Vakon repülnek a magyar internetes startupok

[HWSW] Nehéz a helyzete az induló magyar internetes vállalkozásoknak -- derült ki a 2009-es StartUP Konferencia felvezető előadásából. A garázscégek bemutatkozása során arra is fény derült, hogy nem csak a gazdasági körülmények kedvezőtlenek, hanem a kockázati tőkebefektetők is kevesen vannak és merevek, de gyakran maguknak a startupoknak sincsenek konkrét elképzelései a jövőről.

Kicsit szomorkás a hangulatom máma

Miskolczy Csaba, a rendezvény egyik szervezője, a hétköznapokban a Blogter ügyvezető igazgatója nyitotta meg a rendezvényt egy rövid előadással melyben többek közt a startupok alapítóit méltatta, akik a termék mögé az ötletet adták, a szellemiséget hozták. Miskolczy az Egyesült Államokhoz és a Szilicium-völgyhöz hasonlítgatta a magyar startupok helyzetét.

Arra a következtetésre jutott, hogy míg az amerikai induló online vállalkozásoknak az első évben még egy kollégiumban van az irodája, de a harmadik évre több tízmillió dolláros befektetőkre lelhetnek, felvásárlási ajánlatokat kapnak, negyedik évben pedig komoly részvényesek támogatják meg, addig nálunk az első évben bérlakásban lévő irodából induló internetes cég a harmadik évre 10-20 millió forintos tőkét tud összekalapozni, negyedik évre esetleg elérheti a havi egymilliós bevételt, s csak a 4-6 év elteltével éri el azt a szakaszt, amikor a befektetők érdeklődni kezdenek utána.

Ilyen szembeszélben nyilván nehezen szánják rá magukat a fiatal vállalkozók egy-egy újszerű projekt beindítására, a második StartUP Konferencián mégis több mint 10 lelkes fiatal, illetve néhány már rutinosnak számító róka is bemutatkozott legfrissebb ötleteivel. Lássuk az érdekesebbeket sorban:

Futrinka.hu -- Az emlék más

Melis András ötletgazda mellett Cseh Gábor, az iWiW egyik atyja is jegyzi a Futrinka.hu közösségi teret, ahol a felhasználók emlékeiket oszthatják meg egymással. A prezentáló Cseh Gábor a jogosultságkezelés kérdését emelte ki, mint fő fejlesztési szempontot, hiszen az emlékgyűjtő oldal fura egyvelegét képezi a sok emberrel együtt átélt korszakalkotó élmények megosztásának (koncert, tüntetés, tábor) és a meghittebb, privát események felelevenítésének.

A 2008 novemberében indult oldal jelenleg mindössze 2500 felhasználót és ezer megosztott emléket számlál. Cseh szerint a nagy dilemma, hogy milyen platformon lehetne tömegekhez eljuttatni a szolgáltatást, ugyanis a kiscsoportos foglalkozás korlátait nem tudják egyedül áttörni, hiába próbálták meg a "vírusos terjesztést", nem jött össze.

Moly.hu -- A könyveket jelölöd ismerősnek

A Moly.hu egy könyves közösségi oldal, ahol nem csak embereket, hanem műveket is "ismerősnek jelölhetünk". Az oldal Nagy Bence alapító szerint befektetők és üzleti modell nélkül működik, "egyszerűen egy szeretnivaló szolgáltatás". A korai kiadás elvét követve üresen indultak el, minden fent lévő tartalmat a felhasználók töltöttek fel, a fejlesztés során is a közönség visszajelzéseit figyelembe véve haladtak előre. Nagy szerint "itt nincs elsőrendű profitérdek, nem az a lényeg, hogy sokat keressünk". Nem akarnak versenyezni a nagyokkal, igaz a Twittert figyelik. S amíg azt látják, hogy nekik sincs üzleti modelljük, ők is nyugodtak.

Prezi.com -- Felejtsd el a PowerPointot!

A Magyar Telekom által induló tőkével megtámogatott prezi.com kellemes meglepetés, hisz egy igényes, komplett, merően innovatív termékről van szó, melyet nemzetközi piacra szántak, s az eddigi érdeklődés is azt mutatja, hogy hiába magyar cégről van szó, amerikai és német látogatókat vonz leginkább a béta site.

A termék maga egy Flash-alapú prezentációkészítő, ami formabontó módon elhagyja a slide-okat, s egy zoomolható, mozgatható, forgatható felületet kínál helyettük. Az üzleti modellben Farkas Szilveszter, vezető fejlesztő szerint semmi extra nincs, olyan terméket terveztek és fejlesztettek ki, amit a felhasználók nem csak örömmel használnak, hanem örömmel is fizetnek érte.

A prezi.com háromféle licenccel használható. Az első ingyenes, viszont így az elkészült munkák publikussá válnak (CC licenc keretében), az "Enjoy" csomagban már megtarthatja a szerző magának művét, eltűnik a prezi.com vízjel, illetve egy nagyobb tárhely is jár hozzá, a legdrágább "Pro" csomaghoz biztonságos szerverelérés és offline szerkesztőprogram is jár. Évente mindössze 42 illetve 119 eurót kérnek az egyelőre béta állapotban lévő, de már használható szerkesztőért.

[oldal:Nem létező problémákat nem kell megoldani]

Gepelo.hu -- puzzle tollbamondás

Érdekes elképzelés a Gépelő, ami beszédek leiratának számítógépes beszédfelismeréssel támogatott, de emberi munkával való elkészítését tűzte ki célul. A számítógépes felismerés hátránya, hogy még tiszta, érthető, definiált hang mellett is csak 90 százalékos pontosságra képes, zajos környezetben pedig használhatatlan. A startup emberi munkát szervez a leiratkészítés alá, a munkát a peer-to-peer fájlcseréhez hasonló módon apró szeletekre vágná és egyszerre több dolgozónak adná ki. Így egy több órás szöveg leirata is elkészülhet akár 20 perc alatt.

A tervezett megoldás lelke a szinte teljesen automatizált szervező, ami szétosztja és összegyűjti a darabokat. Az árazás licitszerűen működhet, a megrendelő is és a dolgozók is a lehető legjobb ajánlatot kapják. A szolgáltatás jelenleg fejlesztési fázisban van, befektető nincs, saját tőkéből finanszírozzák magukat, éles működés szintén nincs, s a cég azt a ziccert is kihagyta, hogy a Startup konferencia hanganyagával valós időben prezentáljon.

Turulmeme -- geek küldi geekeknek

Séra Laci, a Turulmeme egyszemélyes stábja szerint ez egy egyszerű hobbiprojekt. "Rólam szól az egész" -- mondja. Az alapötlet az volt, hogy összegyűjti a Google Readerben a magyar megosztókat, megosztásokat, s ezeket rendszerezi. Az öt hónapja indult szolgáltatás mostanra 750 megosztót és 153 ezer megosztást számlál. Mivel a Readert, Netvibes-t egyértelműen a geekek használják, ezért a Turulmeme sem tört be még a mainstreambe, viszont a meglévő felhasználók igen aktívak. A növekedéshez Séra szerint a bloggerek és a nagy médiumok felé kell nyitni, illetve a megnyíló iWiW API, a Facebook és az Inda is egy-egy lehetséges "jó irány".

Befektető nincs, de költség sem, leszámítva a hoszting minimális díját. Külső pénzügyi segítségre maximum akkor lenne szükség, ha egy esetleges hirtelen növekedés következne be és biztosítani kéne a továbbiakban is a magas rendelkezésre állást. Egyelőre viszont csak szájhagyomány útján terjed a szolgáltatás, ezért nem fenyeget a túlterheltség veszélye.

Visuland.com -- élő hangkommunikáció virtuális világban

A Visuland célja egy olyan virtuális világ létrehozása, ahol a jelenlevő társak egymás hangját valós időben hallják, a chatszobákkal ellentétben a spontán reakciókat, közbekiabálást is beemelve. A fejlesztő cég alapjában véve biztosra megy. A 3D fejlesztési hátterük megvan, hiszen korábban több játék, például a Hitman készítésében is részt vettek, de a webes fejlesztés sem áll távol tűlük, a privi.hu is az ő kezük munkáját dicséri. Sőt, internetes hangkommunikációban is van tapasztalatuk.

A projekt az "élő" hangkommunikáció mellé a minialkalmazások és játékok garmadáját, felhasználók által generálható tartalmakat vonultatna fel. A lehetséges felhasználói formák közül a prezentáló Faragó Péter az ismerkedés és közös játék mellett a nyelvtanulást, rokoni és baráti kapcsolatok ápolását, illetve az online szerecsejátékot emelte ki. Üzleti modellel ők sem rendelkeznek, mindössze olyan klisékkel dobálóznak, mint az ingyenes használat, vagy a tematikus terekből eredő célozható hirdetés. A siker viszont távolról sem garantált, a Google nem véletlenül helyezte végső nyugalomba hasonló virtuális világát, a Lively-t.

Noba.hu -- közösségi kölcsön

A Noba.hu ötlete nem újszerű, a lényeg, hogy egy közösségi szolgáltatást építenének arra, hogy az emberek nem hitelintézetektől, hanem egymástól kérnének kölcsön. Az üzleti modell a volumenre épít, kis jutalékokkal, kis összegekkel, de sok felhasználóval érné meg üzemelniük. A terv ugyan nemes, de a megvalósíthatósága lehetetlennek tűnik elsőre, mivel Magyarországon gazdasági tevékenységként hitelezést kínálni kizárólag pénzintézetek számára lehetséges.

Vakon sírnak

Ugyan a felsorolt projektek közül is csak 1-2 tűnik életképesnek, de a bemutatkozáson résztvevő többi projekt (Veledutaztam.hu , devolver.hu, keresek.hu, Saját címlap) annyira blődnek vagy irreálisnak tűnt, hogy nem feltétlenül érdemes egy lapon említeni őket a többiekkel. Ahogy egy későbbi beszélgetésben is elhangzott: ha a startup egy nem létező problémára keres megoldást, ha nem veszi figyelembe a fogyasztói igényeket, inkább érdemes elfelejteni.

Szomorú, de a magyar internetes startupok meghatározó rendezvényén az derült ki, hogy az induló vállalkozások sokszor elfelejtik megtervezni a jövőt, nem gondoskodnak az életben maradásról, s gyakran már születésük pillanatában halálra vannak ítélve, vagy úgy járnak, mint az Üvegtigris film címadó büféje. A helyzetet nehezíti, hogy állítólag Magyarországon nincs befektetői érdeklődés, hogy nálunk kicsi a piac, hogy a körülmények mostohák, de valójában úgy tűnik, hogy a probléma nem itt gyökerezik.

Valójában inkább nincs ötlet, nincs kreatív gondolkodás, nincs pénzügyi képzettség és kultúra. Ha pedig valaki olyan réspiacra lő, amiben tényleg nincs pénz és csak a téma szeretete motiválja, akkor a Turulmeme fejlesztőjéhez hasonlóan vallja be, hogy hobbi az egész, nem meggazdagodni akar. Az viszont nem vállalkozás, csak vállalkozó szellem.

Magyarországon voltak sikeres informatikai startupok, elég az iWiW-re, IndexToolsra, IND-re vagy a Nav N Góra gondolni. Lehetséges, hogy a következő sikersztori a StartUP konferencia résztvevői közül kerül ki, de a kudarcok könnyebben borítékolhatóak. Tény, hogy nem a Szilicium-völgyben vagyunk, türelem, kitartás és némi tőke kell az első lökéshez, de a jó ötletek utat törnek maguknak itt is, a gyengék pedig elhullanak szerencsére.