Szerző: Dojcsák Dániel

2009. június 30. 15:18

iGO Amigo: Útitárs és jóbarát szőkéknek

A navigáció ma már mindenkié. Ez látszik az újonnan megjelenő szoftvereken is, hiszen 2009-ben a fő szempont az egyszerű felület, átlátható funkciók és a számítástechnika ellen beoltott felhasználók számára is értelmezhető kezelés. Az idén bemutatott iGO Amigo-t teszteltük.

A mi kis barátunk

Amigo spanyolul és portugálul annyit tesz, barát. A magyar Nav N Go új navigációs szoftvere is barátságos arcot öltött az iGO 8.3 után, a fejlesztők célja egy olyan program létrehozása volt, ami  minden felhasználó számára egyértelmű, bárki rá merje bízni magát és mindig számíthasson rá. Ne kelljen megtanulni, készségszinten működjön minden.

Kivételesen a bemutató során a navigációs szoftvert futtató hardvert nem vesszük figyelembe, ugyanis a cél az Amigo bemutatása, ami egy Navon N470-es készülékben érkezett hozzánk. Az eszköz csak rontott az Amigo megítélésén, ezért sem szerepel majd a cikk további részében. A hangszóró halk, felhangosítva recseg és villódzik a kijelzője, a tartója nem túl praktikus, illetve a ki-be kapcsolás is érdekes, a GPS pedig lassan szedi össze magát. A hazai kínálatban viszont úgy tűnik, egyelőre csak Navon készülékekkel vehető meg az Amigo, ezért vásárlás előtt érdemes kicsit kézbe venni, nyomkodni az eszközt és úgy dönteni.

\"\"

Egyszerű

Az Amigo egy ízig-vérig tömegpiacra szánt termék. A korábbi iGO-változatokat jogosan érte a vád, hogy főként a számítógépes gondolkodású emberek számára voltak kényelmesek, az ő gondolkodásuknak megfelelő menüket és kezelőfelületet kapott a szoftver. Az Amigóval ez a múlté,  egy végletekig egyszerű és készségszinten kezelhető felületet kapunk. Egy kezdő felhasználónak esetleg érdemes átlapozni a használati utasítást, de neki is csak azért, hogy legyen elképzelése arról, hogy mit lehet kezdeni a programmal, mire jó még azon kívül, hogy mutatja az utat. Ha valakinek viszont már volt dolga GPS-navigációval, annak a vízcsap és a fogkefe szintjén lesz a kezelés.

A szoftver indításakor egy minimalista képernyő fogadja a felhasználót, ami nyomokban sem utal a korábbi iGO-változatokra, sem tipográfiában, sem megjelenésben. A főmenü is elhagyta a korábbi tárcsás megoldást, s egy nagyon egyszerű, négyelemű felépítés vette át annak helyét. A bal oldal egészét egy mini térkép foglalja el, ami élőképet ad a térképnézetről. Ennek körülbelül annyi a hasznossága, mint a Windows Vistában a feladatváltáskor élő mini-képeknek, tehát legtöbbször semmi, csupán dizájnelem. Erre a menüre ráklikkelve viszont a teljes képernyős navigációs nézethez jutunk, ha másért nem, azért jó ez a megoldás, mert nem lehet eltéveszteni, szinte lehetetlen mellényúlni még kanyargós úton is.

\"\"

Ne menj több helyre

A navigálás maga tényleg egyszerű és nagyszerű, választhatunk hogy címre, POI-ra vagy a térképen böködve keresünk, illetve beállítható látszólag végtelen számú kedvenc hely is. A keresőképernyő alsó részén a legutóbbi célpont látszik és innen nyílnak meg az előzmények is. Az egyszerűség oltárán viszont feláldozták az összetett útvonalat, tehát nem lehet több célt előre beállítani, és nem lehetséges több érintett pontból álló útvonal optimalizálása sem. Minden egyes állomás után meg kell adni az újabb célt. Illetve egy apró kellemetlenség, hogy a cél elérése után az útvonal nem törlődik, így legközelebb elindulva megpróbál majd mindenáron visszanavigálni, ahelyett, hogy normál térképnézetet mutatna.

\"\"

A célpont kiválasztása és az útvonal megtervezése után nem indul automatikusan a navigáció, hanem egy összegző képernyő jelenik meg a célpont térképével, illetve a legfontosabb információkkal. A tervezés módja, a távolság és a becsült idő szövegesen, míg az érintett úttípusok és egyéb tényezők (fizetős autópálya) kis ikonokon láthatók. Ugyanezen a képernyőn lehet testre szabni az útvonalat, a program külön jelzi, hogy mekkora távon kell fizetős pályán menni, mennyi lesz a földút, de említi azt is, ha a célpont megközelítése engedélyköteles utat is érint. Itt egyesével lehet kikapcsolni az elemeket, ami után újratervezés következik.

Az átfogó térképet a \"további lehetőségek/alternatív útvonalak\" menüpontban lehet elérni, itt látszik egyben az indulási ponttól a célig tartó nyomvonal, egyébként ki kellene zoomolni a térképen ahhoz, hogy megtudjuk, a Balaton északi vagy déli partján vezetne kis barátunk Keszthelyig. Ugyanitt lehet válogatni a gyors, rövid, gazdaságos és könnyített tervezési módok közül, amiket az Amigo le is számol előre. Ha minden beállítás megvan, akkor az \"Indulás\" gombra nyomva kezdődhet az utazás.

\"\"

\"iGO light\"

A tervezés és az újratervezés automatikus, a felhasználónak nincs sok beleszólása. Ha letérünk a kijelölt útról, a szoftver azonnal újratervez, ezt jelzi is hangosan, viszont ez a program is kényszerűen ragaszkodik a kitervelt változathoz, s nehezen látja be, hogy nem érdemes visszafordulni, vagy hogy szándékosan változtattunk irányt. Ez főleg azért kellemetlen, mert nem lehet több célt beállítani, így egy nem tervezett kitéről, például egy fagyizó vagy egy ATM meglátogatása is idegesítő újratervezési lázba hozza a gépet.

Menet közben a szokásos iGO-élmény fogadja az autózókat. A következő manőverek irányát egy jól látható nyíl jelzi a térképen is, így nem lehet megtévesztő a bal felső sarokban lévő irányjelző ikon. A bal felső sarokban lévő jelzés a következő, illetve a következő utáni manővert is jelzi. Felül középen a következő manőverhez tartozó település vagy utcanév, alul középen a sávinformációk jelennek meg adott esetben, jól láthatóan kiemelve azokat a sávokat, amikben lehet haladni. Ezekkel kapcsolatban a budapesti, balatoni és bécsi tesztelés során egyetlen hiba sem került elő. Ugyanígy jól jelentek meg az autópályás útjelzők is, bár ez egy hosszabb út során inkább zavaró volt, mint hasznos.

A legnagyobb fejlesztés, ami érdemben segítette a hangnavigáció alapján való tájékozódást, hogy végre a szoftver képes felismerni, hogy egy körforgalomból milyen irányban haladunk tovább. Tehát \"Bori\" (az új női iGO-hang) vidám hangon nem azt közli, hogy \"Hajts be a körforgalomba, majd hajts ki az ötödik kijáraton\", hanem helyette \"Hajts át a körforgalmon\" \"A körforgalmat követve fordulj balra\". Ez nem az Amigo dicsősége, hanem minden eddigi szoftver szégyene, hogy nem tudták eddig.

\"\"

Ha valaki menet közben kíváncsi lenne részletekre is azon túl, hogy merre és mikor tekerje a kormányt, annak szintén csalódást fog okozni az iGO Amigo. Navigálás közben a hátralévő távolság és idő, illetve a becsült érkezési idő jelenik meg. Az iGO 8-ban ide kattintva egy adathalmazba jutottunk, ahol szabadon lehetett megjelölni, hogy mi kerüljön ki a főképernyőre, s statisztikák is készülhettek az utazásról. Itt annyi mozgástér van, hogy a három adatból ki lehet választani, hogy melyik jelenjen meg, ha csak egyet akar valaki látni. Cél nélküli navigációkor ugyanitt a sebesség, illetve a sebességkorlát jelenik meg, szintén megváltoztathatatlanul.

A kellemetlenségek némely esetben szőrszálhasogatásnak tűnnek, s a tesztelés 1500 kilométere alatt valójában hozzá lehetett szokni a teljes iGO utáni minimalizmushoz is. Aki csak navigálni szeretne, annak nincs szüksége többre, sőt kényelmesebb is egy irányított csőben haladni a menüben. Akár félig csukott szemmel is könnyű beállítani bármit, s akik hozzászoktak itthon az elmúlt években az iGO felülethez, azoknak nem okoz majd problémát a kezelés, egy percig sem kell szokni.

\"\"

Fizetős extrák

A főmenü utolsó menüpontja az \"Egyebek\", amin belül a letöltött játékok, az utazási alkalmazás, a képnézegető, illetve a beállítások menüpont is található. A beállítások alatti lehetőségek halványan emlékeztetnek a korábbi iGO listáira, de annál jóval kevesebb a variáció. Csupán a legégetőbb, legfontosabb dolgok kerültek be és persze felesleges, de érdekes, látványos megoldások. Az útvonaltervezés, a hangbeállítások mellett kötelező elem a cserélhető téma, illetve bizonyára sokak második gyermekkorukat élik majd, amikor meglátják a cserélhető ikont, ami a helyzetünket jelzi a térképen. A 3D-s modellek közül a többféle autó mellett, mentő, quad, bicikli, motoros szán, de tank, repülő szőnyeg és kamion is van, a konzervatívok persze maradhatnak a normál nyílnál is.

Az egyebek menü átböngészése után viszont a figyelmes felhasználó megérezheti a konzumer hangulat hátrányait is. A szoftver maga nagyon olcsó (a készülék PNA-val együtt már 30 ezer forintért is kapható), de minden extra tartalom pénzbe kerül, s elméletileg letölthető a Naviextras.com-ról. Ez értendő az utazási alkalmazásra (számológép, mértékegység-váltó, stb) és a játékokra is, amik ugyan telepítve vannak, de külön aktivációhoz kötött a futtatásuk. A PDAMill játékok darabonként 10 euróba kerülnek, az utazási alkalmazás pedig 5 euróba. Egy európai sebességmérőkamera-adatbázis 30 euró, a brit vagy német TMC-szolgáltatás pedig 50 euró darabonként. Elméletileg lehetne letölteni új témákat, színsémákat, navigációs hangokat is, de egyelőre ilyenek nem bukkantak fel a Naviextras PC Toolbox kínálatában.

\"\"

Szép, de nem mindenki juthat hozzá

A szoftver dizájnja kellemes, az előre telepített színsémák vidámak és látványosak, a szövegek jól olvashatóak és a gombok sehol nem picik. Talán az idegesítő, hogy a virtuális billentyűzet nem QWERTY-kiosztású, hanem ABC-sorrendben vannak a gombok, ami már kicsit túlzás a laikusok kedvéért is. Jelenleg itthon csak Navon készülékekben forgalmazzák az iGO Amigot, de a későbbiekben feltehetőleg bővül a kínálat, s ergonómikusabb, jobb hardverek mellé is társulhat a program. PDA- és okostelefon-változat viszont nem jelenik meg hivatalosan belőle, kivételt egyedül az iPhone-ra készült változat képez.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról