Szerző: Szabó-Kállay Anna

2010. április 23. 08:56

Végre eljöhet az áttörés a magyar e-könyv piacon

A héten tartják a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, ennek alkalmából körbejártuk, milyen a legmodernebb alternatíva, az e-könyv helyzete Magyarországon. Lehet, hogy az elektronikusan olvasható formátum fogja kivezetni a könyvpiacot a leszállóágból?

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1996 óta készít éves könyvforgalmi statisztikát. Azóta csak egyszer, 2009-ben fordult elő, hogy csökkent itthon a könyvekre költött összeg az előző évhez képest. 2008-ban 67,6 milliárd forint volt az éves könyvforgalom, tavaly viszont csupán 64,1 milliárd. Ennek 6,2 százalékát tették ki a nem papíralapú adathordozókon megjelent könyvek, amibe a digitális könyvek mellett a CD-k, CD-ROM-ok és hangoskönyvek tartoznak bele. Arról sajnos külön adat nincs, hogy mekkora részt harapott ki a tortából az elektronikus könyv. Előfordulhat, hogy nem is mérik külön ezt a kategóriát, de az is lehet, hogy még nem kimutatható a részesedése.

Min olvassunk?

Az utóbbi egy évben jelentősen nőtt az itthon kapható e-book olvasók száma. Egyebek mellett Sony és az iRiver készülékei ütötték fel a fejüket, emellett a Kobee is több modellel próbálkozik, és a T-Mobile is elkezdett forgalmazni egy típust, igaz, ez már azóta nem kapható. Újabban az Amazon Kindle DX-et is szállítják már Magyarországra, illetve hamarosan az iPad is kapható lesz itthon, ami ugyan nem eInk-alapú olvasó, de az Apple szándéka többek közt az is, hogy az emberek könyveket olvassanak az eszközön. Van tehát miből válogatniuk az e-könyv olvasókra vágyóknak, méret, kijelző típus vagy megjeleníthető formátumok szerint. Az egyik legfontosabb tényező azonban az ár, amit a legtöbben még mindig sokallnak a hazai piacon.

\"\"

Egy e-könyvolvasókkal foglalkozó blog nem reprezentatív, 289 válaszadóval végzett felmérése szerint szinte senki nem adna százezer forintnál többet egy e-readerért. A 274 válaszadó fele 50 ezer forintot szánna egy ilyen termékre, negyede 75 ezer forintot, és mindössze tíz százalék lenne hajlandó százezer forint körüli összegért e-olvasót vásárolni. Ehhez képest a Hanvon N516 hatvanezer forintba került a T-Mobile akciójában, és ez jelentette az alsó sávot a hazai piacon között, az etalonnak tartott Kindle DX pedig éppen a 100 ezer forintos limit körül ingadozik, nem számolva a szállítási költségeket.

Mit olvassunk?

Minden bizonnyal sokat fog dobni a hazai e-könyvpiacon a most debütáló multimediaplaza.hu és az eKönyv Magyarország Kft. Mindkét e-könyvre épülő hazai vállalkozást a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be. Előbbi a Kossuth Kiadó kezdeményezése, utóbbi a Bookline és a Líra közös leányvállalataként indul. Korábban sokan vélekedtek úgy, hogy Magyarországon azért nem fejlődik az e-könyvek piaca, mert a hazai kereskedők nem tesznek semmit érte, s a magyar nyelvű tartalomszolgáltatás kimerül a MEK adatbázisban. Amennyiben a két kísérlet jól sikerül, egy okkal kevesebbet lehet felhozni az elektronikus könyvek ellen.

A valóságban szerencsére már most is számos lehetőség áll nyitva azok előtt, akik e-könyveket szeretnének olvasni, akár ingyen is: az e-konyv.lap.hu és az e-konyvtar.lap.hu oldalakon böngészve számos forrást lehet meglelni, igaz többségük kompromisszumokra épül. A legjobban azok járnak, akik angol nyelven is tudnak olvasni, ők formátumra, tematikára tekintet nélkül könnyedén válogathatnak.

\"\"

Az E-könyv olvasók blog körülbelül egy éves, nem reprezentatív, 1118 résztvevővel végzett felmérése szerint az e-kiadványokat olvasók 85 százaléka a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz hasonló publikus ingyenes forrásokból szerzi be, de több, mint a felük fáljcserélő rendszereket is igénybe vesz. A megkérdezettek 43 százaléka használ zárt közösségi oldalakat, és mindössze 8 százalék vásárol publikus, fizetős oldalakon, mint például az Amazon vagy a Mobipocket. Ezt az arányt lendíthetné fel, ha végre lenne egy elfogadható minőségű és kínálatú, magyar nyelvű e-könyves bolt.

Milyen formátumban olvasunk?

Jelenleg a legnagyobb gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtár alá tartozó Magyar Elektronikus Könyvtár, alig 8111 dokumentummal. Változó, hogy milyen formátumban elérhetők itt a \"kötetek\", szerepel a lehetőségek között például HTML, Word, RTF, PDF, LIT, JPEG, XML, DVI és ODT formátum. Ezek némelyike a laikusok számára nem mond semmit, sőt, ha szigorúan vesszük, akkor legalább a fele nem is e-könyv formátum, hanem szöveg továbbítására is alkalmas állomány. A legtöbb letöltéssel egyébként a Magyar Helyesírás Szabályai büszkélkedhet a MEK-en belül, utána az Egri Csillagok következik, majd az Elektronikus könyvtári értelmező szótár, azaz látszik, hogy nem a napi metrózáshoz olvasnivalót keresők élnek a MEK lehetőségeivel.

Az OSZK-ban megrendelésre is digitalizálnak könyvet, de erre csak a szerzői jogvédelem alá nem eső könyvek esetében van lehetőség. A megrendelő PDF formátumban kapja meg a könyvet és némi felárért optikai karakterfelismertetést (OCR) is végeznek a folyamat során, így a PDF-ben a szöveg kereshető lesz.

Az amerikaiak legalább olvasnak

A külföldi trendek alapján nagy potenciál van ebben a szegmensben, ami feltételezhetően pár év csúszással Magyarországon is realizálódik. Az International Digital Publishing Forum adatai szerint az USA-ban 2009 utolsó negyedévében 55,9 millió dollárt (11 milliárd forintot)  tett ki az elektronikus könyvekből származó bevétel nagykereskedelmi szinten. Ezt a háromhavi összeget azonban máris felülmúlták a 2010 első két hónapjának számai: januárban és februárban együttvéve 60,8 millió dollár (12 milliárd forint) volt ugyanez az összeg. Remélhetőleg a hazai kínálat is elindul a fejlődés útján, illetve a magyarok is nyitottá válnak a nem papíralapú olvasásra. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kezdőnapja idén éppen egybeesett a Föld Napjával. A két dátum közös mottója az lehetne: könyvolvasás fakivágás nélkül.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról