Szerző: Bányai György

2009. május 15. 12:00

Navigációs készülékek jelene és jövője

Közvetlenül az évezred utáni robbanást követően azt hihetnénk, hogy az \"a\" pontból \"b\" pontba eljutni az egyetlen feladat, amit egy GPS-vevővel ellátott készléktől el lehet várni. A cikkben megszólalók szerint ez totális tévedés, a véleményüket mi is osztjuk, alapfeladatukon túl ezek a készülékek jóval többet nyújthatnak, főleg, ha az időben előreszaladunk egy-két évnyit.

Ha a témában nem ássuk el magunkat rendesen, azt gondolhatnánk, hogy a GPS-vevővel ellátott, helyzetmeghatározásra és navigációra alkalmas készülékek megjelenésük óta kimerítették a velük kapcsolatos lehetőségeket, legfeljebb finomítani lehet a működésükkel kapcsolatos részleteken. Cikkünkből kiderül, hogy ez korántsem igaz, és bár a józan ész is azt diktálja, hogy nincs fontosabb annál, hogy egy készülék \"a-ból b-be\" vigyen, ennek módját ezernyi apró ötlet és fejlesztés teheti és teszi már ma is kellemesebbé, izgalmasabbá. A fejlesztések a hardvert és szoftvert egyaránt érintik, utóbbi azonban egy kicsit többet táncol a célkeresztben.

LCP Systems: a jövő a hálózaté

Czipa András, az IconX termékekkel piacra lépő LCP Systems marketing-vezetője szerint leginkább a szoftverek által kínált plusz tartalom szélesítésén, az egyszerűbb átláthatóbb kezelhetőségen, valamint az online adatkapcsolaton van ma a hangsúly. Cél, hogy a készülékek első használatba vételét ne előzze meg a kézikönyv többórás forgatása, a navigációs szoftverek kezelését olyan felhasználók is könnyedén elsajátíthassák, akiknek egyébként a technikai újdonságok nem jelentenek sokat, csak egy fontos használati eszközt látnak a termékben, melyre esetenként nagy szükségük lehet. A jövőben eltűnnek az adatkapcsolatot nem kínáló készülékek, helyüket olyanok veszik át, melyeknek frissítését nem csak a számítógépünkön keresztül, az íróasztalunk mellől intézhetjük, hanem akár WLAN-on vagy mobilhálózaton is.

A Czipa András által látott jövőképbe tökéletesen illeszkedik a Pocket Guide szoftver is, melyet amolyan virtuális idegenvezetőként kell elképzelnünk. A PNA-készülékeken használható szoftver az adott helyzetünk közelében található nevezetességeken, látnivalókon vezethet végig, a bejárható túra aszerint szélesíthető, hogy mennyi időt szánunk rá. Ha csak két óránk van, az útvonal rövidebb, ha három órát szánunk rá, akkor a készülék a bejárható helyszínek számát növeli és így tovább. A túra során fotók láthatók a kijelzőn, valamint hangos kalauz is hallgatható, melyeket szöveges információk is kiegészíthetnek. A Pocket Guide hasznos infókat természetesen egyéb területekről is szolgáltat, a frissen letöltött adatbázisában, ATM-ek, éttermek, szórakozóhelyek, hivatalok, vagy akár egyéb hasznos helyek adatai is megtalálhatók.

Az érdekes pontokat (POI) tartalmazó adatbázison jelenleg nagy a hangsúly, az LCP Systems marketing-vezetője szerint itt kell a fejlesztőknek a legtöbb plusszal kiegészíteni a készülékek alapfeladatait, vagyis a helyzetmeghatározást és az útvonaltervezést. A területtel kapcsolatban nagyon fontos, hogy az információk minél szélesebb kört fedjenek le, illetve ezek az adatok minél frissebbek legyenek. E két jellemző szétválaszthatatlan, hiszen semmi szükség egy olyan étterem adataira, amely rég bezárt. A POI-adatbázis frissen tartása adatkapcsolatra alkalmatlan készülékekkel otthonunktól távol csak igen körülményesen oldható meg, ez az egyik ok ami a kihalásukhoz vezethet az elkövetkezendő két-három évben.

Az elvárt minimum legalább egy Bluetooth-rádió a mobiltelefonos kapcsolathoz, vagy egy beépített Wi-Fi adapter, de a készülékek akár a saját SIM-kártyahelyig is elmehetnek. Czipa András egy, a fejlődést gátló tényezőre is felhívta a figyelmet: bár hazánkban igen kedvező áron kínálják a csomagokat a mobilszolgáltatók, a roaming díjak ezekhez ma még nem igazodnak, külföldön pedig erre nagy szükség lenne. Az útközben érkező információk természetesen a térképadatbázison kívül számos területen lehetnek szükségesek, ezek között közlekedési információk, traffipax-adatok, turisztikai és időjárással kapcsolatos hírek is lehetnek, de mindezt megfejelheti a felhasználók által közölhető halmaz is, melybe az útvonallal kapcsolatos bejelentések, úthibák ismertetése is szerepelhet -- a felhasználók közösséget alkotva megoszthatnák egymással a tapasztaltakat.

A TMC-adatokat (Traffic Message Channel) jelenleg rádiójel formájában kapják az arra alkalmas készülékek, bár a forgalmi körülményekkel kapcsolatos információk később Czipa szerint a mobilszolgáltatók hálózatát használva is érkezhetnének. A kétirányú kapcsolat túlmutat a jelenlegi TMC-n, lehetővé tenné, hogy a készülékek (tágabb értelemben véve maguk az autók) egymással is kommunikálhassanak, azok haladási sebességének számítása is értékesebb szolgáltatást eredményezne. A jelenleg üzemelő rádiófrekvenciás rendszer erre nem ad lehetőséget, a készülékek sebességgel kapcsolatos adatokat automatikusan nem adhatnak, így nem járulhatnak hozzá az adott forgalmi helyszínek, dugók feltérképezéséhez. A Becker legújabb GPS-vevője érdekes mankóval hidalja át a kétirányú adatközlés hiányát, pluszként a a múltbéli adatokat is felhasználja az útvonal tervezéséhez, így arra a helyszínre, amelyen az adott időszakban eddig rendszeres volt a dugó, nem viszi be az autóst, ezeket a pontokat már a tervezés pillanatában ejti.

A mobil internetkapcsolat még a traffipaxok helyzetének jelenleginél pontosabb ismeretéhez is jól jönne, az adatbázis így nem csak az utazás megkezdése előtt lenne közölhető a készülékkel, hanem menet közben is. A folyamatos adatkapcsolat egyéb információk esetén is hasznos lehet, az általunk épp bejárt helyszínre jellemző adatok frissen is elérhetők lennének. Adatkapcsolat híján erről a felhasználónak tervezve, még a számítógépe előtt ülve kell gondoskodnia, de így a váratlan, csak az utazás során közbejött kitérők helyszínei biztosan nem fedhetők le. Czipa András reménykedve tekint a jövőbe. \"Talán lesz majd egy rendszer, mely az egyszer megvásárolt SIM-kártyával rendelkező készüléket annak élettartama alatt végig ki tudná szolgálni és minimális elfizetési díjért, vagy a vételárba beágyazva, csak az adatforgalmi díjat számolva minden olyan friss és aktuális tartalom elérhetővé válna, mely a navigáció során fontos lehet.\"

A Mio is az adatkapcsolatra szavaz

Banga Zsuzsanna, a Mio marketing-managere szerint is a mobil adatkapcsolaté a jövő, ezen felül pedig a készülékek által kínált szolgáltatások szélesítéséé, melyek a szórakozás és az információk közlésének területére fokozottan fókuszál. A gyártó nyáron frissíti termékpalettáját, az új Moov modellek egységesen az érintésérzékeny kijelzőt igénylő Spirit kezelőfelületet alkalmazzák, melynek talán legfőbb jellemzője a sallangmentes, informatív megjelenítés, legyen szó navigációról vagy éppen képek megjelenítéséről.

A Mio érkező, kamerával felszerelt modelljeiben a fényképek készítésének helye is rögzítésre kerülhet (geotagging), ezen felül még a Flickr képmegosztó képei is rátölthetők a készülékekre. A termékek akár idegenvezetőként, illetve útikönyvként is használhatók lesznek, az adatbázisban jelenleg már nyolc nagyváros (köztük Budapest is) elérhető. A cég egyéb területeken is fejleszt,   időjárással kapcsolatos információk, traffipax helyszínek ismertetése és a fogyasztáscsökkentés is célzott terület. A felhasználónak arra is lesz lehetősége, hogy saját maga által készített értékelésekkel jellemezzen egy bejárt helyszínt, illetve annak érdekes pontjait. Banga Zsuzsanna elmondta, hogy a Mio Magyarországon -- a Google Mapshez hasonlóan -- a TeleAtlas adatbázisából dolgozik, ezért az is megoldható, hogy a számítógépen a Google Maps alkalmazás használatával megtervezett útvonalat az új Mio-termékekre át lehessen tölteni.

A Mio fejlesztéseihez internethasználattal kapcsolatos felmérések is szolgáltatják az alapokat, meglepő adat ezek közül például, hogy múlt év szeptemberében a világszerte 972 millióan böngésztek és 24 százalékuk olyan oldalakat is felkeresett, melyek térképekkel és útvonaltervezéssel kapcsolatos információkat szolgáltatnak. Az arány az európaiak esetében a még markánsabb, a 30 százalékot is elérte az adott időszakban. Mindezek mellett érdekes és kicsit érthetetlen is egyben, hogy a navigációra alkalmas készülékek vásárlóinak mindössze 10 százaléka frissíti a térképadatbázist a termék életében. Nem elhanyagolható információ,hogy a Mio a térképfrissítés díját magára vállalja a megvásárolt termék első használatbavételétől számított egy évig, mely két frissítést foglalhat magában. Hívhatjuk ezt ingyenesnek is, ám jó tudni, hogy a frissítés minden esetben pénzbe kerül, mely anyagi terhet a Mio az adott, fenti időszakra átvállalja.

A Mio nagy reményeket fűz a K70/K75 duóhoz. A közeljövőben megjelenő, érintésérzékeny kijelzővel ellátott, 3 megapixeles kamerával rendelkező okostelefonok között annyi a különbség, hogy térképpel, vagy anélkül érkeznek, fizikailag mindkettő rendelkezik a szükséges (Qualcomm) vevőegységgel. A teljes előlapot elfoglaló, 3,5 hüvelykes, 400x240 képpontos kijelző alatt 528 megahertzes Qualcomm processzor, önmagában szűkös 128 megabájt memória található, melyet kiegészíthetünk microSD-kártyékkal is. A Bluetooth, Wi-Fi, valamint HSUPA-kapcsolatokra alkalmas, 115 grammos telefonon Windows Mobile 6.1 Professional operációs rendszer fut, ezért a Mio saját Mio Spirit szoftvere mellett akár egy korábbi windowsos készüléken megszokott térképalkalmazás is futhat. Természetesen utóbbi esetre a kisebb modellszámú, K70-es készülék ajánlott, melynek vételárát nem növeli a gyártó programja.

A gyártó nem csak a telefonokra, hanem a tartozékokra is nagy hangsúlyt fektetett, a mobilduó autóstartója egyike az eddigi legbiztosabban tartó változatoknak, ráadásul lehetővé teszi a fektetett üzemmódban történő használatot is, ha már a készülék a portré-tájolás mellett erre is alkalmas. A Magellan felvásárlása után a Mio nem csak az Egyesült Államokban nyerhet pozíciót, hanem világszerte is, hiszen a Magellan termékek között több, elemeknek ellenálló modell is található, melyek előnyei túrázáskor, autótól távoli helyzetekben villanhatnak meg. Ilyen például a törésbiztos burkolat, vagy az átlagnál hosszabb akkumulátoros üzemidő is.

[oldal: Több információt a felhasználónak!]

A Nav N Go GPS-szakértőjét, Mohos Zoltánt is megkérdeztük, akinek hangját (Moha bá) jól ismerhetik az iGo felhasználói. Moha Bá sajnálatosnak tartja, hogy a gyártók között dúló árverseny esetenként használatra alkalmatlan termékek piacra érkezését is magukkal vonzotta, illetve márkák gyakori eltűnését jelenti a garancia és frissítés lehetőségének megszűnésével. Egy olyan PNA, melynek memóriája mindössze 24 megabájt, több hasznos funkciót elérhetetlenné tesz, vagy túlzottan lelassítja a működést. A mai memóriáárak mellett érthetetlen a gyártók részéről ilyen termékek piacra dobása. Szerencsére vannak minőségi hardverek is, már a 40-50 ezer forintos árkategóriában is előfordulnak olyan készülékek, melyek hosszú távon is jól használhatók, tehát nem kell feltétlenül százezer forintban gondolkodnia annak, aki egy megbízható terméket szeretne.

Az árak csökkenése helyett Moha bá inkább átgondolt árkategóriákat, valamint egyre jobb részegységeket látna szívesebben Előfordul néha 800x480 képpont felbontású kijelző, amin az apróbb utcák neveinek megjelenítése sem töri össze a képernyőn megjelenő térképrészletet, de ez sokszor nem párosul megfelelő sebességű processzorral, így megint a sebességgel lehetnek bajok.

A Nav N Go nagy lehetőséget lát a menet közben elérhető információk terjedésében is. Az FM RDS részeként működő TMC (Traffic Message Channel) kereskedelmi rádiókon közvetített adathalmaz a közlekedéssel kapcsolatos információk egyirányú közlésére alkalmas. Ma már léteznek olyan bővebb rendszerek, ahol az általunk épp bejárt helyszínekkel kapcsolatos egyéb információk, netán reklámok, helyi hirdetések is elérhetők. A közeli években hazánkban is realitássá válhat, hogy egy, az utunk mellett fekvő hotel, vagy étterem aktuális akciós ajánlatairól különösebb keresgélés, kutakodás mellőzésével is tudomást szerezhessünk.

Efféle rendszerek a tengerentúlon már üzemelnek több Nav N Go szoftvert futtató készülékben is, ilyen például a Navteq helyalapú hirdetési rendszere és az MSN Direct is. Moziműsorok, éttermek kínálata mellett olyan információkhoz is hozájuttathatja a szolgáltatást igénybe vevő autóst, mint például tornádóelőrejelzés, vagy egyéb katasztrófavédelmi üzenetek. Mohos Zoltán az FM-rádiójelek mellett a mobilszolgáltatók által kínált adatkapcsolatot is várja, hiszen sok esetben jöhet jól, ha sokkal több adat érkezhet, és ha az adatok le-fel egyaránt haladhatnának. A mobilinternet árának csökkenésével eljött az idő az ilyen információs rendszerekre. Egyelőre csak mobiltelefonos navigáció esetén, de reményei szerint hamarosan jönnek majd a SIM-kártyával ellátott navigációs hardverek is. Moha bá szerint távlatilag az egész műholdas helymeghatározó rendszer is kiváltható a mobilszolgáltatók adótornyainak segítségével, legalábbis a sűrűbben lakott területeken. Nem a ma használ cellainformáció segítségével, hanem ennél bonyolultabb, több bázisállomásra és fáziskésés mérésre alapozva. Erre természetesen be kell rendezkednie a mobiltársaságoknak.

A mobilos nyitás egyre aktuálisabbá válik, az Amerikai Egyesült Államok 2010-ig garantálja, hogy az alapvetően katonai célokat szolgáló GPS-rendszer polgári felhasználásra is igénybe vehető marad, és már most cikkek jelennek meg arról, hogy utána kevesebb műholddal fog üzemelni a rendszer. Az időpont közeleg, és bár azt nem állítjuk, hogy bekövetkeztekor automatikusan megnyomja valaki a kikapcsológombot, esély nagyobb lesz erre mint valaha. Az európai Galileo műholdas  helymeghatározó rendszer is függetlenítheti a felhasználókat az amerikai GPS-től, ráadásul a ma használt eszközök a GPS-vevő szoftverfrissítése után alkalmasak lehetnek a Galileo műholdak jeleinek vételére is. Ebből adódóan arra is lesz lehetőség, hogy a 2013-ban üzembe állítandó Galileo rendszer műholdjai a jelenleg használtakkal együtt nagyobb pontossághoz és rendelkezésre álláshoz segítsék a használót. Az említett két rendszer mellett több más ország, többek között Kína is építi a saját műholdas helymeghatározó rendszerét.

Szoftveres oldalon Moha bá a fejlődés egyik alapkövét a POI-adatbázis frissességében és aktív voltában látja, az adatok gyűjtésében pedig egy hatásos csavart is sikerült kivitelezni egy magyar ötlet segítségével. Eddig a POI-k gyűjtésére és begépelésére külön munkacsoport szakosodott a térképész cégeknél, azonban ezt a NaviPro cégcsoport szakemberei megfordították: náluk az adatbázisban szerepelni kívánó cég maga tölheti ki az űrlapot, és mivel érdeke, a frissítés is gördülékenyebb. Emellett a NaviPro maga is rendszeresen megkérdezi az adatbázisban szereplő cégeket, hogy nem kell-e frissíteni az adataikat, így biztosítva, hogy az adatbázis ne csak részletekben gazdag, de mindig naprakész legyen. Részletekben gazdag, ugyanis ez a richPOI adatbázis nemcsak telefonszámot és címet tartalmaz, hanem olyan információkat is, mint fényképek, hosszú szöveges leírás, nyitvatartási idő, vagy a kerekesszékkel megközelíthetőség lehetősége. A cégek számára ez csak egy, évente egyszer megismételhető alacsony költségként jelentkezik, a GPS által sokkal célzottabb hirdetés, és egy napilap vagy internetes hirdetés árával összehasonlítva nagyon kedvező. Az újabb navigációs szoftverek, így a nemrég megjelent iGO amigo már képesek megjeleníteni ezeket a plusz adatokat is.

A GPS-vevőegységgel ellátott PNA-k és mobiltelefonok a jövőben is kiegészítik egymást, Moha bá szerint mindkét kategóriának megvannak és meg is lesznek a hívei, a jövőben is lesznek olyanok, akik a nagyobb kijelzőt részesítik előnyben és olyanok is, akik a sokoldalúságot. Arra is szép számmal akad példa, hogy valaki a PNA-készüléke mellett egy helyzetmeghatározásra ugyancsak alkalmas mobiltelefont is birtokol arra az esetre, ha hirtelen és váratlanul lenne szükség a navigációs képességeire. Ahogy a fényképezés terén az otthon hagyott, ám hirtelen mégis szükségessé váló tükrös váz helyére is beállhat a kompaktgép, vagy a telefon kamerája, ez a navigáció területén sincs másképp.A telefonok között pedig egyre több viszonylag nagy kijelzőjű, hosszú üzemidejű készülék is megjelenik, így sokan autós tartóban is élvezettel használhatják majd a mobiltelefonos navigációt, kevesebb kompromisszummal, mint korábban.

A navigáció a teherautósofőrök és szállítmányozó cégek felé is nyílik, a közelgő térképváltozatokban már a teherautós tiltások, magasságkorlátozások is megjelennek, és hamarosan a Nav N Go szoftverek is engedik majd, hogy ezek beleszóljanak az útvonaltervbe. Sajnos ma még magas póttal simán felmegy a ferihegyi gyorsforgalmira az a sofőr, aki csak a kijelzőre és a hangutasításokra hagyatkozik, bármilyen közúti navigációs rendszert is használ.

Fontolva halad a Pioneer

A BaSys Magyarországi Kft. autó Hi-Fi és navigáció termékfelelősét is megkérdeztük, Göőz Csaba más, inkább a hardvert előtérbe helyező jövőképet ismertetett. A BaSys által forgalmazott Pioneer helymeghatározó eszközök leginkább autóközpontúak, bár a hordozhatóságra gyártójuk egyre nagyobb hangsúlyt fordít, így hibrid megoldások is találhatók a kínálatban. Valószínűleg kevesen tudják, de a Pioneer volt az első cég, amely 1990-ben autós navigációt jelentett be, első volt CD-ROM alapú navigációs rendszerben és 1997-ben DVD-ket használó, majd 1998-ban kétrétegű korongokat foglalkoztató rendszerek bemutatásában is.

A Pioneer helymeghatározásra alkalmas készülékei szerencsésnek módon a gyártó autórádiós tapasztalataiból is merítenek, ezek a vevőegységek leginkább autókba építhetők be. A készülékek fő funkcióján két terület is osztozik, természetesen ezekből az egyik maga a helymeghatározás, ám mellé legalább ugyanolyan mértékben a gépkocsikba már korábban, illetve gyárilag beépített fejegységének kiváltásának lehetősége is társul. A gyártó kínálatában olyan eszközök találhatók, melyek -- ha könnyedén megoldható -- helyettesítik a meglévő készülékeket, azonban ha ezek kiváltása nehézségekbe ütközik, kiegészíthetik azokat. A Pioneer előző esetben még az autó műszerfalának anyagához passzoló változatokat is kínál (a Volkswagen autói közül például 19 modellhez, a 2009-es friss Polo sem kivétel), a nem cserélhető műszerfal modulok esetében pedig a végletekig együttműködik a meglévő, gyári rádióval.

A Pioneer AVIC-F500BT például egy könnyen elrejthető 4x50 wattos erősítőben egyesíti a sok esetben gyenge gyári fejegység és a navigációs egység jeleit, így a rádióadások, CD-k lejátszása során tapasztalható minőség jóval közelebb kerül a navigáció során hallhatóhoz, ugyanígy a navigációs készülék által lejátszott zenei állományokhoz, illetve filmvetítéshez is. A készülék rendelkezik Bluetooth-rádióval, mely természetesen a beszédhívások bonyolítása során is aktív lehet. A készlet 5,8 hüvelykes, érintésérzékeny kijelzőt alkalmaz, az ezt tartalmazó modul fúrás nélkül telepíthető, a tartókonzol a műszerfal szellőző rostélyaira rögzíthető, rejtett kábelelvezetés mellett. A 180 ezer forintos ár elsőre magasnak tűnhet, azonban a gyári készleteknek ez még csak a töredéke, nem beszélve a gyári rádiórész feletti hatalomátvételről, már ami a hangminőséget illeti. A gyártó feltérképezte azt is, hogy autókategóriánként mekkora arányban kérik a vásárlók a gyári navigációt, Európában a BMW 41 százalékkal vezet, az Audi 38, a Volvo 37 százalékkal áll a második és a harmadik helyen, a dobogósokat a Mercedes Benz (33%), a Volkswagen (19), a Citroen (9%), Toyota és a Ford (8-8%), illetve a Peugeot és a Renault (7-7%) követik. Ezekből az adatokból jól látszik, hogy a Pioneer hol nyerhet a területet illetően további részesedést.

A Pioneer készülékei között olyan is akad, amely a beépített helyétől függetleníthető, a vendéghely tapadókorongos tartóval és szivargyújtóval, \"hagyományos\" módon várja az új eszköz levehető betétjét. így a teljesen műszerfalba simuló, azzal egy egységet képező beépítés kényelmét ugyan nem élvezhetjük, cserébe a készüléket magunkkal vihetjük más autóba is. A kínálat olyan PNA-t is tartalmaz, mely a tartókonzolból kivéve -- rövid távon ugyan --, gyalogosan, az autó áramforrásától függetlenül, saját akkumulátorára hagyatkozva is használható. A nagyméretű kijelző magas fogyasztása miatt többórás hegyi túrákra nem a gyártó termékei a legalkalmasabbak, de kocsival megérkezve nagy segítséget adhat az utolsó, akár párszáz méteres gyalogtáv megtételében.

A Pioneer több gyártóval ellentétben nem vetette el a giroszenzor alkalmazását, ennek használata számos előnyt hoz. A gyártó AVIC-HD3BT-II, AVIC-F900BT és az AVIC-X3-II készüléke képes a hegyen-völgyön keresztül vezető út magassággal kapcsolatos eltéréseit kezelni, így méterben pontosabb eredményt kaphatunk az általánosan mért sík terepéhez képest, ezen felül a készülékek az üzemanyag-fogyasztással és a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban is végezhetnek igen pontos becsléseket. A technológia segítségével az alagútból kiérve is pontosabb a helymeghatározás, míg a műholdak jele újra megérkezik. A gyártó termékeivel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy piaci bevezetést az alapos próbaidőszak mellett töréstesztek is megelőzik, az általánosan elterjedt, olcsó PNA-kkal ellentétben biztosak lehetünk abban is, hogy a Pioneer navigációra alkalmas modelljeinek kapcsolói, gombjai olymódon lettek megtervezve, hogy egy esetleges ütközés során a lehető legkisebb sérülést okozzák. A cég a navigációs eszközeiben a vezeték nélküli adatkapcsolatot illetően még kivár, de e területtel kapcsolatban már készülnek házon belül az elemzések és az igényfelmérés.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról