Szerző: Bizó Dániel

2009. július 14. 14:42

Kipróbáltuk: Lenovo ThinkPad T400s, az új telivér

A Lenovo ThinkPad termékcsalád bővítése és újraszegmentálása értelmében a legendás T-sorozat a jövőben kecsesedik, veszít páncélozott csapatszállító jármű jellegéből, feladatát a W-sorozat veszi át, mely a masszív felépítés mellett a notebookok közt bődületes teljesítménnyel és olyan egzotikus extrákkal is rendelkezik, mint második kijelző, digitalizáló vagy színkalibrátor. Ennek a változásnak lett a zászlóshajója a T400s, mely egy vérbeli hordozható üzleti notebook: elegáns, robusztus, erős.

Első fogás

A T400s nem szakít a ThinkPadek minimalista forma- vagy színvilágával, ami egyáltalán nem probléma, ugyanis drasztikus változtatás nélkül is egyre szebbek a gépek, a Lenovo tervezői ügyesen formálják az eredetileg leginkább FBI-ügynökös stílust. Ennek gyümölcse a T400s is, amely esztétikus, kellemesen visszafogott, vékonyságából fakadóan pedig elegánsan kecses a megjelenése -- sehol nincsenek harsány színek, ordító márkajelzések A Lenovónak a ThinkPadekkel sikerült úgy a szépre törekednie, hogy közben eredeti és hiteles tudott maradni, nem érhetőek tetten sem más gyártók behatásai, sem pedig a noteszgépek formanyelvét aktuálisan meghatározó trendek. A T400s nem csak egészében, a benyomás szintjén megnyerő, hanem részleteiben is kidolgozott, minden felülettel, éllel törődtek, és nincsenek ocsmány színekben virító portok.

Ahogyan jelölése is mutatja, a T400s a 14 hüvelykes T400 könnyített változata -- valójában közel fél kilóval könnyebb. Nem patikapontos mérlegünk szerint akkumulátor nélkül a nálunk járt gép 1510 grammot nyom, optikai meghajtó nélkül pedig további 135-140 grammal kevesebbet, vagyis a gép saját tömege 1370 gramm körül alakul, fontos kiemelnünk, hogy nem merevlemezzel, hanem SSD-vel. Egy 44 wattórás kapacitású akkumulátorral ez 1675 grammra növekszik, a lemezolvasóval együtt pedig 1810 grammot mértünk.

\"\"

Mit nyújt nekünk a T400s 1810 grammból, de főként a pénzünkért? Az általunk kipróbált konfiguráció esetében az ár 2500 dollárnak felelne meg: ez rengeteg pénz, cserébe azonban sokat kapunk, kifogásolnivalónk pedig kevés lehet, szemben például a Toshiba Portégé R500 és R600 modellekkel, melyek érthetetlenül gyenge, leginkább a szappanosdobozra emlékeztető anyagokat alkalmaznak, és esztétikailag is hatalmas visszalépést képviselnek elődeikhez képest, de nyugodtan elővehetjük a büntető megjelenésű MacBook Air sérülékenységét, melegedési problémáit, és az USB-portok nevetséges kialakítását.

A T400s nem csak szép, de masszív is. Az LCD-panelt burkoló fedél szénszállal erősített műanyag, oldala üvegszálas, szemben a korábbi magnéziumötvözetekkel, a gépet pedig magnézium borítás védi alul, és merevítőváz (roll cage) védi belülről (korábban a cikk tévesen állította, hogy a fedél magnéziumötvözetből készült volna). Kétségtelen, hogy az elődökhöz képest, mint például az elpusztíthatatlan T61, vesztett keménységéből a T400s, szégyenkeznie azonban nem kell: nincs recsegés ropogás, illesztési probléma, a szorítással, erőteljes nyomással szemben meggyőzően ellenáll. A vékony kivitel és a tömeg érdekében leginkább az LCD fedele gyengült el, és vált hajlíthatóvá.

\"\"

A gép egyik hiányosságának róható fel, hogy három darab USB-porttal rendelkezik, ami néhány szituációban szűkösnek bizonyulhat, ugyanakkor ez legfeljebb kényelmi hiányosságnak fogható fel, hiszen hubbal bővíthetjük a csatlakozások számát. Egy másik érdekesség a dedikált mikrofonbemenet hiánya, a T400s egyetlen integrált sztereó-mikrofonaljzatot használ a headsetek számára. A gép beépített optikai meghajtója egy MATSHITA DVD-RAM UJ862AC, mely természetesen eltávolítható, a gép könnyítése vagy extra Media Bay akkumulátor használata érdekében. A gép extrái közé tartozik az Ericsson F3507g kombinált 3G/GPS kártya, az ujjlenyomat olvasó már inkább alapvető egy ilyen kategóriájú gépnél. A gépen eSATA- és DisplayPort-csatlakozó is található, de nem maradt le a D-Sub VGA sem. Az eSATA port egyben a harmadik USB csatlakozási lehetőség is, mivel ez egy kombinált port. A gépet vagy ExpressCard bővítőhellyel vagy kártyaolvasóval rendelhetjük.

Nyissuk ki

A kijelző 1440x900-as felbontása borotvaéles képet biztosít, alapbeállításban inkább hideg, mellőzi a legtöbb monitor meleg sárgásságát. A panel természetesen tükröződésmentes, a ThinkPadeknél megszokott módon némileg transzflektív, vagyis lapos szögben érkező direkt napfényben is olvasható. A panel LED háttérvilágítása viszonylag nagy fényerejű (300 nit, avagy lux, vagyis cd/m^2), ami előnyös erős környezeti fény mellett, például egy teraszon vagy fa árnyékéban. A betekintési szög az ilyen típusú TN LCD-panelektől megszokott módon függőleges irányban szűk, és a nézőpont változására jelentősen romlik a látható kép minősége, a színek kimosottak lesznek vagy inverzre váltanak. Vízszintes irányban is jelentkezik degradáció, bár sokkal enyhébben. A kijelző összességében tökéletesen megfelel a célnak, használata egyáltalán nem fárasztó.

\"\"

A gép billentyűzete hozza a ThinkPadeknél megszokott kialakítást, felülete nem fényes hanem matt, aminek eredményeként kevésbé csúszós hatást kelt. Az Escape és a Delete billentyűk mérete növelt. A billentyűk járása kellemes, valahol félúton van a puhán lágy és a kopogós közt, a gépelés kényelmes, gyorsan és minimális melléütésekkel megszokható, a kézfej kényelmesen támaszkodik az alacsony gépen, összességében nehéz volna bármit is kifogásolni rajta. A klaviatúra folyadékálló, vagyis a gép elviekben nem károsodik, ha ráborul egy pohár víz.

A T400s a ThinkPadeknél kötelező pöcökegér mellett rendelkezik tapipaddal is, mégpedig nem is akármilyennel. Először is felülete nem csupasz, hanem gumírozott hatást kelt, ami sokkal kellemesebb tapintást eredményez. Másodszor pedig multi-touch, és aki már csak látott iPhone-t vagy iPod Touchot, az gyakorlatilag azonnal tudja alkalmazni: böngészőben, képnézegetőben vagy dokumentumszerkesztőben kedvünkre zoomolhatunk, illetve két ujjal görgethetünk, nem csak a tapipad szélén.

Használat

Nem tudnánk belekötni a gép hűtésébe sem. A T400s normál használat alatt alig melegedett, miközben a hűtőventilátor járása is halk maradt, egy irodai környezetben egyáltalán nem kivehető a háttérzajból, de egy csendes szobában is a figyelmi küszöb alatt marad, miközben a processzor és chipset hőmérséklete a környezetihez képest nagyjából 20 fokkal emelkedett meg. A legfontosabb, hogy tartós teljes terhelést követően sem melegedett át a gép felső része, ahol a legkritikusabb ilyen szempontból a csuklótámasz, melynek melegedése rendkívül kellemetlenné tud válni -- a T400s jelesre vizsgázott ebben.

Alacsony átlagos terhelés mellett a gép ölben, pontosabban akár combon is tartható, és bár a T400s bal hátsó sarka, ahol a meleg levegő két nyíláson át is távozik, már inkább melegnek mondható, közel sem forró. Hosszas teljes terhelés esetén a gép alja már felforrósodhat, ez azonban egy vékony kialakítású, alig több mint 2 centiméteres vastagságú gépnél érthető -- a hűtés ekkor sem mondható zajosnak, inkább halk surrogással lehetne jellemezni.

A Vista Businesszel érkezett notebook teljesítménye, pontosabban válaszképessége kimagasló, a lomhaságnak, mellyel a Vistát sokszor kritizálják, nyoma sem volt. A T400s a 2,53 gigahertzes Core 2 Duónak, a 4 gigabájt memóriának (3 gigabájt az alkalmazások számára), de talán leginkább a Toshiba SSD-nek (THNS128GG4BAAA-N) köszönhetően meglepően villámgyorsan reagált és indította el az alkalmazásokat. A HT Tune Pro 3.5 tesztprogrammal 166 MB/s átlagos szekvenciális olvasási sebességet mértünk, miközben a hozzáférési idő 0,2 milliszekundum volt. Összehasonlításképpen azoknak, akik az elmúlt néhány évben vásároltak notebookot, a legtöbb laptopban található mobil merevlemez maximális átviteli sebessége 50-60 MB/s körül alakul, átlagos sebességük pedig tipikusan 30-50 MB/s közé esik, miközben hozzáférési idejük 15-20 milliszekundum körül mozog. A HD Tune Pro fájlok írásakor tipikusan 150-200 MB/s közötti sebességet mért, míg az olvasási sebesség inkább 125-180 MB/s közt alakult a különböző fájl- és blokkméretek függvényében.

\"\"

A legtöbb lemezművelet persze közel sem szekvenciális, a rendszer működésének jellegét sokkal inkább a sok apró, véletlenszerű olvasási művelet sebessége határozza meg. A Toshiba SSD itt is bünteti a merevlemezes mezőnyt: másodpercenként 2000-4000 apró, 4-64 kilobájtos transzferre (IOPS) képes, miközben a mobil merevlemezek ennek kevesebb mint tizedére: egy Fujitsu MHV2060BH nagyjából 50 IOPS-ra képes kis adatmennyiség esetén. Teljesen random hozzáférések esetén a Toshiba SSD 300 IOPS felett teljesít, míg a referenciaként hozott Fujitsu mobil merevlemez 20-at tud kipréselni magából -- ez alapján érhető a Vista megnyerően gyors működése. A legújabb mobil merevlemezek elsősorban a tányérok növekvő adatsűrűsége miatt azonos fordulatszám mellett is jelentősen gyorsultak, de egyre jellemzőbbek a 5400-as mellett a 7200-as modellek is, melyekkel akár 80 MB/s átlagos, és 100 MB/s csúcssebesség is elérhető, és IOPS sebességük véletlenszerű hozzáférés esetén is meghaladhatja a 100-at -- az SSD előnye így is rendre kétszeres, valamint egy nagyságrend.

Ahol kifogásolnivalót lehet találni a T400s-ben, az talán az akkumulátoridő. A gép alapfelszereltségéhez tartozó, 6 cellás, 44 wattórás akkumulátor mai sztenderdekkel nézve inkább már alacsony kapacitásúnak mondható, semmint közepesnek. A T400s fogyasztása bekapcsolt Wi-Fi és lecsökkentett fényerő mellett 10 watt felett lebeg, ami közel 4,5 órás akkumulátoridőt jelent. Ez gyenge megvilágítás melletti olvasgatáskor, dokumentumszerkesztéskor reális, ha közben nem látogatunk Flash-sel teletömött weblapokat. A Sanyo által gyártott akkumulátor nagyjából 2 óra alatt 90 százalékos töltöttséget ért el közel teljes lemerültségből.

A gépnek természetesen meg sem kottyannak a HD-videók, a fogyasztás azonban így megugrik, és 1080p filmek esetén, magas fényerő mellett 2 órára számíthatunk, vagyis a T400s nagyjából egy filmre elegendő töltettel rendelkezik, ha ragaszkodunk a HD-hez. A gép fogyasztása teljes terhelés alatt, amit Battery Eater Pro OpenGL renderelési tesztjével produkáltunk, miközben aktív hálózati forgalom és zenelejátszás is folyt, 36-38 watt körül alakult, ami 70-80 perces üzemidőt eredményez. Sajnálatos módon a T400s-hez nem kapható nagyobb kapacitású, a T400-hoz is rendelhető 9 cellás akkumulátor, aki hosszabb üzemidőre vágyna, annak az optikai meghajtót kell nélkülöznie.

Konklúzió

A T400s összességében rendkívül jó benyomást keltett, az elegáns külső, a konstrukció magas minősége, az alacsony tömeg, a borotvaéles kijelző, az SSD biztosította villámgyors működés, a multi-touch tapipad és a full-extrás felszereltség együttesen nagyon meggyőzőek volt, és ekkor már habnak hat a tortán az olyan apróság, mint a mikrofont némító gomb. Sem a veterán thinkpadesek nem csalódhatnak, akik megszokták az Access, majd később a ThinkVantage szoftvercsokrot vagy a ThinkLight billentyűzetvilágítást, sem pedig azok, akik korábban nem használtak még ThinkPad gépet -- kétségtelenül ők vannak többen. Amin szívünk szerint javítanánk, az az akkumulátor kapacitása -- ez persze kétségtelenül növelné a tömeget vagy a méreteket is.

Nem ejtettünk szót az integrált GMA 4500MHD grafikus mag képességeiről, erről sokat ugyanis nem lehet elmondani: üzleti célokra megfelelő, 3D-játékok közül azonban csak az 5 évnél is régebbiek jöhetnek szóba. Szintén nincs mivel dicsekedni az egyébként stílusosan kialakított hangszórók kapcsán sem, bár hangerejük elég nagy, hangminőségük hanyagolható téma, ahogyan gyakorlatilag a közép- és mély hangok teljesen hiányoznak a repertoárból. Ugyanígy túlmutat a cikk keretein az Intel AntiTheft technológia, mellyel távolról is hatástalaníthatjuk az ellopott gépet, vagy megbízhatunk cégeket, hogy derítsék fel a helyzetét, és szerezzék vissza. A gépről készült Everest riport kivonata itt található.

A legnagyobb probléma azonban az általunk tesztelt konfiguráció árával van, a kereskedőtől származó információ alapján ez 2500 dollár, ami itthon könnyen 600 ezer forintra fordulhat le. Ezt nagyrészt az 1,8 hüvelykes Toshiba SSD magyarázza, mely legalább 60 ezer forinttal dobja meg a végfelhasználói árat, de nem segít az integrált Ericsson modem sem, ahogyan a 4 gigabájt DDR3 memória és az erős mobil Core 2 Duo sem olcsó.

Bármennyire is legyen remek gép a T400s, ennyi pénz egy notebookra üzletileg is nehezen indokolható meg. A jó hír, hogy a T400s rugalmasan konfigurálható, akár ennél sokkal drágábbra is, például százezer forintos Blu-ray író kérésével. Ha 128 helyett 64 gigabájtos SSD-vel kérjük a noteszt, akkor 200 dollár fogható meg, újabb 125-öt lehet spórolni 2,4 gigahertzes processzorral, és 100 dollárt 2 gigabájt memóriával, így már az 500 ezer forintos lélektani határ alá is beférhetünk. Ez természetesen még mindig nem kevés, cserébe viszont páratlan használhatóságú gépet kapunk, mely ötvözi a nagy teljesítményt és funkcionalitást a hordozhatósággal. Nagyobb mennyiség rendelése esetén pedig ennél sokkal kedvezőbb árakat is ki lehet harcolni.

A Lenovo ThinkPad T400s notebookot a Takforsys Kft.-től kaptuk kölcsön.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról