Emberi jogait fájlalja az Intel
Nem meglepő, hogy az Intel fellebbezést nyújtott be a milliárd eurós büntetéssel járó európai ítélet ellen. Az azonban már igen, hogy mindezt emberi jogainak megsértésével indokolja.
A világ legnagyobb processzorgyártóját májusban, közel egy évtizeden át húzódó eljárássorozatot követően büntette meg az Európai Bizottság, és 1,06 milliárd euró bírság megfizetésére, valamint az inkriminált üzleti gyakorlat azonnali beszüntetésére szólította fel. A vállalat már akkor élesen támadta a határozatot. Paul Otellini elnök-vezérigazgató úgy vágott vissza Brüsszelnek, hogy kijelentette, semmiféle kár nem érte az európai vevőket, és a Bizottság nem értette meg a processzorpiac természetét. Kifogásolta azt is, hogy a Bizottság szerinte nem fogadott be releváns, cáfoló bizonyítékokat.
Ennek ellenére a Luxembourgban székelő európai Elsőfokú Bíróságnak benyújtott fellebbezését nem erre építi fel a vállalat, hanem emberi jogainak megsértésére, írja a Wall Street Journal. A magazinnak az Intel egy szóvivője is megerősítette, hogy emberi jogi szempontokat vet fel a beadvány, ugyanakkor további részleteket nem árult el, a bírósági dokumentumok pedig nem nyilvánosak. Az Intel nem az egyetlen cég, mely ezzel a módszerrel próbálkozik kikezdeni a Bizottság drákói ítéleteinek jogi megalapozottságát. A francia Saint-Gobain Glass ablaküveggyártó például egy 899 millió eurós büntetését követően nyúlt ehhez a módszerhez.
Ugyan még nincs precedens arra, hogy bárki sikert ért volna el ezzel a taktikával, az Intel és a többi vállalat valószínűleg úgy értékelte, hogy versenyjogi alapokon, tehát a Bizottság ítéletének helyességét vitatva nem sok esélyük lenne megfordítani az ellenük hozott határozatokat. Bruce Sewell, az Intel vezető jogásza a cég májusi rendes részvényesi gyűlésén úgy fogalmazott, hogy széllel szemben hajózik az Intel a fellebbezéssel.
A végső eszköz
Az emberi jogi érvelés lényege, hogy ezeknek az ügyeknek a lehetséges bírságok nagysága miatt büntetőjogi kategóriába kellene esniük, hiszen egyszerre elrettentő és megtorló erővel rendelkeznek, és mint ilyeneket, igazságügyi bíróság előtt kellene tárgyalni. Az emberi jogok azon része, hogy a független és pártatlan bírósághoz fűződő jog alapvető és mindenkit megillet, a vállalatokra is vonatkozik.
Az Intel tehát nem magát a határozatot vitatja, hanem az egész eljárás legalitását igyekszik megkérdőjelezni azáltal, hogy az állítja: a Bizottság által lefolytatott nyomozás, majd az Intel által a vádakra adott válaszok alapján a büntetés kiszabása nem elégíti ki a függetlenség és pártatlanság kritériumait, mivel a nyomozás, vád és ítélet egy kézben összpontosul. Jelen esetben Neelie Kroes versenyjogi biztosról van szó, aki felügyelte a vizsgálatokat, majd meghozta a döntést, és a teljes Bizottság elé terjesztette, mely elfogadta azt. Máshogyan fogalmazva, az Intel, perverz módon, az ellene felhozott vádak és ítélet jogi besorolásának súlyosbításán igyekszik. Kérdéses persze, hogy ha sikerrel is jár, vajon egy független bíróság előtt meg tudná-e védeni magát, és vajon nem részesülne még súlyosabb büntetésekben, melyek akár személyi következményekkel is járhatnak -- hiszen ha képes volna megcáfolni a Bizottság döntését, akkor ezt is megtehette volna.
Kroes a Journalnak nyilatkozó szóvívője szerint nincs szükség teljesen független és pártatlan döntőbíróságra, mivel a Bizottság minden egyes döntését meg lehet fellebbezni, és a független európai bíróság elé lehet citálni. A szóvivő szerint a büntetések nagysága irreleváns abban a kérdésben, hogy az eljárás büntetőjogi kategóriába esik-e, avagy sem. A brüsszeli versenyjogi csapat szerint az elrettentő erejű bírságok hatalmas sikert arattak eddig, és leszámoltak azzal a vélekedéssel, hogy a versenyjogi visszaélések jelentéktelenek dolgok.