Demonstrálta első Fusion chipjeit az AMD
Ha Computex, akkor technológiai tűzijáték, ahol már a jövő évi termékeket demózzák. Ehhez híven az AMD, az Intel és a VIA is demonstrálták következő generációs PC-processzoraikat, amelyek meg fogják határozni a 2011 utáni időszak képét.
Az AMD történelmet akar írni
Az AMD a Computexre időzítette a Fusion program gyümölcseinek első publikus bemutatását, azaz a valóságban is látni lehetett azokat a fejlesztéseket, amelyekről korábban csak tervek és koncepció szintjén beszélt a vállalat. Rick Bergman alelnök az AMD sajtótájékoztatóján egy szilíciumszeletet emelt a magasba annak bizonyítékaként, hogy a Fusion chipek léteznek. Azt nem tudni, hogy melyik fejlesztésről volt szó, a helyszínen lévők beszámolója alapján valószínűleg az Ontario kódnéven ismert chipeket tartalmazta a wafer, amelyek az ultrahordozható szegmenst célozzák meg - ezt a struktúrák kis, 100 négyzetmilliméter alatti méretéből valószínűsítik.
A vállalat szerint új korszak kezdődik a Fusionnel, amelyben a CPU és a GPU összeolvadnak, és megszületik az APU, azaz az accelerated processing unit. Bergman szerint az AMD történelmet csinál ezzel, pont ahogyan a világ első DirectX 11-es grafikus chipjének bemutatásával is - nem zavarta meg a tény, hogy a az Intel már hónapokal ezelőtt demózta a CPU-t és GPU-t egy szilíciumra integráló Sandy Bridge generációt, amely előbb is fog piacra kerülni, vagy hogy már hónapok óta piacon vannak ilyen jellemzőjű Atom chipek. A Fusion chipek 2011 első felében érkeznek, és az x86-os magok mellett DirectX 11-es integrált grafikus architektúrát integrálnak.
Az AMD már évekkel ezelőtt beszélt a Fusionről, az első termékek már 2009-ben érkezhettek volna, a programot azonban két évvel kitolták, mivel a mérnökök úgy találták, a szilíciumon történő integráció esetén megfelelő méretbeli, fogyasztási és teljesítménybeli paramétereket 32 nanométeres gyártástechnológiával tudnak csak elérni, ez pedig kereskedelmi tömegtermelésre alkalmas formában legkorábban 2010 végén áll az AMD rendelkezésére.
A Fusion valójában két koncepciót és két fejlesztési ágat takar. A szilíciumon történő integráció koncepciója mellett a grafikus mag alkalmazásának rugalmas programozhatósága (GPGPU), és az ezt támogató programozási modellek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a vízióban, ahol az x86-os processzorok és a grafikus eredetű magok szorosan együttműködnek a feladatokon, és erőforrásaikat az alkalmazások egyaránt ki tudják használni. Példának okáért egy táblázatkezelőben a vezérlést és a bevitt utasítások elemzését az x86 magok végzik, a nagyobb mátrixműveleteket pedig a grafikus mag hajtja végre, de ugyanígy böngészéskor, képszerkesztéskor, videolejátszásakor és transzkódolásakor rengeteg kisebb feladatra lehet bontani a feldolgozást. Az AMD OpenCL, ATI Stream és DirectX 11 API-kat javasol ehhez, és tudatosan már SIMD egységekről beszél inkább, nem grafikus egységről.
A két fejlesztési ág a piac más szegmenseit célozza meg. A már szóba került Ontario egy kifejezetten alacsony fogyasztásra optimalizált, kompakt és olcsó kétmagos chip, amely a homállyal fedett Bobcat mikroarchitektúrát valósítja meg. Korábbi prezentációk alapján az Ontario 32 nanométeres csíkszélességű chip, amely logikus módon az AMD többi processzorával megegyező SOI gyártástechnológiával készül. A webre kikerült pletykák szerint azonban más eljárás mellett döntött a cég, és a chipet hagyományos, 40 nanométeres félvezetőgyártási eljárással fogja termelni a cég valamelyik bérgyártó partnere - ez ésszerű lehet a költségek és az alacsonyabb fogyasztásra optimalizált gyártástechnológia használatának szempontjából. Az Ontario az AMD első terméke lehet, amellyel jelenlétet építhet ki az ultrahordozható szegmensben.
Az Ontario mellett érkezik a Llano, amely a mainstream igényeket célozza meg, vagyis a DTR notebookok mellett a mainstream desktopokban várható a felbukkanása - a csúcskategóriás processzorokban nem lesz grafika. A négy processzormag a jelenlegi termékek által is használt 10h mikroarchitektúrát használja. A cég által korábban prezentáltak alapján a Llano esetében erőteljes elektronikai optimalizációt alkalmaztak, és a magok széles órajel és feszültségtartományban képesek üzemelni - ez akár a 3 gigahertzet is elérheti. Ez arra utal, hogy az AMD-nél is megjelenik az Intelnél látott Turbo Boosthoz hasonló technika. Bergman elmondta, hogy mindkét chip prototípusai elérhetőek már a partnerek számára, és folyik a gépek tesztelése.
Intel, VIA
Az AMD mellett az Intel is prezentálta saját APU-ját, aminek során többek közt az integrált grafika képességeit demonstrálta a Mass Effect 2 futtatásával. A Sandy Bridge kódnéven ismert generáció azonban már másfél hónapja, az áprilisi pekingi IDF-en debütált. Új érdemi információk nem kerültek felszínre, a premiert továbbra is 2011 elejére várja a cég. A Sandy Bridge képességeiről nagy vonalakban megemlékeztünk a pekingi bemutató kapcsán.
Eközben egyre inkább leszakad a VIA, amivel túlélési esélyei is rohamosan csökkennek. A cég azt a kétmagos Nano chipet mutatta be, amelynek 2009-ben már piacra kellett volna kerülnie. A prototípus ráadásul nem is az a szilícium volt, mint amelyik tömegtermelésbe került, mivel 65 nanométeres csíkszélességével tökéletesen versenyképtelen volna, így a végleges termékről továbbra sem tudni semmilyen konkrétumot azon kívül, hogy 1,6 gigahertzen üzemel.