Alkoss, ne csak gyarapíts!
Nincs meg az újítási kedv Magyarországon. A kockázatitőke-befektetők sem tolonganak itthon, az innovátoroknak csúfolt ötletgazdák is azt keresik, hogyan lehet valamit gyorsan, könnyen eladni, ráadásul a támogatások nagy része is már a sínen lévő projekteket veszi célba, hiszen ott kisebb a kockázat, habár a nagy áttörésre is kevesebb esély van.
A DEMO'08 pályázat alapvető célja a figyelemfelkeltés, a kedvcsinálás -- mondja Vinnai --, de sok ilyen rendezvény kell ahhoz, hogy mérhető sikerek szülessenek, meg kell mutatni, hogy érdemes foglalkozni az új dolgokkal. Nem arra kell büszkének lenni, hogy magyar fedezte fel a C-vitamint vagy találta fel a golyóstollat, hanem azt kell keresgélni, hogy mit mutattunk fel a XXI. században. A 31 évesen már tapasztalt vezetőnek számító Vinnai is kiemeli, hogy az ötlet tényleg csak egy lépés bármi felé: szükség van egy megvalósítási tervre és egy üzleti modellre is. Hiába van Magyarországon vállalkozási hajlandóság, ha az többnyire a kifacsart megoldások egyszerűsítése, vagy a meglévő problémák kezelésének irányába mutat és nem igazi alternatívákat kínál, nem újat hoz létre.
Ne oda állj ahol a labda van, hanem ahová menni fog!
A hazai informatikai fejlesztésekkel foglalkozó DEMO'08 konferencia üzenete, hogy mindenki hozza el az ötleteit, bizonyítsa be, hogy lehetséges azokat megvalósítani, a legjobbak vonzásába pedig bizonyára bekerülnek majd olyanok, akik a kivitelezés és az üzleti modell kialakításában képesek segíteni. Az első konferenciára mindössze 40 pályázat érkezett, melyek közül a zsűri tizenegynéhányat választott ki további vizsgálatra, a többi komolytalan volt. Végül 5 pályázó kap lehetőséget arra, hogy a december második hetében tartott rendezvényen prezentálhassa is gondolatait, eredményeit.
Vinnai véleménye szerint nagyon sok jó ötlet vetődik fel nap mint nap, de szinte senki nem gondol a megvalósíthatóságra. Hiába találja ki valaki, hogy milyen lenne a világ legjobb mobiltelefonja, vagy hiába tudja, hogy mi a tökéletes autó titka, ha nem tudja valósággá tenni, akkor az ötlet nem ér semmit.
Messze az élvonal
Útelágazódáshoz érkeztünk
Magyarországon két járható út van az informatikai innováció területén, de mindkettőnél figyelembe kell venni, hogy egy kis piacról van szó, ami messze van a fejlesztések amerikai fellegváraitól, kevés figyelem vetül ide, kevesebb tőke halmozódott fel, meg kell küzdeni a nyelvi izolációval is.
Univerzális, globális problémákra keresve megoldást, életképesebb, ha eleve egy multinacionális nagyvállalatot céloz meg valaki, aminek a szoknyája mögé bújva támogatást is kap, illetve a sikeres ötletet értékesíteni tudja oda. Szintén a DEMO'08 pályázat zsűrije Szőke Márton, aki 2000-ben alapított egy webanalitikával foglalkozó céget, 2005-ben nyitotak egy irodát New Yorkban, idén áprilisban pedig komoly összegért adta el a terméket az amerikai Yahoo-nak. Igazi sikertörténet.
A másik út, ha valaki a saját maga által is belátható mikrokörnyezetében talál egy olyan igényt, amire képes megoldást létrehozni és meg is tudja valósítani azt. Igaz, hogy nem kecsegtet világhírrel, millió dollárokkal és az örökké fontos világmegváltás reményével, viszont nagyobb eséllyel válhat egy rentábilis kis- középvállalkozássá az ötlet.
Vinnai szerint nagyon hiányzik, hogy a fiatal vállalkozók réspiacokra célozzanak, pedig az adott területen tevékenykedő nagy szereplők által nem kielégíthető rétegigények megcélzása is sikerre vezethet. Ugyan nem ér el tömegket, de a potenciális ügyfelek örömmel választják majd a nehéz kompromisszumok helyett a számukra ideálisat, legyen szó bármilyen iparágról.
Játssz nagyban!
Minden a pénzről szól
Ilyen helyzetben viszont sokan abba a hibába esnek, hogy elfelejtik az eredeti célt. Bármilyen jó ötletről van szó, az üzlet nem karitatív tevékenység, a megtérülésre és a profitra kell törekedni. Gyakran elhangzik a vád a felsőoktatással kapcsolatban, hogy a mai egyetemek hiába termelnek ki sokezer élő lexikont, a sok fiatal ígéretnek sokszor fogalma sincs, hogyan lehet az ötletet termékké alakítani, egyszerűen nem rendelkeznek vállalkozási és üzleti ismeretekkel.
Az informatika világában pedig nem ismeretlen manapság a nagy hasraesés. Az internet maga, a web 2.0, a közösségi hálózatok csábításának sok fejlesztő nem tud ellenállni. Vinnai szerint már vége azoknak az időknek, mikor a nagy volumennel, sok látogatóval együtt jött a nagy pénz is. 2008-ban a hálózat csapdája éppen az, hogy könnyű sok emberhez eljutni, de nehéz rávenni őket, hogy fizessenek valamiért. Arról nem is beszélve, hogy tömegeket kiszolgálni forrásigényes játék.
Csak a 20 éveseké a világ
Még a nagy Google-nek is el kellett gondolkodnia a YouTube felvásárlása után. Megvettek 1,65 milliárd dollárért egy olyan szolgáltatást, aminek a továbbfejlesztése és üzemeltetése globális mércével is komoly összegekbe kerül és majd két év telt el addig, hogy kigondolják, hogyan lehet vele profitot termelni. A tőkeerős Google ezt megteheti, egy startup számára egy ilyen elbizonytalanodás végzetes.
[oldal:A téma a földön hever]
Vinnai viszont biztatja a fiatalokat. Az egyetemi évek végén, 20 évesen a legtöbb embernek nincs semmilyen veszítenivalója, tele van energiával, ötletekkel, szabadidővel és könnyen létesít kapcsolatokat, könnyen alkalmazkodik. 30 felett belekezdve egy új vállalkozásba már sokkal több a felelősség, kevesebb a merészség. Az IND története éppen egy ilyen merész húzásból indult. 1998-ban alapítottak egy webfejlesztő vállalkozást, majd 1999-ben Németországban elindultak egy üzleti terv pályázaton, egy sokkal nagyzolósabb ötlettel: internetes bankolási felületet építenének.Felhívták a figyelmüket egy osztrák cégre, akik éppen ilyenben utaztak, Vinnai társaival együtt pedig fel is kereste őket. Annak ellenére, hogy a szüleik betárcsázós internetelérése volt az egyetlen kapcsolatuk a hálózattal, annak ellenére, hogy a bemutatóhoz a termet és a számítógépeket is az egyetemtől kellett kölcsönkérni, annak ellenére, hogy egy egész évfolyamon nem volt annyi informatikus, mint amennyi "fejlesztőről" beszéltek, mégis elhitették, hogy van bennük potenciál és ők akarnak lenni a cég kelet-európai fejlesztői bázisa és képviselete. Az IND mára milliárdos árbevételű, nemzetközi cég, mely jövőre újabb nemzetközi akvizíciókkal erősítené pozícióját a banki frontend rendszereket gyártók területén.
Vidáman a jövőbe
Magyarország kicsi
A nemzetköziség azonban nem csupán a haladó fázisokban segítheti a kelet-európai ötletgazdákat. Magyarországon nem tolonganak a pályázatok és versenyek, a határokon túl több lehetőség is van, de a mezőny is jóval erősebb. December 9-10-én rendezik meg Párizsban a LeWeb '08 start-up versenyt, ami már a komolyabb kategóriába tartozik. Sajnos a 30-as döntőbe magyar versenyző nem került be, de a következő évekre érdemes lehet edzeni. Főleg, hogy a zsűriben olyan cégek és szervezetek emberei ülnek, mint a Microsoft, Google, British Telecom, Orange, Sun Microsystems vagy éppen a Techcrunch (vezető amerikai web 2.0 blog), NetVibes (népszerű AJAX felületű kezdőlap szolgáltató) vagy a FON (ingyenes WiFi/Hotspot közösség).
Ha viszont nincs infrastruktúra, nincsenek stabil hátterek, akkor a start-up kort is nehéz megérni. Az úgynevezett "pre-stage" letörheti a lelkesedést, hamvába holttá teheti akár a legsziporkázóbb ötletet is. Erre a problémára figyelt fel a Magyar Telekom és hozta létre a Kitchen Budapest programot, ahol helyet kap az innovációs kutatás, fejlesztői munka, oktatásszervezés, kiállítások is. Ami viszont még fontosabb, hogy berendeztek egy mobilkommunikációval és internettel foglalkozó többfunkciós közösségi teret, ahol a fiatal kutatóknak nem csak teret, hanem eszközöket is biztosítanak a kreativitásuk kiélésére.
Kitchen Budapest: a boszorkánykonyha
Tudós vagy üzletember?
Vannak természetesen olyanok, akik a világmegváltást nem egy üzleti modellben, szolgáltatásban látják, hanem valami egészen újszerű tudományos eredmény, találmány révén lépnének be a sikeres emberek társadalmába. A multinacionális technológiai vállalatok számára a fiatal feltaláló aranyat ér, több, őket felkaroló, támogató program is működik világszerte. Az egyik neves példa az ISEF, azaz International Science and Engineering Fair, az egyetem előtt álló tudóspalánták legnagyobb világversenye.
Tavaly ezt egy skót lány nyerte meg, aki a legtöbb laikus számára érthetetlen, a kozmikus sugárzást kimutató szerkezetet épített meg hétköznapi elemekből. A tudomány szekerét nem, sajátját viszont annál inkább megtolta 18 évesen, hiszen a közoktatásban hasznos illusztrációs eszközt fejlesztett, bemutatkozott a világ előtt, későbbi egyetemi-kutatói helyét pedig nem megkeresenie kell, hanem kiválasztania a legnevesebb amerikai egyetemek ajánlataiból.
A fiatal feltalálók versenyét két évvel ezelőtt egy magyar fiatalember, Rátai Dániel nyerte meg egy egyszerűen létrehozható háromdimenziós megjelenítő és a hozzá tartozó beviteli eszköz feltalálásával, amit Leonar3Donak nevezett el. Nem sokkal később már Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója egyengette útjait, de a céltudatos Rátai kiszállt ebből az együttműködésből. A családja által finanszírozott fejlesztéseknek meglett az eredménye, egy közel piacképes eszközt készített el, amivel idén novemberben a kaliforniai San Joséban, a Szilicium-völgy központjában ő vehette át az innovációs Oscar-díjnak számító Tech Awards díjat is.
A Kamasz az agy és a 3 füstölgő dimenzió
Rátai a család által alapított 3D for All Kft. révén viszont már egy több fejlesztőt foglalkoztató kis start-up központi figurájaként tűnik fel, racionális üzleti és marketing terveket készítenek és az oktatási és az üzleti felhasználás mellett hosszútávon akár a fogyasztói piacokat is elérheti a Leonar3Do projekt. Addig is a SZTAKI keretein belül végez további kutatásokat, de egy interjújában elárulta, hogy a termékkel kapcsolatban már Koreából és Braziliából is megkeresték már.
A jó ötletet be kell mutatni, a népszerű és hasznos darabokat érdemes kifejleszteni, ami pedig profitáblisinek bizonyul, azt piacra kell dobni vagy éppen el kell adni valakinek, aki képes sikerre vinni. A képlet egyszerű, nehézségnek a szemléletváltás bizonyulhat. Mi történik ha Magyarországon találkozik egy tehetséges 20 éves mérnök-, egy informatikus- és egy közgazdász-hallgató? A válasz nem lehet az, hogy semmi.