Szerző: Szabó-Kállay Anna

2010. február 15. 09:47

Hogyan legyünk jóban a rendszergazdával?

Ha jóban vagyunk a rendszergazdával, élvezhetünk némi előnyt: hamarabb kapunk segítséget szükség esetén, apró kiskapukat nyithat nekünk az illető, nem mesél a főnökeinknek arról, milyen oldalakat látogattunk, vagy éppen megmutathatja, hogyan kísérelhetjük meg visszahívni a félreküldött levelet.

Ahhoz, hogy jó kapcsolatot alakíthassunk ki a rendszergazdánkkal, a lelkivilágában kell egy kicsit elmélyednünk, ehhez próbálunk segítséget nyújtani ebben az összeállításban. Ha az Olvasó történetesen éppen rendszergazda, akkor is érdekes lehet számára ez az olvasmány. Szórakozhat vagy felháborodhat rajta, esetleg kiegészítheti a hozzászólásával, ha valami kimaradt. Ha pedig hasznosnak találta, \"véletlenül\" továbbküldheti a céges mindenki@ címre, egy-két konkrét tipp megjelölésével.

Értsük meg őket!

Elég nehéz lenne teljes mértékben azonosulni a rendszergazdák felfogásával, valószínűleg nullákkal és egyesekkel kellene kezdeni, de azért van pár dolog, amit tehetünk. Kezdhetjük például azzal, hogy nem célozgatunk arra, hogy biztosan nullából és egyesekből áll a világuk. Célszerű odafigyelni arra, hogy nem ejtjük ki a rendszergazda szót a jelenlétében, csak ha ez szerepel a céges aláírásában. Van aki nem szereti ezt a megnevezést, jobban kedveli a rendszeradminisztrátor kifejezést, esetleg az admin vagy root szavakat.

Ahhoz, hogy meglássuk, milyen egy klasszikus rendszergazda, remek segítséget nyújthat például az IT Crowd (\"Kockafejek\") sorozat, ami két angol informatikusról és az új főnökükről szól - aki történetesen nő. Nem biztos persze, hogy a mi cégünknél dolgozó rendszergazda is annyira geek, mint a sorozat főszereplői, de attól még vevő lehet a filmsorozatot idéző poénokra. Például ha előadjuk, mi a problémánk a géppel, és hozzátesszük, hogy már próbáltuk ki- és bekapcsolni, mosolyt csalhatunk az arcára.

A rendszergazdák többnyire vevők a geek kultúrára és a geek poénokra, mert a legtöbben ebben nőttek fel, ezt szeretik. A geek szubkultúra hatalmas témakör, külön cikk kellene ahhoz, hogy be lehessen mutatni. De hogy mégis, nagy vonalakban tudjuk hova tenni: egy átlag geek kedvenc száma a 42, kedvenc könyve a Galaxis útikalauz stopposoknak, kedvenc boltja a Think Geek, betéve tudja a Star Wars-t (különös tekintettel a \"Negola devdzsi vuldegger\" jellegű mondatokra), és meghatódik, ha egy 8 bites játékra, például a Pac Manre vagy a Super Marióra emlékeztetik.

Ne nézzük őket hülyének!

A legfontosabb alapszabály, ami tulajdonképpen minden emberrel kapcsolatban igaz: mindenki utálja, ha hülyének nézik. Ez rengeteg mindent foglalhat magában, onnantól kezdve, hogy éreztetjük velük, hogy csodabogárnak tartjuk őket, egészen odáig, hogy megpróbáljuk előttük elhallgatni, hogy mit szúrtunk el. Attól, hogy nem értjük, mit csinál vagy mond a rendszergazda, még nem biztos, hogy hülyeség, amit mond. Ha például segítséget kérünk mert elromlott a gépünk, mondjuk el pontosan, mi történt! Előbb-utóbb mindenképpen rájön, hogy azért sötét a képernyő, mert - természetesen véletlenül - rákattintottunk a \"chat with sexy 17 year old Asian girl\" hirdetésre, meg utána néhány OK-ra. S ha végül rájön, nem csak a véletlen klikkek miatt fog haragudni ránk, hanem a hiba keresésével eltöltött idő miatt is.

