Kínos mobilpiaci fiaskó a Microsofttól
Alig két hónappal a premier után a Microsoft beszünteti a KIN telefonok forgalmazását. A kimondottan tinédzsereknek szánt készülékek Európába már meg sem érkeznek, az Egyesült Államokban a meglevő készletek kiszórása után megszűnik a termékvonal, a fejlesztőket a Windows Phone 7 projektre csoportosítják át.
A Windows 8-ról kiszivárgott hírek kapcsán már írtunk róla, mekkora falat a Microsoft számára egy vállalati megoldásszállítóból a fogyasztói igényekre koncentráló vállalattá válni. A KIN kudarca azt bizonyítja, a cég még nem találta meg a siker receptjét.
A redmondi cég mobilpiaci szereplése kudarcokkal terhelt, a tenyérgépes gyökerekből táplálkozó Windows Mobile néhány éve még az egyik legnépszerűbb mobil platform volt, azonban az iPhone, a Blackberry OS és az Android három év alatt állva hagyták a piacon. Az operációs rendszer relatív sikertelensége leginkább azzal magyarázható, hogy egy alapvetően vállalati felhasználásra szánt termékről van szó, amelyen az ez elmúlt évek során érdemleges fejlesztést nem hajtott végre a Microsoft. A platformot jószerivel az olyan partnercégek tartják életben mint a HTC, amely egy saját fejlesztésű felhasználói interfésszel sikeresen fedte el a Windows Mobile hiányosságait, de a kozmetikai beavatkozás távolról sem volt elég ahhoz, hogy a szoftver valóban versenyképes legyen a rakétasebességgel fejlődő iPhone-nal vagy az Androiddal szemben.
Érdektelenségbe fulladt a KIN
A vállalati Windows Mobile és az őszre ígért, lakossági Windows Phone 7 között érkezett a piacra a Microsoft két KIN telefonja, amelyek a tinédzsereket célozták. A KIN One és KIN Two jellemzője, hogy a közösségi hálózatok és szolgáltatások köré épültek, elérhető volt róluk a Twitter, a Facebook, a MySpace, emellett rendelkeztek RSS-olvasóval és e-mail klienssel is, vagyis minden adott volt ahhoz, hogy a fiatalok használják és szeressék őket. A készített képeket, videókat, a telefonon tárolt adatokat a KIN Studio alkalmazás segítségével a Microsoft által üzemeltetett tárhelyre tölthették fel a felhasználók, így bárhol, bármikor elérhették őket.
A KIN Studio alighanem a Danger mérnökeinek munkája. A 2000-ben alapított vállalat egy bárki által licencelhető szoftverplatformot hozott létre, amely komplett megoldást kínál az operátoroknak és felhasználóknak egyaránt. A kimondottan mobil netezésre szánt Danger készülékekkel egy alkalmazásszerver kommunikál a szolgáltató oldaláról, mely többek között felügyeli az előfizetők alkalmazásait, koordinálja és tömöríti kommunikációt, valamint biztonsági másolatot is készít a felhasználó adatairól, melyekhez PC-n keresztül is hozzá lehet férni. A pletykák szerint egyébként a 2008-ban 500 millió dollárért felvásárolt Danger fejlesztői közül többen is elhagyták a Microsoftot, a KIN-nel kapcsolatos belső viták miatt.
A KIN telefonok platformja nem a Windows Mobie, se nem a Windows Phone 7 volt, hanem valamiféle köztes megoldás, amely ráadásul utólagos alkalmazások telepítését sem tette lehetővé. A vásárlóknak meg kellett elégedniük a gyári szoftverekkel (amik között nem volt se naptár se navigációs program), az iTunes App Store-hoz vagy az Android Markethez hasonló piactérről nem is álmodozhattak. A tesztelők szerint a KIN telefonok szoftvere számos gyerekbetegséggel küszködött, a szolgáltatások működtek de kissé lassan, összességében azt a benyomást keltve, mintha egy nem végleges verzióról lenne szó.
A Sharp által gyártott készülékek a külföldi beszámolók alapján jól sikerültek, a KIN One és KIN Two az NVIDIA Tegra chipjére épült, 4-8 gigabájtos háttértárral, kicsúsztatható QWERTY billentyűzettel, a drágább verzió 320x480 pixeles kijelzővel és 720p videók rögzítésére is alkalmas 8 megapixeles kamerával készült. A tesztek dicsérték a megépítettségüket és a kényelmes, jól használható billentyűzetet egyaránt. A telefonok azonban tudásukhoz képest drágán kerültek forgalomba, az amerikai Verizon Wireless ráadásul nevetségesen magas árú (havi 70-90 dollár) adatcsomagokkal árusította őket.
Ballmer feladata
A hiányosságok és a magas ár fényében érthető, hogy a KIN távolról sem lett átütő siker, s a Microsoft a veszteségek minimalizálása érdekében alig két hónap után úgy határozott, befejezi a készülékek értékesítését. A tervek szerint a KIN ősszel érkezett volna Európába, ebből azonban már nem lesz semmi, a megmaradt telefonokat a Verizon Wireless féláron kiárusítja. A KIN-en dolgozó szoftverfejlesztőket a Windows Phone 7 csapatba irányította át a Microsoft, amely minden bizonnyal azt jelenti, hogy a cloud-alapú szolgáltatási háttér, a tesztelők által sokat dicsért KIN Studio az új platformra vándorol át. Hogy a döntés mennyire hirtelen vagy váratlan, azt jól jelzi, hogy a bejelentés előtt néhány órával a KIN hivatalos Twitter-csatornáján az európai rajt idejéről és a partner mobilszolgáltatókról szóló információ jelent meg.
A Microsoft mobilos részlegénél zajló kaotikus állapotokat jól jelzi, hogy néhány hete teljes átszervezésen esett át a mobilos fejlesztésekért is felelős Entertainment and Devices divízió, amelynek éléről távozik Robert J. Bach elnök, aki a pletykák szerint a KIN egyik fő támogatója volt cégen belül, valamint James Allard műszaki vezérigazgató. A részleget maga Steve Ballmer veszi át, ami arra utal, hogy saját kézben akarja tudni a divízió irányítását, hogy biztos lehessen benne, sínre kerül az üzlet. Ballmer feladata egyáltalán nem lesz könnyű, ami nem csak az erős konkurenciának, hanem a vállalatnál meghozott döntések sorozatának is köszönhető. A Microsoftnak közel fél tucat mobilos platformja létezik vagy érkezik (Windows Mobile 6.x, Windows Embedded Handheld, KIN, Windows Phone 7, Windows Embedded Compact 7) a különféle felhasználási területekre és célpiacokra. Ha a cég sikeres szeretne lenni a piacon, nem engedheti meg magának az erőforrásai ilyen mértékű szétforgácsolását, illetve a fejlesztők figyelmének megosztását sem.
Ahogy arról a HWSW már beszámolt, az ősszel érkező Windows Phone 7 maximálisan a Microsoft jelenlegi ökorendszerére építkezik. A Windows Phone 7-re dolgozó programozók ugyanazokat az eszközöket és technológiákat használhatják, amelyekkel Microsoft más platformjaira és a webre készíthettek programokat. Az eddig Silverlightra, Xbox 360-ra vagy Zune-ra fejlesztők felvehetik a támogatott platformjaik közé a Windows Phone 7-et is anélkül, hogy teljesen új környezetet, nyelveket és eszközöket kellene megtanulniuk. Az eszközök és a lehetőség tehát adott, kérdés hogy lesz-e hajlandóság a fejlesztőkben, látnak-e üzletet a Windows Phone 7-ben. A platform felhasználók nélkül nem jövedelmező a fejlesztők számára, külső alkalmazások nélkül azonban a platform érdektelen a vevők és szolgáltatók számára. Ördögi kör, amelynek feloldása Ballmer egyik legfontosabb feladata lesz a közeljövőben.
A vállalat számára stratégiai jelentőségű, hogy vissza tudja magát verekedni az okostelefonok élmezőnyébe, ahol mára az Android, az iPhone OS és a Blackberry tanyáznak. Az alapjaitól újraírt Windows Phone 7 várhatóan év végén jelenik meg, hogy mekkora gyártói és támogatást kap és a független fejlesztők közül mennyien harapnak rá, és hogy mekkora tetszést arat a vásárlók körében, egyelőre nem tudni. Távolról sem triviális feladat az elmúlt évek baklövései után a cég hitelességének visszaszerzése a porig rombolódott imidzs ismételt felépítése. A sikerért a Microsoftnak nem csak az iPhone-nal és az Androiddal, hanem saját magával is meg kell megküzdenie, és talán ez lesz a nehezebb.