Újra támadások kereszttüzében a Google Street View

A Google Street View talán minden idők legvitatottabb Google-szolgáltatása. Egyrészt fontos szerepe lehet a turizmus serkentésében, de a hétköznapi navigációs helyzetek megoldásában is. Másrészt viszont a fotózás erősen feszegeti a személyiségi jogokat, ami főleg Európában okoz gondokat a cégnek. A Google-t korábban azért marasztalták el több helyen is, s például hazánkban is azért kellett leállítani a fotózást, mert az elkészült képek ugyan retusáltan kerültek fel a webre, de a szolgáltató az eredeti képeket is megőrizte. Erre a Google szerint azért van szükség, mert bármilyen módosításhoz, hibás illesztések javításához kellenek, s az olyan képek, ahonnan már az arcokat és a rendszámokat kitörölték, nem teszik lehetővé a javítást.

Legális, de kicsit túlzás

Több nyugat-európai országban egyre csak terjednek a kék foltok a Google Térképen, ahol a  műholdas nézet mellett a felhasználó leszállhat a talajszintre, s virtuálisan körbesétálhat. Ezekben az országokban Magyarországgal ellentétben nem volt jogi akadálya a megvalósításnak, az adatvédelmi szerveket viszont mindenhol feszültté tette a Google gyakorlata.

Most Alex Turk, az EU egyik adatvédelmi bizottságának elnöke arra szólította fel az amerikai céget, hogy az eredeti képeket egy év helyett mindössze fél évig őrizze meg. Turk szervezete szerint ez  megfelelő kompromisszum a privát szféra védelme és a Google abbéli képességének megtartására, hogy kiszűrje a \"téves\" elhomályosításokat, illetve, hogy az esetleges illesztési hibákat is korrigálják. A hibás arcfelismerésre van olyan példa, amikor egy ló fejét is elhomályosította az automata algoritmus. Bár ez alapvetően nem csökkenti a szolgáltatás színvonalát, de a Google szeretne lehetőséget ezek helyrehozására.

Szólni kell a népnek

A másik terület, ahol a privát szférát féltők változást szeretnének, az maga a fotózást megelőző tájékoztatás. Eddig még a helyi Google-dolgozók sem tudták, hogy éppen merre jár az autó, csak arról lehetett fű alatt információt szerezni, hogy a következő napokban éppen melyik városba érkezik. Budapesten például igazi vadászat alakult ki a Google-autóra, s a Webisztán blog felhívására a felhasználók lefényképezték a kocsit, s feltöltötték a képet az IndaFotó-ra, megjelölve a helyet, ahol már biztosan járt a fekete Opel Astra.

Japánban az egész fotózást újra kellett kezdeni, ugyanis az autó tetején lévő torony túl magasról készítette a képeket, ezért szinte minden kertbe könnyedén be lehetett lesni a Street View-n keresztül. Svájc pedig pert indított a Google ellen, szintén a kerítések mögött lévő kertek illetve a magánutak fényképezése miatt. 2009 áprilisában egy brit városban az aktivisták élő láncot alkottak, hogy eltérítsék az autót. Ennek ellenére mára a világ több mint 100 városa járható már be a Street View segítségével, s a lefedettség folyamatosan növekszik.

Nehezen védhető a Google álláspontja

Az EU 29-es számú Adatvédelmi Munkacsoportja szerint a \"téves korrektúrák\" száma nagyon alacsony, s ezt tudják is bizonyítani, hiszen az újonnan felkerülő városok képeit szisztematikusan megvizsgálták. A csoport szerint erre nem lehet alapozni a képek megtartásának igényét. Arra vonatkozóan viszont nem került napvilágra ajánlás, hogy a lakosok tájékoztatását hogyan képzeli el a munkacsoport. A Google megtehetné például, hogy a cégnél megszokott módon, egy blogon keresztül ad tájékoztatást, a helyi média pedig feltételezhetően továbbadja az információt. Arra, hogy fizikai formában, mondjuk szórólapokkal vagy plakátokkal kommunikáljon a cég, szinte semmi esély nincs.