Szerző: Dojcsák Dániel

2008. augusztus 19. 14:21

Digitális hadjárat a Magyar Televíziónál

A digitális átállás komoly kihívás elé állítja a tévécsatornákat -- hazánkban a közszolgálati televízió példamutató munkát végez ezen a téren, így hamarosan HD-ben nézhető majd a Híradó és térhatású hangja lesz a Kultúrháznak.

[HWSW] A digitális átállás folyamata a szolgáltatók és a fogyasztók erőfeszítésein túl főleg a csatornákat és a tartalomelőállítókat állítja komoly kihívás elé. Hazánkban -- akárcsak több európai országban -- a közszolgálati televízió ebben a kérdésben példamutató módon előre menekül. Az olimpiai játékok ráadásul egy kiváló alkalom volt arra, hogy a digitiális és HD átállás terén a tettek mezejére lépjenek. Szerkesztőségünk a pekingi közvetítés és a digitális átállás technológiai kulisszatitkaiba pillantott bele.

Az első, sokak számára megnyugtató tény, hogy a digitális átállás nem jelenti automatikusan azt, hogy az analóg technikának búcsút inthetünk. Az analóg platformon földfelszíni sugárzással vagy éppen kábelen keresztül zajlik műsortovábbítás, míg a digitális platform a műholdas, a kábeles és az IPTV rendszereken keresztül szolgáltatja az adásfolyamokat. Ezekkel párhuzamosan fut a DVB-T, azaz digitális földfelszíni sugárzás tesztelése a kabhegyi adótorony adáskörzetében.

DVB-T és MPEG4 a népnek

Ez utóbbihoz az Antenna Hungária most nyerte meg az üzemszerű sugárzáshoz szükséges pályázatot. Napjainkban egyre több hír szól arról, hogy földfelszíni digitális műsorszórás, azaz a DVB-T fogja leváltani a jól megszokott analóg földi adást, előreláthatólag 2012-től teljesen. Az MTV két csatornája az m1 és az m2 itt kizárólag HD felbontásban, MPEG4 tömörítéssel megy ki az éterbe. Az SD adás nélkülözésének egyrészt pénzügyi okai is vannak, hiszen megdrágítaná a sugárzást, illetve az MTV saját maga által kijelölt missziója, hogy a magasra tett léccel segítse elő már a kezdetekkor a jó minőségű set-top boxok terjedését. Ha nem lenne lehetőség nagy felbontású adások fogadására, akkor a nézők érthető financiális okokból az SD-felbontású vevőkészülékhez ragaszkodnának, amit később, a HD-adások terjedésével viszont bizonyára le kellene cserélniük.

Antenna
Nem kell mindet leszerelni az átállás után

Az analóg sugárzás megszüntetése egyelőre igen érzékeny pont és több problémakört is feszeget egyszerre. A törvényi előírások szerint amennyiben 2011 végére a lakosság legalább 70 százaléka rendelkezik digitális adás vételére alkalmas készülékkel, akkor végleg le lehet, illetve le is kell állítani az analóg műsorszórást. Viszont arra is gondolni kell, hogy ebben az esetben a nyaralóban, vendégszobában, autóban vagy bárhol elhelyezett második, harmadik tévét is le kell cserélni vagy kiegészíteni egy a már korábban említett digitális vevőkészülékkel.

Előkészületek

A fenti anomáliák megoldása ugyanakkor nem a Magyar Televízió hatáskörébe tartozik. A közszolgálati televíziónak arra kellett egy elfogadható menetrendet összeállítani, hogy hogyan állnak át több év alatt 100 százalékban a digitális HD technológiára, illetve az eddigi 4:3 képarányról a 16:9-re. Az első lépés a stúdiófelszerelések és a "házon belüli" adatfolyam felkészítése volt az új korszakra. A HD adásfolyam kezeléséhez mindenek előtt modernebb, nagyobb áteresztőképességű routerekre volt szükség -- ezek az eszközök kezelik, fogják össze és továbbítják a bejövő videojeleket.

A hosszú átmeneti időszak miatt számos konverter berendezést is be kellett szerezni, egyrészt a felbontások közti átalakításhoz: SD-HD, valamint HD-SD átalakítókat, illetve szükség volt új, a képformátum konvertálásához szükséges eszközökre is. A hagyományosnak tekintett, 4:3-as képarányból 16:9-es, azaz szélesvásznú képet kell produkálniuk ezeknek a berendezéseknek, melyeknek ugyanezt a mutatványt visszafelé is tudniuk kell. A képarány megváltoztatásához az MTV anamorfikus filtereket használ majd a jövőben.

DVB-T set-top box
HD-s DVB-T set-top box

A nagyfelbontásban érkező adások tárolásához szükség volt egy merevlemez alapú videoszerver telepítésére, aminek nyilván masszív tárkapacitással kell rendelkeznie. Kevesek számára nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a HD filmek jó része továbbra is szalagos adattárolón keresztül érkezik, így egy "HD videómagnó" beszerzése is kötelező volt. A szerkezethez tartozó kazetták a Betacam egységekhez hasonlítanak leginkább, annyi különbséggel, hogy jóval több képi információt, illetve 5.1-es hangot képesek tárolni. Az MTV erre célra egyébként egy Sony HDW-M2000 típusú képmagnót vásárolt.

[oldal:Új székház, DVB-T és a 16:9-es Híradó]

A stúdiókon belül a régi székházban viszont egyelőre nincs HD technológia. A HD-s kézi kamerák beszerzése ugyan folyamatosan zajlik majd, de egy évvel az új székházba költözés előtt pazarlás lenne telepíteni a Szabadság térre ezeket, hiszen az installációs költségek adják ki a beruházás tetemes részét.

A vágás és szerkesztés munkafolyamataiban viszont nem jelent majd problémát a HD-korszak beköszönte, hiszen itt már jó ideje áttértek a digitális szerkesztésre, csupán a formátum változik, ami csak néhány beállításbeli különbséget indukál -- ugyanazok a PC alapú vágómechanizmusok tökéletesen működnek majd a jövőben is. A szerkesztőnek várhatóan ahhoz kell inkább hozzászokniuk, hogy a képarány megváltozott. Komoly feladatokat vet fel az archívumban tárolt anyagok kezelése, hiszen az átállás során a régebbi, 4:3-as és az újabb, 16:9-es képarányú tévékkel rendelkezőket egyaránt ki kell szolgálni a számukra megfelelő képarányú adással. Az ehhez rendelkezésre álló trükkök repertoárja egyebek mellett a kicsinyítésből, nagyításból, a letterbox formátum, és az anamorf torzítás használatából áll.

1080i 12Mbit

Az alkalmazott formátum tekintetében sem aprózza el az MTV az átállást. A HD adás kezdetektől fogva 1080i felbontásban sugározzák 12Mbit sávszélességen, MPEG-4 kódolással. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a nagyszolgáltatók felé a gigabit feletti nyers jelet küldik ki, akik maguk végzik el a kódolást, így rendezve a csatornákat a saját multiplexbe. A progresszív 720p felbontást szakemberek szerint nem érdemes erőltetni, az 1080i helyett 1080p felbontást sugározni pedig értelmetlen, hiszen szinte minden film fix 24 képkocka per másodperc rátával érkezik, ezért felesleges másodpercenként dupla annyi félképet kiküldeni.

m1 HD
A DVB-T-ben sugárzott HD-s olimpiai adás

Az adásokkal kapcsolatban mostanság gyakran felmerül, hogy vajon mit fog HD-ben sugározni az MTV az olimpia után. Heti egy focimeccsért nem érdemes HD-t tartani, viszont jövő nyártól, miután az új székházban és stúdiókban is elindul a műsorkészítés, várhatóan már minden műsor HD-ben készül majd. Magyarország első HD felbontású hírműsorát és háttérműsorát valószínűleg Baló Györggyel, Krizsó Szilviával, vagy D. Tóth Krisztával élvezhetjük majd. A kereskedelmi televíziók ezen a téren az eddigi jóslatok szerint valószínűleg csak évekkel később csatlakozhatnak a közszolgálati csatornákhoz.

Új épület, új adás

Vigh Zoltán, az MTV Digitális átállásért felelős igazgatója szerint a HD-re migrálást hasonlóan kell elképzelni, mint a fekete-fehérről színes technológiára való átállás. Az átállás előkészítése során a döntéshozók több forgatókönyvből választhattak: az első variáció szerint az egyik csatorna SD-felbontású maradt volna, a másik pedig átállt volna HD-re. Az előkészítések során az is kiderült, hogy a bővítés egy teljesen új HD csatornával nem opció, mivel a törvényi keretek ezt nem teszik lehetővé. A másik lehetőség, ami végülis valósággá vált, hogy mindkét csatorna elindul HD-ban és fokozatosan bővítik a nagyfelbontású adások arányát. Ráadásul a "gyárilag", tehát a televízió felszereléseivel SD-ről HD-ra felkonvertált adás jóval szebb képet ad, mint amire a tévékészülékek képesek.

Mivel egyre több lesz a HD adás, illetve novembertől indul élesben is a DVB-T adás, ezért a hazai televíziónézők már a kezdetektől tudni fogják, hogy mihez kell igazodniuk eszközök szintjén. Az MTV viszonylag korai (egyesek szerint már rég elkésett) átállása precedensteremtő lehet, ami a laikus tömeg döntését végül nagy mértékben megkönnyítheti a készülékvásárlások során.

Az Olimpia hátterében

Az olimpia utáni időszakban drámai lesz a HD tartalmak arányának visszaesése, de innen folyamatos növekedéssel számolnak a köztévénél. Az illetékesek számítanak rá, hogy a közvélemény ezt felemásan fogadja majd, de ezek a vélemények eltűnnek, vagy háttérbe szorulnak majd, miután a következő évad 24 már HD-ben érkezik meg, vagy miután egyre több magazinműsor tér át az új formátumra. Hamarosan a mostani SD adáskor látható "gyászkeret" is eltűnik a HD csatornáról, illetve a későbbiekben a külföldi adások eredeti nyelven is elérhetőek lesznek és természetesen ahol rendelkezésre áll, ott 5.1 hangot kapnak majd a nézők a köztévé adását nézve is.

A pekingi olimpia egyelőre teljesen lefoglalja a HD-adásokat gyártó stábot, hiszen körülbelül 40 MTV munkatárs utazott ki Pekingbe. A közvetítéshez, amit mi itthon látunk a Szabadság téren már csak a logót teszik fel, a munka tetemes része a kínai stúdióban készül. Az olimpiai helyszíneken összesen 1000-nél több kamera rögzíti az eseményeket, amit a szervezők 60 közvetítőkocsin keresztül fonnak össze emészthető adásfolyamokká. Ezekből a közvetítésekből válogathatnak a nemzeti stábok, melyet a saját bérelt stúdiójukban kezelnek tovább. A stáb ezen túl három HD kézikamerát is bérel a helyszínen az interjúk és beszélgetések rögzítéséhez. A kész jelet egy műholdas kapcsolaton keresztül (több tíz Mbit), az egyébként nemzetközileg is használt csereformátumban lövik át Budapestre, ahol még SD-ben újra rögzítik a későbbi anyagokhoz való felhasználásra.

Véleményed van?

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról