Szerző: Bizó Dániel

2010. január 26. 09:05

Heteken belül érkezik a Power7

Még ebben a negyedévben bejelenti következő generációs, Power7 chipjére épülő első rendszereit az IBM, erősítette meg a vállalat hivatalosan is. Közelebbi ütemterv nem ismert, az IBM korábbi gyakorlata azonban támaszt adhat. Frissítés: az IBM azóta hivatalosan közölte, hogy februárban

Az IBM negyedik negyedéves eredményeinek taglalásakor Mark Loughridge pénzügyi vezérigazgató árulta el, hogy a Power7 hamarosan érkezik \"A negyedév során be fogjuk mutatni a Power rendszerek következő generációját, amely azonos energiakereten belül két-háromszoros teljesítményt biztosít\" - fogalmazott Loughridge.

A korábbi gyakorlat alapján az IBM várhatóan bár hivatalosan bejelenti a Power7 chipek és az új Power Systemek elérkeztét, ugyanakkor a szervereket az év folyamán, több fokozatban teszi csak hozzáférhetővé. Az IBM belépési pontját valószínűleg a középkategóriás rendszerek képezik majd, mivel ezekkel képes lefedni az igények nagy részét, valamint ezekkel tud kedvező publicitást generálni - különféle benchmark rekordok és kompetitív elemzések, a valóságtól nem teljesen elrugaszkodott konfigurációkban. Az ezt követően felszabadult erőforrások aztán a belépő- és csúcskategóriás rendszerek felé fordulhatnak.

Az IBM jól áll a UNIX-rendszerek piacán, hiszen a negyedik negyedév során négy százalékpontot szerzett, és 200, többnyire nagy ügyfelet nyert el riválisaitól, mint a HP és a Sun. Ennek ellenére nem ülhet a babérjain, ugyanis a HP szintén hamarosan megkezdi a következő generációs Integrityk bemutatását, amely szintén egy féléves időszakot ölel át, és a jelenlegi ismeretek alapján a bevezetés a kisebb méretű rendszerektől halad a nagyobbak felé.

Ezen túlmenően az Intel és az AMD is RISC-gyilkos szerverprocesszorokkal készül az első félévre, mint amilyen a nyolcmagos Xeon és a tizenkét magos Opteron, amelyek már a korábban nagyobbnak számító UNIX-rendszerek kiváltására is egyre inkább alkalmasak lehetnek 4-8 utas konfigurációkban, rendkívül agresszív árazással. Kompetitív szempontból éppen ezért az IBM-nek leggyorsabban a belépő és középkategóriába kellene bevezetnie a Power7-et, hogy csökkentse az x86 és az Itanium irányában történő migrációkat. Emellett szól az is, hogy a nagyvállalati vásárlások még mindig erősen visszafogottak, így a gazdasági és üzleti környezettel is jobban összhangban lenne, ha az IBM elsőként a kisebb vagy közepes Power7 dobozokra koncentrálna, és a hosszabb tesztelési időszakot igénylő és méregdrága csúcsrendszereket későbbre, ősz magasságára ütemezné.

A Power7

Ahogyan azt már korábban is megírtuk, a Power7 az elődjéhez, a Power6-hoz hasonlóan egy radikálisan új irányba viszi el a család fejlődését. A párhuzamok tehát ezzel véget is értek, és bizonyos szempontból a Power7 talán a legnagyobb változását jelenti, amely a processzorcsalád történetében, annak létrejötte óta bekövetkezett. Hogy tompítsa a sokkot, az IBM megígérte, hogy a Power 595 és 570 rendszereket dobozon belül képes felfejleszteni, mivel a processzor bookok kicserélhetőek lesznek, így fizikailag mindenképpen könnyebb és egyszerűbb lesz a migráció.

[+] A Power7 architekturális részletei

Szemben a Power6 extrém órajeleket megcélzó architektúrájával, a Power7 egy masszívan párhuzamos felépítésű design, chipenként négyszer annyi, nyolc maggal, és magonként már négyszeresen szimultán többszálú végrehajtással - ez chipenként nyolcszor annyi fonalat jelent. Mindezt tetézi, hogy a magok mikroarchitektúrája is alapjaiban változott meg, szélesebbek lettek, és az utasítások feldolgozása immár soron kívüli. Teljesen megújult a cache hierarchia is, az IBM mérnökei bravúrjának köszönhetően a chipre sikeresen integrálták a korábban külön lapkán helyet foglaló L3 eDRAM-ot, ami sokkal gyorsabb elérést tesz lehetővé - a gyártástechnológiai áttörést három évvel ezelőtt érték el. Az IBM állítása szerint a Power7 chipszinten négy-ötszörös teljesítményt kínál, és rendkívül fontos, hogy a párhuzamosság fokozódásával a magonként leadott teljesítmény is növekedett, ami a szoftverlicencek szempontjából is kritikus jelentőségű.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról