Újra trükközik a Vodafone - Internet félig-meddig Szabadon
A Vodafone a hazai szolgáltatók közül egyedüliként korlátlan mobilinternettel rukkolt elő, de ahogy már 2002-ben a korlátlan GPRS internet fiaskónál is megtörtént, ismét korlátozni próbálja a nagy forgalmat generáló ügyfeleket.
A szélessávú mobilinternet-szolgáltatás még mindig gyerekcipőben jár. Mindhárom szolgáltató most építi ki a nagysebességű HSDPA hálózatát, a lefedettség még messze nem teljes, a marketing- kommunikációt viszont ontják a tömegmédiumokon keresztül. A becslések szerint ma már több százezer mobilinternet-előfizetést használnak az országban, s nem csak a folyton úton lévő üzletemberek vagy az ADSL/kábelnet bekötésre alkalmatlan helyen lakók választják, hanem a fix, vezetékes elérések alternatívájaként otthoni felhasználók is.
Háttér - A mobilnet még nem a nagy letöltéseké
A csomagok szerkezete miatt viszont továbbra is főként azok számára okos választás, akik viszonylag kis forgalmat bonyolítanak, tehát többnyire csak leveleznek, chatelnek, híreket olvasnak és azt sem napi rendszerességgel. Azok számára viszont, akik változatos multimédia tartalmakat fogyasztanak, online TV adásokat néznek, letöltenek, videótelefonálnak, veszélyes vállalkozás a mobilinternet. A nagy volumenű egyéni letöltésekkel kapcsolatban szinte kivétel nélkül előkerül az illegális letöltések kérdése is, de mivel a szolgáltatók számára többnyire irreleváns (az angol-szász országokban ez már nem minden esetben igaz), hogy a forgalmazott adat micsoda, ezért ezt a szempontot a korlátozás kapcsán sem érdemes feszegetni, ellenben a letöltésre használt technológiát, illetve a letöltött adatok mennyiségét.
Ennyi kell a mobil szabadsághoz
A Vodafone Internet Szabadon csomag egy jelenleg bruttó 6000 Ft havidíjért és 1-2 év hűségért cserébe igénybe vehető mobilinternet szolgáltatás, melynél a szolgáltató korlátlan adatforgalmat ígér, azzal a kompromisszummal, hogy a felhasználó nem használhat peer-to-peer technológiát alkalmazó szolgáltatásokat. Ezek igénybe vételét a szolgáltató extrém használatnak minősíti, melynek szankciója a korlátlan csomagból való kizárás és a forgalomalapú számlázásba való átvezetés. Ilyen szoftvernek jelölik meg a következő programokat: "Azureus, Ares, BitComet, BitTornado, Bitspirit, Blubster, DirectConnect, eDonkey2000, FileSpree, FastTrack, FlashGet, Gnutella, Ktorrent, uTorrent, Napster, Piolet, WASTE, DC++, illetve további, a felsorolásban nem szereplő, de azokkal megegyezı elven mőködı szoftverek" (Internet Szabadon RF 15.)
Ma már a kevés is egyre több
Érthető, hogy a szolgáltató korlátozza ezeket, hiszen a jól optimalizált Bittorrent protokoll képes felemészteni szinte bármekkora sávszélességet le- és feltöltés esetén is. Így a Vodafone reklámjaiban, marketing-anyagaiban azzal csábítja a felhasználókat, hogy "Korlátlan internet – normál felhasználás esetén, hogy ne kelljen törődnöd azzal, mennyit és milyen gyakran használod az internetet."
Várható volt, hogy a megszorításokkal bár, de korlátlan adatforgalmat kínáló csomagok a sokat internetezők, a sok adatforgalmat bonyolító felhasználók egy részét is elcsábítják egy gyenge ADSL vagy egy drága helyi kábeles szolgáltatótól a mobil internetre. A választás következménye természetesen, hogy a jelenleg 5-10 gigabájt adatforgalmat engedő csomagok előfizetőihez képest többszörös forgalmat generálnak majd. Saját mobilnet-tesztjeink alapján egy átlagos napon 1-1,5 gigabájttal lehet számolni csupán a YouTube-videók nézegetésével, VoIP hívásokkal, Picasa Web albumok feltöltésével, nézegetésével, böngészéssel és online zenehallgatással. Természetesen ha valaki filmeket, szoftvereket, zenéket, játékokat tölt legális vagy éppen illegális forrásokból, akkor ez meredeken megugorhat, így az aktív felhasználó 2008-ban átlagos havi adatforgalma 35-85 gigabájt.
Közösségi pánik
Ennek csapdájába esett bele azon felhasználók népes tábora, akik azt állítják, hogy a Vodafone a rendszeresen 50 gigabájt feletti adatforgalmukat sebességkorlátozással jutalmazta mindenféle értesítés, figyelmeztetés nélkül. Mivel a szerződésben foglaltakat nem szegték meg, és az extrém használatnak minősülő p2p megoldásokat nem használták, ezért a forgalomarányos csomagba való áthelyezés nem működhetett volna. A sebesség egyedi, SIM-kártyára vonatkozó korlátozása viszont egy nyitva hagyott kiskapu, ráadásul a Vodafone kínosan ügyel arra, hogy az ÁSZF-ben rögzített minimálisan elvárható sebesség felett maradjon. Ami nem lenne probléma, ha a szolgáltatók nem egy nevetséges értéket vállalnának be, melyet állandóan biztosítani tudnak. Ez jelenleg a legtöbb vezetékes szolgáltatónál is csupán 128-384 kbit/s, ami az ISDN-től a leglassabb DSL kapcsolatig terjedő spektrum, ami a reklámozott 2-4-8-10-12-18-24 Mbit/s sávszélességnek apró töredéke csupán.A Vodafone esetében pedig az ÁSZF 3. számú mellékletének 3. pontja szerint 3G területen 150 kbit/s.
Adatforgalom a normál és a korlátozott kártyán
egyazon gépen 5 perc eltéréssel
A kétségbeesett felhasználók internetes fórumokon osztották meg tapasztalataikat, illetve egymás tanácsait követve indultak el a Vodafone ügyfélszolgálatra, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz. A panasz minden egyes esetben ugyanaz: egyik napról a másikra az internetkapcsolatuk sebessége drasztikusan lecsökkent, földrajzi helytől, időponttól teljesen függetlenül. A korábban 2-5 Mbit között mozgó sávszélességek 0,3 Mbit-re estek vissza. A felhasználók elsőként természetesen kizárták a saját beállításaikból adódó lassulás lehetőségét, illetve a Vodafone ügyfélszolgálata több ízben azt válaszolta megkereséseikre, hogy nem észlelnek konstans hálózati problémát, így az is kizárható volt, hogy a túlterheltség miatt lassultak le.
Megdöbbentő csere-teszt
A megdöbbentő élmény az volt számukra, mikor egy másik SIM- kártyával, másik előfizetéssel próbálták meg saját modemjüket, saját számítógépüket, amivel tökéletesen működött minden. A misztikus probléma a felhasználók tapasztalatai szerint kizárólag a valóban sokat forgalmazó SIM-kártyák esetében állt fenn. Így ezeket a kártyákat más eszközbe helyezve is rossz mérési eredményeket kaptak, míg saját rendszerüket egy újabb kártyával kipróbálva azonnal megszűnt a lassulás.
Az ügyfélszolgálat is elismerte
A sebességkorlátozás a szakértőbb felhasználókon kívül másnak nem is biztos, hogy feltűnt volna, ha a mértéke nem érte volna el egyes esetekben a korábbi sebesség 90 százalékának elvesztését. A felhasználók mérései szerint a korlátozás után a 100-384 kbit/s sávszélesség volt a maximum elérhető, ami webböngészésre alkalmas, Skype telefonálásra szintén (80-150kbit/s), egy átlagos YouTube-videó zavartalan megtekintésére (320kbit/s) viszont már épp csak elegendő, egy HD felbontású játéktrailer (1024-4096 kbit/s) megtekintése már csak akadozva, vagy a teljes letöltést hosszú percek alatt megvárva törtéhet. A Vodafone hálózati eszközei egyébként az elméleti 7,2Mbit sávszélességet támogatják, a tapasztalatok szerint a legtöbb helyen pedig valóban rendelkezésre is áll a fenti értékhez a gyakorlatban párosuló 4-5,5 Mbit/s "nettó" sebesség.
[oldal:Változó apró betűs részek]
A Vodafone nyilván ez utóbbi jelenségnek a megtartását tartotta szem előtt, mikor úgy gondolta, hogy az átlagnál többet forgalmazó ügyfeleket megfosztja a teljes sebességtől. A szindróma specialitása, hogy a mobil internet átlagos sebessége folyamatosan változik, a szolgáltató pedig nem köteles elfogadni egyetlen egy külső mérési eredményt sem (hiszen egy külső szerver felé indított mérés eredménye nagyban függ az adott szolgáltató hálózatán kívüli körülményektől is), saját hivatalos mérőoldallal pedig nem rendelkezik. A bizonyítás így igen nehéz a felhasználók számára, még akkor sem vették őket komolyan, mikor egy korlátozott és egy nem korlátozott SIM kártyával felszerelkezve élő bemutatót tartottak az ügyfélszolgálatokon.A beismerést viszont a szolgáltató önmaga tette meg az Internet Szabadon csomaghoz tartozó részvételi feltételek 2008. augusztus 8-i egyoldalú módosításával. Egy korábbi, 2008. június 6-i változathoz képest az extrém felhasználás szankcióiról szóló 16. pont után egy új rész került beillesztésre, mely így szól:
17. Hálózat védelme
A szolgáltató jelen szolgáltatása osztott erőforrásokra épül. Ezeknek az erőforrásoknak a túlzott igénybe vétele akár egy előfizető részéről is, minden más felhasználó számára negatív hatást válthat ki. A hálózati erőforrások fentiek szerinti használata leronthatja a hálózat teljesítményét.
A fentiek figyelembe vételével az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott hálózathasználati irányelvekkel összhangban a Szolgáltató fenntartja magának a
jogot az adatforgalom időszakos, vagy állandó - lassítására.
A lassítás nem jelenti, a letölthető adatforgalom mennyiségének korlátozását.
A számlázási ciklusban elért 5GB-nál nagyobb adatforgalom esetén a szolgáltató rugalmasan, a hálózat aktuális terheltségétől függően lassíthatja az adatforgalmat. A lassítás mértéke nem akadályozhatja a szolgáltatás rendeltetésszerű használatát, azaz az Álatános Szerződési Feltételek 3. számú mellékletben garantált le-és feltöltési sebességeket. A számlázási ciklus lezárultával a forgalomlassítás megszűnik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Vodafone a korlátlannak hirdetett Internet Szabadon csomagját önkényes módon, a szerződési feltételekben vállalt (ÁSZF. 3. sz. melléklet 3. pont) 150kbit/s alsó határig korlátozhatja, amennyiben az bármilyen típusú internetes adatforgalmazással túllépte egy adott hónapon belül legalább az 5 gigabájtot. Ez természetesen lehet akár 20, akár 50 gigabájt is, ezt a Vodafone már saját erőforrásait figyelembe véve skálázhatja.
Netikett: Viselkedj rendesen!
A szolgáltató nem volt rest előkeresni egy egyébként elavult internetes etikett-szabályzatot, melyet az Internetszolgáltatók Tanácsa fogadott el. A hivatkozott hálózati irányelvek dokumentum hatodik pontja a Vodafone által citált első bekezdés, ugyanakkor tudni kell, hogy ez az ajánlás olyan pontokat is tartalmaz, mint "Tilos másokat fenyegetni, zaklatni, sértegetni vagy megfélemlíteni" vagy éppen "Tilos a hálózatot a szerzői jogvédelem alá eső anyagok átvitelére használni". Az előbbi alapján gyakorlatilag a fórumozó és a blogokban kommentelő felhasználók 70 százalékát lehetne elítélni, míg az utóbbi alapján szinte mindenkit. Arról nem is beszélve, hogy a Vodafone nem tagja az ISZT-nek.
A sebesség korlátozása ugyanakkor valóban egy lehetőség minden szolgáltató kezében, amivel a mostani és a korábbi esetek tanúsága szerint előszeretettel élnek is a cégek. Mivel a hazai telekommunikációban kompetens hatóságok vizsgálatai akár évekig is eltarthatnak, a büntetések pedig nevetségesek a milliárdos nagyságrendű árbevételekhez mérten, ezért a Vodafone nyugodtan megteheti, hogy holnap és holnapután is teli torokból üvölti a mainstream médián keresztül, hogy neki bizony van korlátlan internetcsomagja, még akkor is, ha ezzel újra nem mond teljesen igazat.
Legálisan etikátlan?
A felhasználó ezek után nem annyit tölt majd le, amennyit akar, hanem amennyit bír, amennyi átjön majd az éteren. A korlátozás után viszont egy 1 megabájtos fotó nem egy, hanem 13 másodperc alatt töltődik le, ami viszont erősen előtérbe helyezi a megszorító paragrafus azon mondatát, hogy "A lassítás mértéke nem akadályozhatja a szolgáltatás rendeltetésszerű használatát". Ezt természetesen azonnal korrigálják, a fent említett 3. melléklet citálásával, ami szerint a 150 Kbit/s már elegendő a rendeltetésszerű használathoz.
A Vodafone vezetése büszkén meséli minden alkalommal, hogy az ő hálózatuk képes kiváltani a fix előfizetéseket is. Sőt, a felhasználóik 60 százaléka nem is notebookon, hanem asztali PC-vel használja (tehát a mobilitását nem is veszi igénybe). Az állítás azonban legalábbis sántít, hiszen az ilyen alantas, a marketingkommunikáció szintjei alatt zajló változások csupán azt bizonyítják, hogy a hálózatuk mégsem áll még készen arra, hogy átvegye a vezetékes stafétát.
Klikk ide: Tesztelje Ön is internet sebességét!
A T-Online is megütötte a bokáját az előző években a sávszélesség- emeléssel, sőt kénytelen volt bevállalni, hogy "fair use policy" néven 150 gigabájtban határozza meg a maximális havi adatforgalmat. A helyzet ugyanaz volt, hiszen a többszáz ezer felhasználó egyszerre kapott nagyobb sebességet, ami padlóra küldte a hálózatot a csúcsidőkben. Az infrastruktúra végül mostanra nőtt fel teljesen a feladathoz, és éppen ezért tehették meg, hogy ebben a hónapban ezt a limitet eltörölték.
Egy lépés előre, egy fél hátra
A Vodafone egy lépést tett előre a hazai mobil internet felvirágoztatásáért, de utána bele is rúgott egyet azokba a felhasználókba, akik elhitték neki, hogy a zászlóvivők közé tartozik. A legkisebb hazai mobilszolgáltató az apróbetűs részek nagymestereként, ezt a trükköt már nem először veti be, bár senki nem gondolta volna, hogy a 2002-ben korlátlanként hirdetett GPRS internet esete után még egyszer meg merik csinálni.
Szerkesztőségünk a témával kapcsolatban természetesen megkérdezte a Vodafone-t is, ahol Nagy Bálint kommunikációs igazgatótól a következő választ kaptuk: "Egy rövid ideig fennálló hiba következtében - kisszámú előfizetői körben - a korábban megszokotthoz képest átmenetileg sebesség csökkenés következett be, amely azonban nem érintette az Általános Szerződési Feltételek 3. számú mellékletében rögzített, és a szolgáltató által garantált vonatkozó le és feltöltési sebesség értékeket. A hibát augusztus 7-én elhárítottuk."
Amennyiben a rövid ideig fennálló hiba a korlátozás bevezetéséhez szükséges jogi háttér biztosítása, az elhárítás pedig az augusztus 8-i módosítás volt, akkor az őszinte választ ez úton is köszönjük. Az egyik pórul járt felhasználó eljuttatta hozzánk a Fogyasztóvédő Alapítványtól kapott válaszát, melyben a szervezet elnöke, Selmeczi Balázs azt írja, hogy "Az ügy súlya miatt tájékoztattuk a szolgáltató felettes szervét, a Nemzeti Hírközlési Hatóságot is. Tőlük nem várunk választ, mert egyedi panaszokkal nem foglalkoznak, csak akkor, ha nagy számban érkeznek egyazon problémára." Ha valóban vizsgálat indul és annak eredménye születik, mi mindenképp beszámolunk a következményekről.
Véleményed van?