T-Mobile: vérre megy a küzdelem a mobilpiacon
Bár kiállításnak tűnik, a Mobile World Congress valójában egy óriási harctéri előkészületi zóna, ahol a mobil iparág szereplői szövetségeseket keresnek a csatáikhoz.
Ennyire nyilván nem drámai a helyzet, ettől függetlenül az utóbbi évek azt mutatják, hogy a társaságok olykor kíméletlen küzdelmet kénytelenek vívni nem csak egymással, hanem házon belül saját magukkal, vagy éppen az ország, illetve a régió szabályozó hatóságaival és a különböző lobbista csoportokkal. Langsteiner Marianne, a Magyar Telekom lakossági üzletágának marketingigazgatója a barcelonai rendezvényen a HWSW-nek elmondta, itthon hiába sugallanak mást a statisztikák, a szolgáltatók igenis vérre menő küzdelmet folytatnak az ügyfelekért.
Van verseny, csak nem mindig látszik
A Nemzeti Hírközlési Hatóság évek óta kiadja havi gyorsjelentését a mobil hangpiacról, így mindenki legalább nagyjából képet kaphat arról, hogy a Pannon, a Vodafone és a T-Mobile hogyan tudta bővíteni, vagy éppen leépíteni ügyfélkörét. A negyedik mobilszolgáltató piaci belépését sürgető lobbierők 2008-ban, illetve korábban is éppen ezeket a statisztikákat idézték előszeretettel, mondván megállt a verseny a magyar mobilpiacon.
A hatóság által kiadott statisztikák valóban a versenyhelyzet megszűnését mutatják: a három hazai operátor piaci részesedése az aktív ügyfelek körében tavaly január óta az idei év első hónapjával összehasonlítva mindhárom cégnél egy százalékponton belül csökkent (Vodafone), vagy nőtt (Pannon, T-Mobile). A legkisebb mértékben éppen a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező T-Mobile befolyása változott: a cég tavaly januárban az aktív ügyfelek 44,36, míg most 44,43 százalékát tudhatta magáénak, miközben tavaly január óta egy év alatt összesen 18 ezerrel, 10 millió 968 ezerre bővült az aktív előfizetések száma.
Bár aligha valószínű, hogy bármilyen külső vagy belső körülmény drámaian befolyásolná ezeket a számokat, illetve arányokat, a szolgáltató marketingigazgatója szerint senki nem engedheti meg magának, hogy kényelmesen hátradőljön. A küzdelem a mára telített hangpiacon is tovább zajlik, Langsteiner erre példaként a Pannon által február elején bevezetett, percdíj nélküli \"Hívás\" tarifacsomagját hozta fel, hozzátéve, hogy a T-Mobile természetesen kész megfelelő lépést tenni a konkurencia ajánlatára, a cégnél pedig most is értékelik a díjcsomag piacra gyakorolt hatását.
A mobilnet és a szerzői jog
A T-Mobile - akárcsak vetélytársai - a hangpiac mellett elsősorban a mobil adatkommunikációban rejlő lehetőségek megfelelő kiaknázásában látja a kulcsot ahhoz, hogy egy szolgáltató mennyire lesz képes versenyben maradni az elkövetkezendő években. A mobilinternet-piac pedig soha nem tud telítődni, hiszen a mobiltelefonos és a PC-s felhasználás mellett olyan új alkalmazási területek jelennek meg már most, melyek biztosítani fogják a szektor fejlődését, valamint az ügyfélbázis növekedését.
Langsteiner kifejtette, a szolgáltatók a közeli jövőben leginkább az autóiparral és a biztonságtechnikai iparral, valamint az egészségüggyel tudnak majd hatékonyan együttműködni az úgynevezett gép-gép (machine to machine, M2M) kommunikációs rendszerek területén. A marketingigazgató hozzátette, természetesen a mobilinternet eredeti, hagyományos felhasználási módjában is komoly potenciált látnak még, az érdeklődést pedig többek közt a Deutsche Telekom szakemberei által fejlesztett és az MWC-n bemutatott, okostelefonokon és PC-ken egyaránt használható, keresztplatformos tartalomközvetítő és közösségi szolgáltatásokkal próbálják majd élénkíteni.
A T-Mobile-éhoz hasonló rendszer bevezetését egyébként a Vodafone is tervezi (ez lesz a Vodafone 360), nem túl biztató előjel azonban, hogy a két cég korábbi tartalomközvetítő szolgáltatásai a magyar piacon (pl. PlayNow plus, vagy Vodafone Zenetár) eddig nem arattak fényes sikert.
Itthon leginkább a korszerűtlen szerzői jogi rendszer az akadálya a nagy nemzetközi tartalomletöltő szolgáltatások (pl. iTunes) bevezetésének, a T-Mobile-nál úgy látják, az eszközök és az infrastruktúra is adott mindehhez, az elavult szabályozás azonban meggátolja, hogy olyan, minden szempontból versenyképes szolgáltatások jelenjenek meg a piacon, melyek kínálata és konstrukciója vonzó az ügyfeleknek, az üzleti modellje pedig mind a szolgáltatónak, mind a zenekiadóknak megfelel. Langsteiner ezzel kapcsolatosan kijelentette: a T-Mobile üdvözölné, ha a területet - a roamingtarifákhoz hasonlóan - az Európai Unió a teljes nemzetközösségre kiterjedően szabályozná.
Nem beszélnek a fejlesztésekről
Barcelonában ott volt velünk Fekete László, a T-Mobile technológiai és szolgáltatásfejlesztési igazgatója is, aki kérdésünkre állította, a szolgáltatónál nincsenek olyan, főleg nagy népsűrűségű területeken jelentkező kapacitásgondok, amelyekkel a németországi, angol vagy amerikai tagok küzdenek az utóbbi hónapokban. Fekete ugyanakkor nem nyilatkozott arról, hogy az egyik legfejlettebb 3G-s technológiának tekintett HSPA+ rendszert, valamint a 4G előszobájának nevezett Long Term Evolution (LTE) technológiát mikor vezeti be a piacra, vagy mikor teszteli szolgáltató.
A Vodafone ezzel szemben komoly kampányt folytat: a brit tulajdonú operátor február elején indította el az első budapesti HSPA+ adótornyot, és száznál is több adó továbbfejlesztését vagy létesítését tervezi az idei esztendőben. A mobilcég emellett tavaly február óta teszteli a terepen az LTE-technológiát, melynek első tereptesztjét a Pannon idén áprilisra tervezi. A T-Mobile egyébként európai szinten több országban is sikerrel alkalmazza vagy teszteli ezeket a technológiákat, nagyszabású LTE-teszt zajlik például Innsbruckban, de a cég Barcelonában is telepített egy ideiglenes, kis hatósugarú adót, mely a vállalatcsoport bonni központjában elhelyezett adókkal és az innsbrucki rendszerrel az első olyan, több várost összekötő hálózatot alkotta, melynek minden végpontján LTE-technológiával zajlott az adatkommunikáció.
A hálózatok továbbfejlesztésében együttműködő partnerekkel kapcsolatos kérdésre Fekete elmondta, ahogy a mobiltelefonokat gyártó cégek harcolnak az ügyfelekért, úgy a hálózati eszközökben utazó vállalatok is komoly küzdelmet folytatnak a szolgáltatók kegyeiért, és bár a feltörekvő kínai szereplők (Huawei, ZTE - előbbi a Vodafone, utóbbi a Pannon jelentős partnere) megjelenése által generált (ár)verseny komolyan megroppantotta az európai gyökerű, nagy gyártók (Ericsson, Nokia-Siemens Networks) bástyáit, nem kell komolyan számolni azzal, hogy a piac régi, nagy szereplői végül nem bírják majd az iramot.