Szerző: Bizó Dániel

2006. augusztus 9. 13:35

Pro: az AMD-ATI fúzió közelebbről

Az elmúlt évek egyik, ha nem a legmeglepőbb bejelentését tette az AMD, mikor a két hete bejelentette az ATI Technologies felvásárlását. Kétrészes cikkünk előző részében az ellenérveket sorakoztattuk fel, most az akvizíció mögött meghúzódó motivációra és a lehetőségeket mutatjuk be.

Mint azt a legtöbb olvasónk már bizonyára tudja, az AMD július 24-én bejelentette, felvásárolja az elsősorban grafikus chipjeiről ismert kanadai ATI Technologiest. Előző cikkünkben igyekeztünk rámutatni azokra a főbb problémákra, melyek a két vállalat fúziója kapcsán jelentkezhetnek. Most a lehetőségeket foglaljuk össze, megragadva a valódi motivációkat.

AMD-ATI: egy, aki mindent visz

A kockázatokkal ellentétben -- melyeket a résztvevők nem igazán szeretnek hangsúlyozni, sőt jelen esetben egyáltalán nem szándékoztak a publikum figyelmét felhívni rájuk -- az előnyökről természetesen hosszadalmasan zeng a pr-gépezet. Ugyanakkor az érvelést ugyanúgy kritika érte, elsősorban a pénzügyi világ oldaláról: az AMD és az ATI nem egy, vagy legfeljebb kettő erőteljes indokot mutatott be, megmutatva a felvásárlás valódi erejét (ha tényleg van neki), hanem érvek hadával igyekeztek elárasztani a befektetőket, elemzőket, mintha azt mondanák: az AMD-ATI mindent visz.

A fúzió kapcsán tartott konferenciahíváson a cégek felsővezetői azzal igyekezték a szkeptikusokat meggyőzni, hogy az egyesült vállalat mind a számítástechnika, a mobiltelefonok, digitális televíziók és játékkonzolok piacán erős jelenléttel bír majd. Való igaz: az ATI a digitális televíziók (DTV) egyik vezető beszállítója, a mobilpiacon partnerérének tudhatja a két legnagyobb gyártót, a Nokiát és a Motorolát, melyek számára grafikus gyorsítóchipeket szállít, valamint a Microsoft Xbox 360 játékgépben az ATI Xenon grafikus chipje található, amely ráadásul az iparág szerint előremutató fejlesztés, legalább 1 évvel megelőzve más chipeket. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az első két esetben igen magas növekedési ütemről, hatalmas volumenről és zsíros üzletről van szó, míg utóbbi segíti a kutatás-fejlesztés költségeit teríteni.

AMD-ATI jelenlét egyesülés után
Forrás: AMD

x86 mind felett

A HWSW ugyanakkor úgy gondolja, hogy az Intellel élet-halál harcot vívó AMD kockázatokkal terhelt helyzetében egy ilyen merész lépésnek minimális köze van az előbb említett piacokhoz. Mégha az ATI valóban megfelelő pozícióban is van ahhoz, hogy a mobilok és DTV piacain a jövőben nagyot kaszáljon -- amit jelen esetben nem szándékunk firtatni --, az AMD számára akkor sem lenne ésszerű olyan tevékenységbe befektetni, amely valamikor a távoli jövőben hoz bizonytalan megtérülést, miközben saját processzorgyártó üzletének versenyképesen tartásához folyamatosan hatalmas tőkeberuházásokra van szüksége. Ezt a cég már eddig sem finanszírozta könnyedén.

Ezért mi úgy látjuk, az ászpóker csak blöff, a "mindent vivő" négy lap közül kettő legfeljebb kilences, egy pedig hármas. Szerintünk az AMD valójában egyetlen egy, ásznak tűnő lap megszerzésére költ el 5,4 milliárd dollárt -- a többi lap egyszerűen csak a csomagban volt, ha kell, ha nem. Éppen ezért azt sem tartjuk kizártnak, sőt inkább valószínűnek, hogy az AMD később megválik majd ezektől a tevékenységi területektől, mivel az Intellel vívott háború az emberi és pénzügyi erőforrások átcsoportosítását teheti szükségessé. Ez annak ellenére is megtörténhet, hogy jelenleg semmiféle leépítésről szó nincs: elképzelhető, hogy az ATI olyan kitételt követelt meg, hogy egy bizonyos ideig az AMD nem eszközölhet tömeges leépítéseket, vagy nem adhat túl tevékenységi körökön.

Az ATI felvásárlásának tehát véleményünk szerint egyetlen célja az AMD x86-os stratégiájának erősítése volt. Az ATI által birtokolt szellemi tulajdon, valamint az emberi erőforrások (mintegy 2000 mérnökről van szó) lehetővé teszik az AMD számára, hogy a jövőben az Intelhez hasonlóan komplett platformokat hozzon létre és dobjon piacra. Az Intel 2003-ban a Centrinóval alapozta meg az idén év elején megfogalmazott platform-stratégiáját, ami egyes célpiacokra szabott megoldásokat takar, meghatározva a processzor, chipset és más kiegészítők típusát, például a Wi-Fi vezérlő meglétét. A Centrino sikerét látva az Intel idén év elején hatalmas promóciós kampánnyal megtámogatva elindította az Viiv (vájv) platformot, amely végeredményben egy számítógépes házimozi-rendszert (HTPC) takar, később pedig a vállalatok számára a vProt, amely elsősorban menedzselhetőségi és biztonsági képességeket igyekszik felvonultatni.

[oldal:Platformok, platformok, platformok]

Tekintve, hogy az AMD és az ATI, saját bevallásuk szerint mintegy fél éve kezdték meg a párbeszédet, nem zárható ki, hogy az AMD lépését az Intel által kiszabott irány serkentette. Miközben az AMD a választás szabadságáról és nyitottságról regélt az ügyfeleknek világszerte, rossz fényben feltüntetve a Centrinót, addig most már saját bevallása szerint is komplett platformokat igényel a piac. Ez pedig azt jelenti, hogy a processzorok mellett chipsetekre, grafikus chipekre is szüksége van, amelyekhez valószínűleg nem rendelkezik megfelelő kutatás-fejlesztési erőforrásokkal, sem szabadalmi portfólióval.

ATI chipset
Forrás: ATI

Az AMD a számítógépekbe szánt chipek (processzor, chipset, grafikus chip) piacát tavaly 40,4 milliárd dollárra értékelte. Ebből a önmagas és az ATI együttesen nagyjából 6 milliárdot szakíthatott ki, így kombinált részesedésük 15 százalék körülire tehető -- ne feledjük, az Intel vezeti a grafikus chipek piacát is integrált megoldásaival. Nyilvánvaló, hogy az AMD ezt az arányt javítani akarja (sőt, a hosszú távon is nyereséges működéshez javítania kell), mégpedig nem kevéssé: korábban 30 százalékos processzorpiaci részesedést tűzött ki magának, igaz, volumen alapján, de az ambíció érzékelhető. Az AMD jelenleg igen erősen szerepel az asztali gépek valamint a szerverek piacán, globálisan 30 százalék körüli részesedéssel, a notebookok terén ugyanakkor alulreprezentált volumenben, bevétel alapján pedig méginkább.

Az ATI termékei és szellemi potenciálja révén ugyanakkor az AMD nemcsak felzárkózhat az Intelhez, hanem platformok sokkal diverzifikáltabb portfólióját hozhatja létre. Míg a nála hétszer nagyobb rivális Intel konzervatív tervezésű chipseteket, és integrált, alacsony fogyasztású grafikus chipeket tervez a hétköznapi irodai és multimédiás feladatok kiszolgálására, addig az AMD számára egyből lehetőség nyílik például akár gamerek, professzionális grafikusok, vagy vizualizációs rendszerek számára is egységes megoldásokat, platformokat kínálni.

AMD-ATI jövőbeni platformok
Forrás: AMD

Ezzel az Intelnél hatékonyabban szegmentálhatja a piacot, jobban kiszolgálva az egyes csoportok igényeit. Bár az AMD konkrét terveit egyelőre nem ismerni, nagy vonalakban annyit nyilvánosságra hozott eddig, hogy az első, az Inteléhez hasonló platformok jövőre jelennek meg (a két vállalat egyesülése év végén zárulhat le), de az igazi újítások 2008-ra várhatók.

Kitekintés

Ennél messzebb, a következő évtizedre kitekintve, úgy tűnik, hogy a miniatürizáció előrehaladtával a processzor, a grafikus chip és más rendszerfunkciók integrációja felé haladunk, amivel csökkenthetőek a gyártási költségek, a méretek és energia-hatékonyan növelhető a teljesítmény. Gazdaságossági okokból és a hőtermelődés problematikája miatt azonban valószínűleg ez a megoldás az alacsony fogyasztást és/vagy az olcsóságot szem előtt tartó piacok számára készülnek (tehát notebookok, irodai gépek), míg a csúcsteljesítményt továbbra is diszkrét, különálló chipek fogják szolgáltatni.

Az integráció két kézenfekvő módja, hogy "egybetokozzuk" a chipeket, vagy ennél még tovább lépve egyetlen szilíciumlapkára helyezzük az áramköröket. Előbbi előnye, hogy a más gyártósoron, más gyártástechnológiával készülhetnek az egyes chipek (például a memória vagy a grafikus chip nem igényel olyan fejlett eljárást, mint a processzor), miközben a jól sikerült darabok kombinálásával magasan tartható a kihozatal, hátránya viszont a magas tokozási költség. Utóbbi előnye a csúcstechnológiájú gyártási eljárás miatt a még kisebb méret, még alacsonyabb fogyasztás, olcsó tokozás, viszont a nagy lapkaméretből fakadóan romló kihozatal és a gyártási kapacitás "elpazarlása" ellene szól.

Ezt az integrációt gyakorlatilag a platformok felé való fordulás kiteljesedésének tekinthetjük, ami véleményünk szerint végeredményben az egyetlen nyomós indokot szolgáltatta az AMD számára, hogy belevágja a fejszéjét egy ekkora kalandba. Kérdés, hogy míg diszkrét chipekről beszélünk, addig az AMD miért nem értékelte elégségesnek az ATI-val (és esetleg más partnerekkel, gondolunk itt elsősorban az NVIDIA-ra) való együttműködést. Az egyik prózai érv az lehet, hogy az AMD a kezében akarja tudni az irányítást, elhárítva az esetleges érdekkonfliktusokat a fejlesztési irányokkal, prioritásokkal kapcsolatban. A másik nyomós érv pedig az lehet, hogy az integrált processzor-grafikus chip megoldások már egyáltalán nincsenek olyan messze, mint gondolnánk, így az erre való felkészülést már most meg kell kezdeni, hiszen a akvizíció és fejlesztések együttes átfutási ideje akár 3-4 évet is kitehet, mire termék születik.

Véleménye van?

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról