Project Bluephone: a vezetékes birodalom visszavág
A Project Bluephone célja, hogy az ügyfelek mobilkészülékeik segítségével gond nélkül átjárhassanak a vezetékes és a mobilhálózatok között. Az otthon közelében tartózkodva a hívás a vezetékes hálózaton továbbítódna, míg az utcán vagy a kocsiban telefonálva a hívás automatikusan a mobilszolgáltató rendszerét venné igénybe.
Bár hazánkhoz hasonlóan egyre több ország mobilpiaca éri el a telítettséget, a további növekedést segítő innovatív értéknövelt szolgáltatásokra -- SMS, MMS, tartalmi wap oldalak, mobil internet, helyfüggő szolgáltatások -- sokkal több lehetőség kínálkozik. A Morgan Stanley becslése szerint Európa 8 vezető vezetékes szolgáltatójának bevétele 2008-ra 6,3 százalékkal csökken, míg a mobilos cégek forgalma ugyanezen időszak alatt 21 százalékkal fogja felülmúlni a mai szintet.
A vezetékes telefónia azonban valószínűleg még sokáig velünk marad és a piac egyes szegmenseit továbbra is uralni tudja majd. Sok, elsősorban közép- és nagyvállalat vagy az ügyfélszolgálatok számára a vezetékes telefonrendszerek megfelelőbbek a rádiós átvitelnél. A rögzített és helyileg koncentrálódott hatalmas forgalom bonyolítását a vezetékes technika jelenleg lényegesen költséghatékonyabban és megbízhatóbban képes megoldani, mint a mobil társaik.
Tovább gyarapítjuk a közhelyek számát azzal, hogy a vezetékes szolgáltatók számára az egyik menekülési lehetőséget a szélessávú internet kínálja. A mobilszolgáltatókkal szembeni egyik stratégiai előnyt a kiépített vezetékes infrastruktúra jelenti, mely itthon is sok, de a fejlett országokban gyakorlatilag minden háztartásba és szervezethez elér. A vezetékes szolgáltatók nagy része ezért különböző ütemben ugyan, de nekiállt vezetékes hálózatának korszerűsítéséhez, hogy minél több helyen lehessen szélessávú internet-hozzáféréshez jutni. A Matáv az idei első negyedév végén 125 ezer ADSL előfizetővel rendelkezett, mely 181 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A töretlen növekedés ellenére a 2,8 millió telefonvonalhoz képest azonban az arány még mindig rendkívül alacsony.
 Barnardus Verwaayen |
A vezetékes telekomok arzenálja ellenben ezzel még messze nem merül ki. A hálózati fejlesztések és a kreatív ötletek terén azok a telekomok járnak elöl, amelyek nem rendelkeznek mobil üzletággal, így figyelmüket kizárólag a vezetékes szolgáltatásokra összpontosítják. Ilyen vállalat a korábbi British Telecommunications monopólium utódja, a BT Group is. Barnardus J. Verwaayen valamivel több mint 2 éve került a neves brit telkó élére. Az idő tájt a BT komoly pénzügyi gondokkal küszködött. A hatalmas adósságállomány visszaszorítására a holland születésű Verwaayen eladta a harmadik generációs mobilszolgáltatás koncesszióját, majd a vállalat működését rendbe téve a 2001-es 370 millió és a 2002-es 1,86 milliárd fontos működési veszteséget követően 2003-ra 2,9 milliárdos üzemi nyereséget sikerült elérnie.
Verwaayen a pénzügyek rendbetétele után igen ambiciózus tervekkel állt elő a BT felvirágoztatása céljából. Az 52 éves vezér 2008-ra a vállalat hálózatának túlnyomó többségét korszerű, szélessávú xDSL szolgáltatásra képessé kívánja tenni, míg a tervek szerint 2011 és 2014 között a hagyományos telefonhálózatok teljes egészében felszámolásra kerülnének. A felvázolt ütemterv példátlan, költségei pedig angol fontban a tízmilliárdos nagyságrendet is elérhetik. Kétségtelen, hogy a jelenleg ismert trendek figyelembe vételével a szélessávban hatalmas potenciál lakozik. Ahogyan egyre több háztartás számára válik elérhetővé a villámgyors internet, úgy egyre több vállalat fog értéknövelt tartalommal és az ehhez szükséges otthoni szórakoztató központokkal jelentkezni, mely természetesen visszahat a szélessáv vonzerejének növekedéséhez. Talán nincs túl messze már a "TV on-demand" korszaka sem, mikor a néző választhatja ki, mikor melyik filmeket, műsorokat kívánja látni.
A BT jelenleg egy Communicator néven forgalmazott szoftvert kínál a Yahoo! portállal közösen szélessávú előfizetés mellé. A teljes körű internet-hozzáférésen, e-mail és üzenetküldő szolgáltatáson túl a felhasználók számítógépük, a szoftver, egy mikrofon és egy hangszóró segítségével ingyen beszélgethetnek a többi communicatorossal, de akár hagyományos végződtetésű telefont is felhívhatnak normál percdíjakon.
[oldal:Project Bluphone: a fejőstehén feltámadása]
A szélessávon túlmenően Verwaayen jövőképe az internet-alapú hangátvitel (VoIP, azaz Voice over Internet Protocol), a hagyományos vezetékes, valamint a mobiltelefónia közötti konvergenciát festi fel. A vezér elképzelése, hogy meg kell teremteni a különböző hálózatok közötti használat folytonosságát. A Project Bluephone nevet elnyert tervezet célja, hogy az ügyfelek mobilkészülékeik segítségével gond nélkül átjárhassanak a vezetékes és a mobilhálózatok között. Az otthon közelében tartózkodva a hívás a vezetékes hálózaton továbbítódna, míg az utcán vagy a kocsiban telefonálva a hívás automatikusan a mobilszolgáltató rendszerét venné igénybe.A Project Bluephone keretein belül a BT-vel együttműködve az Alcatel, az Ericsson és a Motorola olyan készülékeket dob később piacra, melyekkel lehetővé fog válni a szolgáltatás megvalósítása. Jelenleg a Bluetooth a legesélyesebb vezeték nélküli technológia, de vizsgálatok folynak a Wi-Fi (avagy WLAN, 802.11a/b/g szabványok) és a DECT alkalmazásának lehetőségéről is.
Az elképzelés sikerének érdekében a BT világszerte több vezetékes szolgáltatóval lépett szövetségre. A földrajzi elhelyezkedésből kifolyólag versenytársaknak nem számító európai, észak- és dél-amerikai valamint ázsiai vállalatok alkotta Fixed-Mobile Convergence Alliance (FMCA) célja olyan közös szabványok kidolgozása, melyek megkönnyítik és olcsóbbá teszik a készülékgyártók számára a megfelelő telefonok és berendezések megtervezését és gyártását. A brit BT Groupon kívül az FMCA tagjai a svájci Swisscom, a japán NTT, a Korea Telecom, az amerikai Rogers Wireless és a Brasil Telecom.
A BT tervei szerint 2007-re már több millió felhasználója is lehet a Project Bluephone eredményeként megszületendő kereskedelmi szolgáltatásnak, melynek végleges elnevezése egyelőre ismeretlen. A tesztüzem jelenleg folyik, körülbelül ezer résztvevővel, a piaci premier pedig az év végére tehető. Az FMCA tagjai közül elsőként a Korea Telecom fog a One-phone néven bevezetendő szolgáltatással megjelenni.
Az elképzelés igazi átütő ereje azonban a BT mobilszolgáltatói ambícióiban rejlik. A Vodafone májusban jelentette be, hogy öt éves megállapodás született a két vállalat között egyebek mellett arról is, hogy a Vodafone brit mobilhálózata fogja kiszolgálni a BT virtuális mobilszolgáltatását. Az virtuális mobilszolgáltatók, angolul mobile virtual network operator (MVNO) nem rendelkeznek saját hálózattal, hanem a már kiépített infrastruktúrát bérelve kínálják saját távközlési szolgáltatásukat. Az MVNO-ok színre léptetésének célja a telített piacok versenyének fokozása.
A BT MVNO-ként jelentős versenyelőnyhöz juttathatja magát a Project Bluephone által, hiszen az emberek többsége idejének nagy részét néhány jól meghatározható helyen tölti, ezáltal hívásainak jelentős részét fogja tudni rendkívül olcsó tarifával kezdeményezni. Sőt, valószínű, hogy a szolgáltatás sokak telefonálási szokásait fogja gyökeresen megváltoztatni, a hívások jelentős részét házon belülre és a BT vezetékes hálózatára terelve át.
A hagyományos, koncesszióhoz kötött mobilszolgáltatásban kevéssé érdekelt telekomok agresszív magatartást tanúsíthatnak a kompetitív technológiák bevezetésére, mivel nem fenyegeti őket a saját, hatalmas beruházásokat felemésztett második és harmadik generációs mobilszolgáltatási üzlet kannibalizálása. Az esélyes technológiák között a Wi-Fi és WiMAX néven megismert vezeték nélküli megoldások találhatóak. A szabad, így koncesszióhoz nem kötött frekvenciatartományt hasznosító rádiós kommunikáció alacsonyabb költségszintjével komoly fenyegetést jelenthet a koncessziós mobiltársaságok számára.
Ezt az új technológiai hullámot meglovagolva a kiépített, immár szélessávú vezetékes hálózattal együtt a mobiltelefónia a vezetékes szolgáltatók személyében új és kegyetlen versenyzőket kaphat a következő években. A néhány száz méteres és az akár 50 kilométeres hatótávolsággal rendelkező Wi-Fi és WiMAX segítségével a nagyobb népsűrűségű területek nagy része lefedhető szélessávú rádiós hálózattal, mely kiváló minőségű beszéden kívül nagy sebességű adatátvitelt is nyújt, biztosítva a videotelefonálást és az internet gyors böngészését is.
[oldal:A csillaghullás kezdete]
A Wi-Fi és WiMAX legnagyobb támogatója a világ vezető processzor- és félvezetőgyártója, az Intel. A vállalat olyan lapkákat fejleszt, melyek alkalmasak a különböző elektronikai eszközökbe, főként a telepített vezeték nélküli hálózati berendezésekbe, notebookokba, kézi számítógépekbe és a mobiltelefonokba való beépítésre. Az Intel erőteljes ütemű terméktervei alapján már 2006-ban piacra kerülhetnek az első WiMAX-képes mobiltelefonok és notebookok. A távközlési szolgáltatók szempontjából ez az idő rettenetesen közel van. A Nyugat-Európa szerte euró tízmilliárdokért értékesített harmadik generációs mobilszolgáltatások még csak idén kezdték meg és kezdik meg működésüket. Nyilvánvaló, hogy a WiMAX pár éven belüli megjelenése előtt ezen befektetések kitermelése nem reális elképzelés.Magyarországon az ígéretek szerint idén augusztusban kerül kiírásra négy darab harmadik generációs mobilkoncesszió, melyekből a jelenlegi szolgáltatók részéről háromra várnak vevőt, míg a negyedik valószínűleg később fok elkelni. Nem valószínű, hogy 2006 előtt Magyarországon beindulhat a harmadik generációs kereskedelmi szolgáltatás. A hazai mobiltársaságok azonban sokkal előnyösebb helyzetben vannak abból a szempontból, hogy külföldi társaiknál már sokkal tisztábban láthatják a 3G-ben rejlő üzleti potenciált és az elkövetkező években várható technológiai változásokat. A koncessziós díjak ennek megfelelően a korábbi túlzott várakozásokat követően valószínűleg csak töredékét fogják kitenni az évekkel ezelőtt értékesített nyugat-európai társaikénak.
A Wi-Fi chippel szerelt mobiltelefonok a világ egyes pontjain már idén év végén és jövő év elején megjelenhetnek. A japán Fujitsu és a Net2-Com közösen olyan mobilkészüléket fejleszt, mely lehetővé teszi a Wi-Fi hálózaton keresztüli VoIP-t miközben képes a lefedettség megszűnésével akár beszélgetés közben a hagyományos mobilhálózatra váltani. A Fujitsu nincs egyedül terveivel. A GSM-piac egyetlen amerikai készülékgyártója, a Motorola képviselői is hangot adtak azon véleményüknek, miszerint a jövő a Wi-Fi és WiMAX-képes mobiltelefonjáé. A HP is hamarosan piacra dobja Wi-Fi-képes hibrid iPaq h6315 kézi számítógépét, mely mobiltelefon is egyben.
A Deutsche Telekom informatikai és kommunikációs szolgáltatásokat kínáló leányvállalata, a T-Systems ambiciózus tervet hozott nyilvánosságra nemrég. A cég februárban nekilátott, hogy 120 partnerének mintegy 10 ezer Wi-Fi hozzáférési pontját (hot spot) egy összefüggő hálózatba integrálva körülbelül 150 millió ember számára kínáljon egységes hozzáférést. A hosszabb távú célként a világ hot spotjai felének összekapcsolását jelölte meg a vállalat. A nyilvános hot spotok száma világszerte 35 ezerre volt tehető 2003 végén, 2006-ra pedig várhatóan 135 ezer lesz megtalálható a Datamonitor becslése alapján.
A rendszer hasonló lesz a telefonos roaminghoz, így az ügyfeleknek nem kell minden egyes újabb szolgáltatónál a fizetéssel bajlódniuk majd. A Wi-Fi roaming nagyban kényelmessé teheti majd a sokat mozgó emberek vezeték nélküli internetelérését. Az árak Európában egyelőre igen magasnak mondhatók, jellemzően 5 és 10 euró közé esik egy órányi hozzáférés. A hazai T-Mobile 15 perces egységekben nettó 500 forintot kér el a hot spotjaihoz való hozzáférésért, ami elég borsos árnak mondható. A termékigazgató Christian Wollner szerint a szolgáltatás túl van árazva és a díjak csökkenni fognak.
Wollner elmondása alapján a T-Systems nem üzemeltet egyetlen hot spotot sem és a szolgáltatókat sem kívánja felvásárolni. A világot saját Wi-Fi-pontokkal lefedni képtelen vállalkozás lenne, ehelyett a T-Systems a rengeteg szolgáltatót egybefüggő hálózattá kívánja szervezni, leegyszerűsítve az ügyfelek hozzáférését és a fizetést. A különböző hálózatok közötti -- a mobiltelefonokhoz hasonló -- automatikus választás egy még tesztelés alatt álló szoftver segítségével lesz megoldható.
A T-Systems valószínűleg nem fog a felhasználók számára előfizetési lehetőséget kínálni, kizárólag a partnerek közötti roaming megvalósításával foglalkozik és bevételei alapjául minden bizonnyal a roaming használat fog szolgálni. Bár a T-Systems és a T-Mobile is DT-leány, egy esetleges együttműködésről egyelőre nem esett szó.
Látható, hogy korszerű, nagy sávszélességet biztosító vezetékes infrastruktúrával megtámogatva a vezeték nélküli hálózatok segítségével az egykor földhöz ragadt szolgáltatók komoly veszélyeket rejtenek a mobiltársaságok felé. Kifejezetten igaz ez az olyan agresszívan mozgó vállalatokra, mint a BT Group, melyet ráadásul hagyományos mobiltelefon üzletág hiányában semmi sem tart vissza a koncessziós mobiltársaságok elleni kíméletlen versenytől. A Project Bluephone segítségével a BT képes lehet a felhasználók előtt a különböző technológiájú hálózatok határait eltüntetni, jelentős fegyvert adva ezzel kezükbe a még erőteljesebb versenyhelyzet kicsikarására.
Mindig nehéz megjósolni, hogy erőviszonyok és technológiák tekintetében mit rejteget a jövő. Biztosnak látszik, hogy a hagyományos telefonhálózatokról a hanghívások egyre nagyobb része fog az internetre terelődni, melyhez a hozzáférést elsősorban a vezetékes szolgáltatók biztosítják. A telekomok gerincein zajló nemzetközi forgalom túlnyomó része már ma is az interneten bonyolódik. A legvalószínűbb, hogy a különböző vállalatok és technológiák fokozott együttélésének és versenyhelyzetének leszünk tanúi, ahol a korábban haldoklónak hitt vezetékes üzlet az adatátvitel gerincét képezve újra felvirágozhat, miközben a kíméletlen árverseny következtében a mobiltársaságok csillaga halványulni kezd. Válaszul talán a negyedik generációs mobilhálózatok szolgálhatnak, de arra még akár egy évtizedet is várhatunk.
Az írás a HWSW Informatikai Hírmagazinon kívül információkat tartalmaz a BusinessWeek magazinból, a Nikkei Business Publicationsből, a Reuters és a Techweb oldalairól.