annak érdekében, hogy az évi több százmillió dolláros kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket megkövetelő mainframe üzletágát megvédje a potenciális fenyegetésektől. A közelmúltban ennek látványos jelét is adta a vállalat, 2008 során mindössze néhány hónap különbséggel vásárolta fel két céget is, az Itanium-alapú emulátorokkal System z alternatívákat kínáló Platform Solutionst, majd a natív alkalmazások nagy teljesítményű. platformfüggetlen futtatását lehetővé tévő Transitive-et is.
A Transitive QuickTransit nevű megoldása már bizonyított más területeken, például az Apple PowerPC-x86 átállásában, de átsegítette az SGI-t is az MIPS/IRIX platformról a Itanium/Linuxra, és az Intel is pénzelte a céget, hogy hatékony fordítót produkáljon a SPARC/Solaris "ellen". Az IBM a Transitive QuickTransit technológiáját most leginkább Power-rendszereknél használja Linux-konszolidációhoz, amikor is Linux/x86 rendszerképeket lehet virtualizáltan Power-gépeken futtatni, kétségtelen, hogy a technológia megkaparintásával biztosítottá vált az is, hogy egyelőre nem jelenik meg senki olyan megoldással, amely a Sytem z hardver és a z/OS teljes mellőzésével lehet képes z/OS környezetre írt alkalmazásokat futtatni.
Az IBM és a nyílt forrás kapcsolata
Mivel a francia TurboHercules által ápolt Hercules emulátor egy nyílt forrású projekt, ezért az IBM ellenséges magatartása természetesen a nyílt forráskódú közösség szószólóinak ellenszenvét is kiváltotta, akik most megkérdőjelezik az IBM korábbi vállalásait is, amelyeket a nyílt forráskód és nyitott sztenderdek irányában tett. A TurboHercules arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hercules projekt egy évtizede létezik, és az IBM egészen a közelmúltig semmiféle kifogással nem élt vele kapcsolatban, sőt, a cég alkalmazottai még használták is belső tesztelésekhez, és másoknak is ajánlották.
Az emulátorokkal és interoperabilitással kapcsolatos vizsgálatok mellett a Bizottság külön kitér majd arra is, hogy az IBM milyen hatást gyakorol a mainframe üzemeltetési szolgáltatásokat kínáló alternatív vállalatokra, különösen tekintettel a szerviz alkatrészek visszatartására vagy késleltetett biztosítására. A vizsgálatok vélhetően még hosszú hónapokon át elnyúlnak, és mielőtt bármiféle eredményt produkálnak majd. Amennyiben a Bizottság megalapozottnak tartja a vádakat, úgy hivatalosan is kifogásokat fog emelni az IBM ellen, amelyre a vállalat válaszolni fog.
Ezt követően zárt ajtók mögött zajló meghallgatások és viták sorozata következik, amelyben az IBM mellett a panaszosok és más vállalatok is kifejtik nézőpontjukat, mielőtt újabb hosszadalmas emésztést követően végső döntést hoz versenyjogi csapat, így legkorábban 2011-re, de valószínűleg csak 2012-re születik döntés, és egy elmarasztaló ítélet is csak néhány év múlva fejtheti ki hatását. Az IBM ellen az Egyesült Államokban is panasszal éltek a vállalatok, és polgári trösztellenes pert is indítottak. Az egyik per mögött álló T3 Technologiesben befektető a Microsoft is, így a jogi hadakozáshoz biztosítottnak látszik a pénzügyi muníció.