Szerző: Koi Tamás

2010. január 27. 12:44

Az LTE sem versenyképes a vezetékes hálózatokkal

A felhasználók szempontjából egyelőre nem hozott komoly áttörést az első kereskedelmi LTE-mobilhálózat elindítása, az ügyfelek által tapasztalt letöltési sebesség a közelében sincs annak, amit a fejlett technológiával el lehet érni.

Egy felmérés szerint a svéd fővárosban, Stockholmban tavaly év végén elindított kereskedelmi LTE-hálózat átlagosan 12 Mbps letöltési és 5 Mbps feltöltési sebességre képes, ami messze elmarad attól a teoretikus maximum értéktől, amelyet a helyi szolgáltató, a TeliaSonera hangoztatott a szolgáltatás bejelentése kapcsán. Az LTE-technológiával (melyet sokan tévesen 4G-s technológiaként aposztrofálnak) az operátor \"akár\" 50 Mbps letöltési sebességet ígért reklámjaiban, bár nyilvánvaló, hogy ez csak elméleti maximum lehet, a hálózat valós terhelés közepette nem tudja folyamatosan nyújtani ezt a sávszélességet.

A szolgáltató az LTE-hálózat tavalyi elindításakor ugyan képes volt stabilan 40 Mbps sávszélességű demókapcsolat felépítésére is, a méréseket végző Northstream piackutató rámutat, mindez alighanem az egymáshoz közel elhelyezett rádiók és az ideális, gyakorlatilag laboratóriumi körülményeknek volt köszönhető: \"Úgy tűnik, a távolság növekedésével gyorsan csökken az adatátviteli sebesség\" - hívta fel a figyelmet a problémára Bengt Nordstram, a cég ügyvezetője.

Az első LTE-hálózatok a gyakorlati alkalmazás során valójában, a mért 12 Mbps átlagos értéket megközelítően, tipikusan15 Mbps letöltési sebességet ígérnek jó körülmények közepette, miközben a teljesen IP-alapú felépítésnek köszönhetően 5-20 milliszekundumra szorul le a hálózat késleltetése, szemben a HSPA-val jelenleg elérhető 50-90 milliszekundummal, és 2-3 megabittel. Mindez természetesen elsősorban a jel minőségétől és a rendelkezésre álló szabad kapacitásoktól függ, melyek az operátoroktól függően erőteljesen változhatnak.

Az Ericsson például 20-80 Mbps közötti átvitelt ígért a TeliaSonera hálózatán, nyilvánvaló azonban, hogy ez csak alacsony terhelésen elérhető, és később nem fenntartható. Az interferenciákkal terhelt, tömött városi környezetek miatt konzervatívabb operátorok, mint a Verizon, inkább 5-10 Mbps sebességre számítanak. Mindez azt jelenti, hogy a szélessávú mobilinternet a le- és feltöltési sebességek tekintetében a hálózatfejlesztők és operátorok hangzatos, vagy olykor kissé túlzottan optimista marketingje ellenére jó ideig nem tudják majd felvenni a versenyt az újgenerációs vezetékes technológiákkal, így elsősorban az FTTx-hálózatokkal, vagy az EuroDOCSIS 3.0-ra épülő kábelhálózatokkal.

Hazánkban az operátorok egyelőre nem is tervezik rövidtávon bevezetni az új rendszert, részben szabályozási, részben marketingmegfontolásokból. A magyar mobilinternet-piac igazi virágzása egy-másfél éve tart, az operátorok jelenleg HSxPA-technológiával szolgálják ki az ügyfeleket. A mobilszolgáltatóknak ráadásul jelentős tartalékaik vannak a HSDPA 14.4 és HSPA+ technológiák bevezetésével is, vagyis bőségesen van idejük felkészülni az LTE bevezetésére. A HSPA+ szintén lehetőséget ad teljesen IP-alapú felépítésre, és magasabb spektrumhatékonysággal éri el a felhasználónként jellemzően 3-5 Mbps sebességet, miközben kiépítése jóval kisebb beruházást igényel.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról