\"Nem merek próbálkozni, félek, hogy vírust okozok\"
A társadalom idősebbik fele kimarad a technológiai robbanásból, s annak ellenére, hogy ma már szép számmal interneteznek az 50 évesnél idősebbek is, továbbra is kevésnek ítélik meg a szakértők a figyelmet, amit ennek a korosztálynak a fejlesztésére fordítanak.
AZ ITTK Alapítvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával egy komplex kutatási programban vizsgálta az idősödő társadalom és az információs társadalom metszetének aktuális helyzetét, az eredmények alapján pedig szakpolitikai beavatkozási lehetőségeket is javasolnak.
Magyarországon jelenleg 3,8 millió 50 évesnél idősebb ember él, s közülük továbbra is túl kevesen használnak mobiltelefont, számítógépet vagy internetet. Az 50-75 közöttiekből 28 százalék továbbra is nélkülözi a mobiltelefont, 61 százalék pedig nem rendelkezik otthoni internetkapcsolattal. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy az 50-64 éves korosztálynak csupán 32, a 60-64 éveseknek pedig csak 14 százaléka dolgozik.
Luxus őket veszni hagyni
Az ITTK szerint Magyarország számára luxus lenne, ha nem változtatna ezeken az értékeken már rövidtávon is. Fontos lenne, hogy az ország lakosságának jelentős részét kitevő réteg szociális, gazdasági és információs társadalmi integrációja lehetségessé váljon. Ahogyan a legtöbb európai országban, nálunk is gyorsuló ütemű demográfiai egyensúlyvesztés indult el, a lakosságszám a következő évtizedekben akár 20 százalékkal is csökkenhet, a 80 évesnél idősebbek aránya a teljes lakosság 27 százalékát teszi majd ki. A munkaképes népesség száma 16 százalékkal csökken, azaz a jelenlegi 5 helyett hamarosan 2 aktív korú fog eltartani egy inaktív időst.
Idővel valószínűleg át kell definiálni az idősekről alkotott fogalmakat. A KSH jelenleg a 75 évesnél öregebbeket tekinti idősnek, miközben a munkaerőpiacon már 45 év felett annak számít valaki, illetve a kereskedelemben sem számít lényeges tényezőnek a 49 évesnél idősebb korosztály. A technológiai fejlődés létrehozhat egy \"aktív időskorú\" kategóriát, melybe azok tartoznak majd, akik ugyan az 50-60 éves kor felett vannak már, de társadalmilag, szociálisan, szellemileg aktívak, nem-fizikai munkára alkalmasak, jövedelemmel rendelkeznek és természetesen fogyasztanak is.
A valóság azonban erősen különbözik ettől az ideától. Pillanatnyilag Magyarország egyszerűen nem tud mit kezdeni az idősekkel, nem tudjuk, mi a célunk e népességgel, az idősek nem tudják mi a társadalom elvárása velük szemben. E sajátos helyzetben sem az ország, sem maguk az idősek nem tekintenek erőforrásként, mobilizálható tőkeként a saját egészségi állapotukra, a szellemi-fizikai aktivitásukra, a köz érdekében aktivizálható szabadidejükre és tudásvagyonukra.
Nem a közösség, hanem a tudás mozgatja meg őket
Az ITTK vizsgálatából többek közt kiderül az is, hogy nem a társas, hanem a szellemi aktivitás (olvasás, információszerzés) mértéke befolyásolja az infokommunikációs eszközök elfogadását vagy elutasítását. Ezzel viszont kialakul egy furcsa körforgás, melyet az államnak is érdemes fontolóra venni: a gazdasági aktivitást a szellemi állapot befolyásolja, a szellemi állapotot viszont legerősebben az infokommuinkáció használata. Ahhoz, hogy az idősödő társadalom képes legyen eltartani önmagát, javítani kell az információs technológiákhoz való hozzáférés és használatának lehetőségein.
Fejlődni pedig van hová, ugyanis a digitális világgal kapcsolatban éppen azok a leginkább elutasítóak, akiknek a legnagyobb szüksége lenne az életminőség-javító körülményekre. Azon háztartásokban, ahol élnek 50 évesnél idősebbek, ott a PC- és az internetellátottság 33 illetve 30 százalék, azaz ahol van számítógép, ott szinte mindenhol van internet-előfizetés is. Az 50-64 éves korosztály 39 százalékának lenne lehetősége internetezésre, de a gyakorlatban komoly generációs szakadék tátong. Az ilyen háztartásokban a gyerekek 52, a felnőttek 36, az időseknek pedig csak 4 százaléka használta a világhálót a vizsgálatot megelőző hét minden napján.
Az idős korosztály tehát erős lemaradásban van az IKT-eszközök rutinszerű használatában, sőt, a magukat felhasználónak vallók között is számtalan egyszerű funkció használata is akadályokba ütközik. A netező idősek alig negyede boldogul egyedül a nyomtatással, e-mail olvasással, válaszolással vagy egy adott weboldal megtalálásával, de még az sms-küldés is csak a válaszadók 47 százalékának sikerül egyedül. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat is mindössze 20 százalék képes használni. Ez azt jelenti, hogy az elérésben hiába sikerült mostanra vállalható adatokat produkálni, ez valójában nem jelent jó alapokkal rendelkező információs társadalmat a hazai idősek körében. A kutatás szerint az idősek körülbelül 4-5 évvel vannak lemaradva a teljes társadalomtól, ezért a fiatalabbak körében 5 évvel ezelőtt működő modellekig és eszközökig érdemes visszanyúlni a felzárkóztatásban is.
Ingyen se kéne
Amin viszont nehéz változtatni, hogy hiába van 2 millió 50-75 éves, aki rendelkezik otthoni internet-előfizetéssel, ha közben van másik 1 millió, akiknek még akkor sem kellene az otthonába számítógép és internet, ha ingyen adnák és akkor sem, ha tudják, hogy ezzel egyszerűbben, hatékonyabban intézhetnék ügyeiket, s akkor sem ha az hasznos lenne számukra.