Ne éreztessük vele, milyen furcsának találjuk, például ne szóljunk be a ruházatára! Ha furán öltözködik, akkor azért ne tegyük mert tapintatlanság, ha pedig teljesen átlagos irodai dolgozó módjára szövetnadrágban és ingben mutatkozik, pláne ne csodálkozzunk rá hangosan, hogy mi azt hittük, a rendszergazdák papucsban, régi farmerban és metálos pólóban szoktak közlekedni. Lehet, hogy utálja ezt a sztereotípiát, amit ráhúznak, de az is lehet, hogy tényleg jobban érezné magát a megszokott, kényelmes ruhában, csak a cég szabályai nem engedik. Hasonlóképpen, ne poénkodjunk azzal, hogy a barátnőjének minden bizonnyal \"pontjépégé\"-re végződik a neve. Akkor is sértő, ha ez az igazság, de akkor is sértő, ha valójában otthon egy bombázó várja, és most nem egy repülőgépmodellre gondoltunk.

Ne akarjuk jobban tudni, mit mennyi idő megcsinálni! Lehet, hogy az az általános benyomás: egy informatikus borzasztó lassan javít meg bármit is, de ennek nyilván oka van. Például az, hogy tényleg ennyi időbe kerül megszerelni (vagy az, hogy dolgozik legalább egy jó nő a légtérben). Mást nem nagyon tudunk tenni, mint elfogadni... Hacsak mi magunk nem tudjuk rendbehozni a gubancot.

Becsüljük meg őket!

Sok emberhez és szakmához hasonlóan a rendszergazdák is gyakran érzik úgy, nincsenek megbecsülve. Ezen nem egy mezei kolléga fog változtatni, de egy mezei kolléga is tehet azért, hogy úgy érezze az admin: van, aki odafigyel a munkájára. Ha például sürgős levelet küld nekünk, ne töröljük olvasatlanul, és ne is tegyük el megcsillagozva a későbbi elintézendők közé. Lehet, hogy már aznap délután fontos lehet nekünk, amit közölni akart. Ha mi írunk neki levelet, nem fontos mindent nagybetűvel írni. A kisbetűket is el tudja olvasni, és egyébként is, abból az érából jön, ahol a nagy betű kiabálásnak számít. Volt idő, amikor a chatprogramok nem tudtak színes betűket és vicces sárga vigyorgó vagy szomorú fejeket rajzolni, ezért csak betűkkel és írásjelekkel lehetett az érzelmeket kifejezni. A rendszergazdák nagy része már ekkor is használt ilyen szoftvereket, ráadásul ekkor még nem is chatprogramnak hívták őket.

Ha segítséget kérünk tőle, és ő azt mondja, nem ér rá, próbálkozhatunk könyörögni vagy fontoskodni, hátha célt érünk vele, de valószínűleg nem fog menni. Poénkodhatunk vagy dühönghetünk azon, hogy biztosan a World of Warcraft került elénk a prioritási listán, de lehet, hogy a valódi ok az, hogy a főnök kért tőle valami olyan sürgős feladatot, amiről nem beszélhet (például a pornó- vagy álláskereső oldalak népszerűségi statisztikái a dolgozók körében). Vagy esetleg továbbképzésre megy, ugyanis ez is egy olyan szakma, ahol folyamatos tanulás kell ahhoz, hogy naprakészek legyenek mindennel kapcsolatban.

Kezeljük a rendszergazdát ugyanúgy emberként, mint bárki mást. Ne azért hívjuk meg a céges bulira, hogy ő foglalkozzon a technikával. Attól, hogy nem beszélnek sokat, és ha megszólalnak, akkor is kevesen értik, még jól érezhetik magukat társaságban.

Lepjük meg őket valami kedvességgel!

Van a rendszeradminisztrátoroknak is napja, minden évben július utolsó péntekén tartják a Rendszergazdák Megbecsülésének Napját. Erre az alkalomra is készülhetünk neki valami ajándékkal, de természetesen mint minden ember, ő is örül, ha nem csak akkor figyelünk oda rá, amikor kötelező. Kezdetnek az is jó lépés, ha észben tartjuk, mikor van a névnapja vagy a születésnapja. Ajándéktippekkel kapcsolatban hasznos lehet az előbb említett esemény nemzetközi honlapja (http://sysadminday.com/gifts.html) vagy a magyar (http://hup.hu/sysadminday) oldal.

Most olyan tippeket és tanácsokat gyűjtöttünk össze, amelyeken keresztül egy kicsit beleláthattunk az átlag rendszergazdák életébe, lelkivilágába, megítélésébe.Természetesen számos olyan ötletcsokor létezik, ami további tanácsokkal szolgál arra vonatkozóan, hogyan könnyíthetik meg a felhasználók a rendszergazdák dolgát. Aki ilyen útmutatóra vágyik, annak a SysAdminDay gyűjteményét ajánljuk. Mi ezzel a cikkel arra próbáltunk rávilágítani, hogy létezik néhány sztereotípia a rendszergazdákkal kapcsolatban, amik - még ha egy időben meg is állták a helyüket - mára már nagyrészt elavultak.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról