Színkódokkal küzdene a Wikipedia a bizalmi válsággal
Ugyan a közösségi tudástár mindig is bizonygatta, hogy a hulladékot kiveti a tömeg magából, és alkalmanként kiderült, hogy a közösségi szolgáltatás a professzionális lexikonokkal is összemérhető, ennek ellenére a Wikipedia története egy folyamatos bizalmi válság. A Wikimedia Alapítvány ezen akar erőteljesebben változtatni.
Néhány országban már tavaly, az USA-ban pedig mostanában vezetik be, hogy a változtatások csak egy gyakorlott szerkesztő jóváhagyásával kerülhetnek éles üzembe. Ezen felül idén ősztől a Wikipedia még egy biztosítékot épít be, még egy eszközzel nyugtatja meg a szkeptikus felhasználókat. Az opcionálisan bekapcsolható funkció, a WikiTrust (WikiBizalom) színkódokkal különbözteti majd meg a szövegrészeket, aszerint, hogy annak szerzője mennyire megbízható, mennyire pontos szerzőnek számít az online enciklopédián.
60 millió ember nem tévedhet?
Több mint 60 millió ember látogatja havonta a Wikipediát, hogy annak 12 millió szócikkében, 260 nyelven kereshessen. Ez önmagában is elismerésre méltó kellene, hogy legyen, de a kritika ennek ellenére is megtalálja a szolgáltatót. Ennek oka, hogy bárki, akinek van internetelérése, az hozzáadhat az adatbázishoz, a szerkesztés pedig többnyire anonim, így a vandalizmus és a dilettantizmus is gyakori vendége az oldalnak.
A Californiai Egyetemen működő Wiki Lab kutatói most viszont egy olyan rendszert dolgoztak ki, ami segítséget nyújt a felhasználóknak, hogy eldönthessék mikor bízhatnak meg a szövegekben és mikor érdemes egy kicsit kételkedniük. A program színkódokat ad hozzá az újonnan szerkesztett szövegekhez. Egy algoritmus kalkulálja ki, hogy az adott szerző mennyire megbízható szerző, s ennek alapján osztódnak le a színek. Az elv egyszerű: a korábbi szerkesztéseket alapul véve, a szerző szövegei minél tovább érintetlenek maradnak az oldalon, annál megbízhatóbbnak minősül.
Élénk narancs riasztás
A megkérdőjelezhető szövegek a világos narancs háttértől indulnak, míg a szinte kőbe véshetőek egy világos szürke árnyalatot kapnak. Minél többen és minél jobbak szerkesztik a szöveget, az annál megbízhatóbbnak minősül majd, s a narancsos háttér lassan fehérbe fordul. Az algoritmus működéséhez szükség volt arra, hogy minden változtatás követhető legyen, ugyanis a kutatások alapjait a változatok képezték. Az elmélet szerint a szócikkek folyamatosan jobbá válnak, de legalábbis a konszenzus felé törekszenek. Aki úgy tud hozzáadni valamit a Wikipediához, hogy az sokáig megmarad, az jó munkát végzett.
A módszer ráadásul már kipróbáltnak számít, ugyanis 2008 novembere óta elérhető egy böngésző plug-in formájában, aki akarta már eddig is letölthette egy MediaWiki kiegészítő formájában. A WikiMedia Alapítvány most viszont úgy döntött, hogy az egész enciklopédiára kiterjesztik a funkciót.
Az egyetlen kérdés, hogy a teljes szájt esetén lesz-e elegendő kapacitás, hogy minden változtatást valós időben kövessenek. A Wiki Lab szerint valóban jóval több számítási teljesítményre és néhány terabyte-tal több tárhelyre lesz szükség, de már most dolgoznak egy jóval hatékonyabb verzión. Az első WikiTrust verzió esetén egy átlagos számítógépnek 20 napra lett volna szüksége, hogy 5 évnyi változtatást feldolgozzon, az új verzióban ez a szám 4 napra csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy darab mai számítógép másodpercenként 30-40 változtatást képes feldolgozni, vagyis egy kisebb szerverparkkal könnyedén követni tudja beírások sebességét a kiértékelés.
A szkeptikusok nem nyugszanak
Félő viszont, hogy a szkeptikusokat ez sem fogja megnyugtatni. Hiszen ha valaki sokat ír kevésbé pörgős témákba, akkor szép lassan megbízhatónak minősül, míg ha valaki egy zseniális tudós, de keveset publikált a Wikipedián, akkor jön a narancs háttér. Épp ezért alapbeállításként a funkció nem lesz bekapcsolva, hogy ne zavarja meg az új felhasználókat.
Felvetődik viszont a kérdés, hogy ha egy tévhitről elegen gondolják, hogy igaz, akkor igazzá válik-e. Mi történne például, ha a Wikipediát politikai szélsőségesek uralnák? Ez esetben ők válnának megbízható forrássá. A kritikusok továbbra is úgy gondolják, hogy nem az számít, hogy megbízunk-e a konszenzusokban, hanem hogy kiknek a konszenzusát ismerjük el. Kevés professzionális szerkesztőét, vagy nagyon sok, de többségében laikus internet felhasználóét és egy okos algoritmusét. A Wikimedia továbbra is hisz a tömegben.