Miner.hu: Tízezer bányász nem tévedhet

Ezt nem emberek szerkesztik

A Miner.hu első látásra egy hírportál képét mutatja, de valójában e mögött semmilyen manuális szerkesztés nincs, a becsatornázott hír- és információforrások rendezése, kiemelése teljesen automatikus. A listázás a nyilvánosságra kerülés szerinti időrendben történik, de természetesen a nyers adatfolyam szűrésen esik át.

A blogbejegyzésekből összeállított címlapon a kiemelt posztokhoz kapcsolódó anyagok kerülnek társításra, a fő helyekre csak olyanok kerülhetnek ki, melyekben legalább egy kép van, hisz emberi kéz nem érinti a címlapot, automatikusan pedig kicsit veszélyes lenne képet keresni a weben egy íráshoz.

Feljön a közösségi kommunikáció

Ez a szelekció már az előző változatban is így működött, de a módszerek sokat finomodtak. Immár mérve van az átkattintások és a Twitteren linkelések száma, s ami az emberek érdeklődését felkelti, az sokkal tovább marad szem előtt a Mineren. Emellett rendszerbe a blogokon túl bele vannak szőve a megosztások is, így a Delicious, a Twitter, Csirip és Google Reader rendszerében megosztott elemek is bekerülhetnek a körforgásba.

A következő körben szerkeszthető, tematikus címlapokat szeretne bevezetni a Miner, elsőként csak egy szűk körnek, majd fokozatosan megnyitva mindenki számára. Sokan akartak már saját címlapszolgáltatást indítani, de ezek a kezdeményezések sorra megbuktak, sőt némelyik még a születés pillanatát sem érte meg. Lehetséges, hogy a Miner-címlap sem lesz a világ legnépszerűbb szolgáltatása, de abba a szolgáltatás-egyvelegbe, amivel már most is rendelkezik a szájt, teljesen jól illeszkedik. A szimbiózis lényege, hogy a szerkesztők ajánló-címkéket helyezhetnek el a lapjukon, ezzel jelezve, hogy hová szánják az adott elemet. Lehet például gasztro, politika, technológia vagy divat, mindennek megvan a helye, ez csak segítené a fő címlapok relevánssá tételét.

Újabb saját címlap aspiráns

A későbbiekben lehetséges lenne akár saját domain alatt üzemeltetni a Miner saját címlapját, akár egyedi stílusokkal is. Bártházi persze komoly érdeklődésre nem számít, de amennyiben akár 100 egyedi címlap beindul, ami releváns lesz, az már siker. Egy érdekes felhasználási területe is lehet a funkciónak: akinek van egy saját blogja, az felhúzhat elé egy címlapot. A tartalom a blogból jön, de mellé Flickr fényképmegosztást, Twitter-trendeket vagy bármi egyéb extra tartalmat belőhet a tulajdonos a Miner segítségével. Érdekes kísérlet lesz ez is.

A Miner.hu megújulása ugyanakkor nem merül ki ennyiben. A lényeg leginkább, hogy a blogokról a fókusz némileg áttolódik más felületekre is, és egy vertikális keresőcsoport jön létre, a tervek szerint pedig a végeredmény egy, a magyar felhasználók számára releváns szemantikus kereső. A blogok elsődleges kiegészítői a videók, emellett fontos szerepet kapnak a tudástárak, fórumok, a Twitter, ahol az éppen aktuális témák figyelése a legfontosabb.

Buzz!

Érdekes kiegészítő a buzz! aloldal (ami nem azonos a buzz.hu blogszolgáltatással) is. Az algoritmusok figyelik a publikus online kommunikációt, s listát készítenek azokról a személyekről, akik éppen a szóbeszéd tárgyai. Minden ilyen személyről készül egy oldal, ahol főként a Wikipedia alapján helyet kapnak a legfontosabb információk, bekerül a születési hely, idő, a legfontosabb életrajzi adatok, fotó, illetve a személlyel kapcsolatos legfrissebb blogbejegyzések, hírek, videók.

Megtalálható például a napokban elhunyt Bujtor István buzz! oldala is, de a színésszel kapcsolatban gyakran elhangzik Bud Spencer neve is (akinek a szinkron-hangja volt Bujtor), neki is lett saját adatlapja. A színészek mellett akár politikusokról is találunk gyűjteményeket, mint például a börtönben is fizetést kapó Hunvald Györgyről. A buzz! oldalakon persze még van mit finomítani, sok a hiányos adatlap, de ehhez a felhasználóknak kellene a Wikipedia oldalakat lelkesebben bővíteni, vagy a Miner fejlesztőnek újabb adatforrásokat megismerni.

Nem Google Térkép

Egy másik ígéretes szolgáltatás a Miner Térkép, ami meglepő módon nem a Google Mapsre épül mint oly sok megoldás, amivel manapság találkozni lehet. Bártházi egy teljesen független, a Wikipedia szerűen szerkesztett OpenStreetMap adatbázisra épülő, saját térképet álmodott meg, a cél, hogy a Google Mapsnél hazánk szempontjából sokkal részletesebb adatbázis legyen elérhető Ugyan egyelőre főként Budapest és a nagyobb magyar városok térképe részletes, de a hosszútávú cél lehet akár a teljes Európa feltérképezése is.

A Miner Térkép legnagyobb előnye, hogy nem kizárólag utcakereső, hanem az adatbázisok segítségével épületekre, objektumokra is képes keresni, például kerületek nevére, parkokra, kórházakra, szigetekre vagy akár egy hídra. A fejlesztés egy bizonyos ponton túl teljesen közösségi lenne, mindenki szabadon feltölthetné a helyeket, így a Miner Térkép akár a Google Maps konkurenciája lehetne hazánkban, akár közösségi helyek, akár üzletek, boltok tekintetében. A Miner Térkép a közlekedési információkat már indulásakor tartalmazta, illetve az éppen aktuális keresésnek megfelelően a megjelenítési stílus is változhat. Egész másképp nézhet ki a térkép, ha valaki útvonalat tervezne, ha egy címet szeretne azonosítani, vagy ha üzletek után kutat.

A tökéletességig vezető úton viszont még kell kicsit haladni, például nem készült még el a helyfüggő keresés, illetve a többszörös találatok listázása sem. Így ha bárhol beírjuk, hogy McDonald\'s, akkor a Jászai Mari téren találhatóra mutat majd a nyíl, a Burger Kingek közül pedig az Arany János utcánál lévő a nyerő. Ezt a hiányt a fejlesztő tudja majd pótolni, viszont a térképjavításokhoz, utcák és helyek felviteléhez a közösséget hívja segítségül, bárkiből lehet önkéntes az OpenStreetMap oldalán, vagy a Mineren keresztül.

A térképeknél is izgalmasabb terület a kereső. Ez a Miner alfája és omegája is, hiszen eredetileg a blogok bányászatára elkészült szolgáltatás fejlődési iránya a blogszféra mellett létező más  tudástárak megismerése és természetesen a felhasználókkal való megismertetése lehet.

Szemantikus

Bártházi azt mondja: \"úgy csinálunk webkeresőt, hogy nem csinálunk webkeresőt\". Ahelyett, hogy robotokkal felszántaná a webet, a Miner inkább összenyalábolja az összes fontos vertikális keresőt, melléjük pedig még több tucat adatforrást állít be. A Miner szemantikus keresője felismeri a kifejezésből, hogy az illető mit szeretne megtalálni, így igyekszik releváns találatokat adni.

Ha valaki rákeres például Budapestre, akkor a motor felismeri, hogy egy település után kutat a felhasználó, ezért elsőként ad neki egy térképet (ami egyelőre még Google Maps, de később a sajátra vált), továbbá fotókat, Wikipedia-bejegyzést, de akár a moly.hu-ról a várossal kapcsolatos könyveket is ajánlja. Ugyanígy Madonnáról felismeri, hogy egy énekes, amerikai, művész, illetve hogy nő. Kap fotót, megjelenik egy klipje, illetve a találati listában az első helyeken a hivatalos oldalak, lap.hu link és rajongói klub jelennek meg. Ha viszont a \"pogány madonna\" kifejezést gépeli be valaki, akkor az énekesnek nyoma sem lesz, az adatlapon a magyar film és műsor címkék szerepelnek, illetve a Bujtor István és Ötvös Csöpi-linkek sora, a videoablakban pedig a film első részlete a YouTube-ról.

A Wikipedia-találatok nagyon sok esetben jól működnek. A Miner.hu leindexelte a Wikipediát, s létrejött egy 2-300 címkéből álló rendszer, amivel nagy pontossággal lehet a kifejezéseket osztályozni és hozzájuk rendelni a megfelelő információkat. Ez segíthet a többi link \"szétválogatásában\" is, ami még pontosabb találati listákat eredményezhet, mint bármelyik általános kereső. A vertikális adatbázisok mellett természetesen szükség van normál webes gyűjteményekre is. A linkek és a képek kereséséhez a Miner a Binget használja, de a sorrendezését erősen átalakítja.

Pontosításra szorulnak a találatok

Hibák még bőven akadnak. Papp László nevét beírva például az ökölvívó helyett a sportcsarnokot kapjuk elsődleges találatnak, s hasonló félreértések sokasága vár még javításra, de minél több külső adatbázis áll majd rendelkezésre, annál pontosabb lehet a lista és az osztályozás, annál könnyebb lesz egy algoritmusnak kitalálni, mit szeretne a felhasználó.

Felhasználóból egyébként is elég kevés van még, körülbelül napi tízezer ember teszi tiszteletét a Miner oldalain, de a sikerhez ennél jóval több kell. Kizárólag a keresővel nem is lehetne elérni semmit, mert nem fognak odaszokni az emberek akkor sem, ha kézzel válogatott találati lista lenne. A Google túl kényelmes mindenki számára, s még akkor sem hagyják ott, ha kiderül, adott esetben egy másik szolgáltatás jobb lehet. Ez a Tesco-szindróma nevet is kaphatná: akkor sem megyünk piacra, ha a hipermarket zöldségosztályán drága és rossz minőségű az áru, mert mindent egy helyen megkapunk.

Kétséges a Miner behatolása a laikusok táborába

A Minernek így felhasználója csak akkor lesz sok, ha komplex megoldásokon keresztül érkeznek, például a címlapkeresőn keresztül, illetve akkor, ha sikerülne egy nagy piaci szereplő támogatását megnyerni, de ez Magyarországon nem fog megtörténni: az Indexnek nincs saját keresője, az Origo és a Sanoma  pedig a Google-t használja és egyikőjük sem akar annyira változtatni. A Miner ahhoz még túl kis hal, hogy saját általános keresőt indítson. Aki azt hiszi, hogy hobbiból létre lehet hozni egy ilyet, az téved, ahhoz komoly szerverpark és sok pénz kellene. A vertikális kereső viszont nagyon jó az induláshoz, mert az adott területen mélyebbre és messzebbre jut, mint az általános keresők, hiszen nem csak a szöveget túrja, hanem képes értelmezni is a leírtakat.

Érdekes kérdés az is, hogy a Miner jövőképében milyen szerepet töltenek be a professzionális médiumok. Eddig főként a közösségi média töltötte ki a szolgáltatás horizontját, de egy ponton túl biztosan nem elég egy személykeresőnél vagy egy szakmai tematikus listánál, hogy a bloggerek mit hordtak össze a témában az elmúlt héten. Szükség lenne arra, hogy a profi média is része legyen a hálózatnak. Ezzel a probléma csupán az, hogy a legtöbb médium még egy leadről is nehezen mond le, s nem szeretik a kivonatokat sem. A hazai média annyira nem partner ebben, hogy még akkor sem engedik a legtöbb esetben a linkelést, kivonatolást, ha az valójában nekik hoz több látogatót, olyanokat, akik egyébként maguktól nem tévednek oda. Ezzel kapcsolatban a Miner ugyanabba a falba ütközik, mint a Google News sok helyen.

A Miner mindössze annyit szeretne, hogy legyen egy kivonat a cikkből, akár képpel, akár anélkül, ez érkezzen egy RSS-feedben és linkelhető legyen. Ehhez képest az MTI még a híreinek a címét sem engedi továbbközölni, ha nem fizetnek érte. A Minernek volt igazi hírkeresője is, de pont emiatt nem kelt életre sosem. Bártházi nem híve annak az elvnek, hogy a blogszférának kell lennie feltétlenül a médiának, de a hazai trendek nem kedveznek a békés együttélésnek.

Méltatlanul elfeledettek

Pedig számos olyan helyzet van, amikor a méltatlanul elfeledett médiumoknak komoly lökést adna egy szemantikus lökés. A többség Indexet és Origót olvas, de nagyon sok a tematikus lap, akár gazdasági, akár technológiai témában, s már egy HVG-t is jóval kevesebben olvasnak, mint amennyi embernek érdekes lenne. Egy tech lap is hiába írja le, hogyan érdemes plazmatévét venni, vagy mire kell odafigyelni a kompakt fényképező kiválasztásánál, a legtöbb vásárló sosem jut el ehhez a tartalomhoz, s csak a kivételesen jó képességekkel rendelkező Google-huszárok találják meg anélkül az ilyen írásokat, anélkül, hogy ismernék az adott lapot.

A legjobb ilyen példa a főzés és a receptek világa. Ki gondolná, hogy Magyarországon közel 500 gasztroblog működik, de vajon hogyan találná meg az éppen kívánt ételt az egyszerű felhasználó? A Miner készített egy Gasztro címlapot, illetve egy szakácskönyvet, ami a receptet tartalmazó blogbejegyzések keresője. Ez nagyon jó, s nem meglepő módon nagyobb napi látogatottságot generál, mint a főoldal. Az alapanyagokat beírva válogathatunk a több száz önjelölt webszakács ajánlataiból, ami lesöpör bármilyen főzés mellékletet a weben, vagy bármilyen nyomtatott szakácskönyv-gyűjteményt.