AMD Opteronra épül a világ leggyorsabb számítógépe

Tizenhét éve állítják össze a világ szuperszámítógépeit rangsoroló listát, a Linpack benchmark alatt mutatott teljesítményük alapján. A friss rangsor alapján az Egyesült Államokhoz egyre inkább felzárkózik Európa és Ázsia, de a válság a szuperszámítógépes piacot sem kímélte.

Jön fel Európa

A világ leggyorsabb számítógépét, az amerikai Energiaügyi Minisztérium Oak Ridge National Laboratory kutatóközpontjában telepített Jaguart a Cray szállította. Az XT5-HE konfiguráció 2,6 GHz-es hatmagos AMD Opteron processzorokra épül, amelyekből több mint 37 ezer darabot tartalmaz. A számítógép teljesítménye a Linpack benchmark szerint 1,75 petaflops, teljesítményfelvétele pedig megközelíti a 7 megawattot. A Jaguart 2007-ben adták át, akkor még 1 petaflops körüli teljesítménnyel, azóta azonban folyamatosan bővítették, így lett most a világ leggyorsabbja.

A korábbi sebességkirály, amely szintén az amerikai Energiaügyi Minisztérium egyik kutatóközpontjában található, a második helyre szorult 1,04 petaflopsos teljesítményével. A Top500 listán korábban ennél nagyobb teljesítménnyel is szerepelt már a Roadrunner nevű gép, azonban a rendszert újrakonfigurálták, átparticionálták. A harmadik helyen szintén egy Opteron-alapú Cray rendszer van a listán, a Tennessee Egyetemen működő, majdnem 100 ezer processzormagot felvonultató Kraken teljesítménye 831 teraflops.

Figyelemre méltó, hogy az amerikai gépek által uralt listán még mindig milyen előkelő helyen áll a Németországban üzemelő JUGENE, amely az IBM Blue Gene/P architektúrájára épül. A 825 teraflopsos gépet bármilyen, békés célú kutatás támogatására igénybe lehet venni, a Kraken mögött ez a világ második legnagyobb teljesítményű civil szuperszámítógépe. Az ötödik helyen szintén nem amerikai rendszer található, hanem az 563 teraflopsos kínai Tianhe (\"Égi folyó\"), amely egy hibrid konfiguráció, Intel Xeon és ATI Radeon chipeket egyaránt használ. Ez a valaha épített legerősebb kínai szuperszámítógép, a csomópontjaiban két Nehalem Xeonnal és két ATI Radeon 4870 grafikus chippel.

Továbbra is az Egyesült Államokban található a legtöbb, 277 szuperszámítógép, de Európa már 153 rendszerrel képviselteti magát a listán a tavaszi 145 helyett, többségük Nagy-Britanniában, Németországban vagy Franciaországban üzemel. Oroszország is felkerült a szuperszámítógépes térképre, méghozzá a Top500 lista 12. helyén, a Lomonoszov egyetemen telepített Intel Xeon-alapú rendszer teljesítménye 350 teraflops. Ázsiából 50 gép került fel a Top500-ra, ezek közül 21 Kínában, 16 Japánban, 3 pedig Indiában található.

A válság hatása

A 2009 novemberi Top500 lista utolsó helyezettje 20 teraflops teljesítményű, a tavaszi listára már 17 teraflopsszal is fel lehetett kerülni. A friss lista utolsó helyezettje az előző Top500-on még a 336 helyen állt, ez egyébként a szokásosnál alacsonyabb cserélődési arányt jelent, amit valószínűleg a kedvezőtlen gazdasági környezet magyaráz, a vállalatok, szervezetek nemigen költöttek szuperszámítógépek vásárlására vagy bővítésére.

Noha a lista élén egy AMD Opteron-alapú rendszer foglal helyet, a Top500-on található konfigurációk túlnyomó része Intel chipekre épül, összesen 402. A második leggyakoribb processzorszállító az IBM, 52 géppel, a harmadik az AMD 42-vel. A szerverszállítók közül a HP áll az élen, ami a rendszerek számát illeti, azonban ha teljesítményről van szó, az IBM-nek továbbra sincs párja. A Top500 listán szereplő gépek összteljesítményének több mint harmadát IBM konfigurációk adják le.