Szerző: Bizó Dániel

2004. május 12. 08:43

A Google tőzsdére megy

A világ első számú keresőszolgáltatója, az amerikai Google Inc. április 29-én benyújtotta a részvényeinek tőzsdei bevezetéséhez szükséges iratokat. Az elemzők és befektetők által régóta várt lépés a dotkom buborék összeomlása óta a legjelentősebb, ha nem az egyetlen jelentős (információ) technológiai részvénykibocsátás.

A világ első számú keresőszolgáltatója, az amerikai Google Inc. április 29-én benyújtotta az amerikai értékpapírpiaci és tőzsdefelügyelet -- Securities and Exchange Comission, továbbiakban SEC -- részére a tőzsdei bevezetéséhez szükséges iratokat. Az elemzők és befektetők által régóta várt lépés a dotkom buborék összeomlása óta a legjelentősebb, ha nem az egyetlen jelentős (információ) technológiai részvénykibocsátás.

Az alapítók és egyben legnagyobb részvényesek a befektetők számára írt levelükben többek között azt ígérik, hogy a hosszú távú szempontokat fogják figyelembe venni, még ha annak a rövid távú eredmények feláldozása is az ára. A világ legnagyobb keresőjének és sok szempontból egyik legszokatlanabb vállalatának a befektetői körök előtti debütálása, más furcsaságok mellett -- melyeket később tárgyalunk -- a humort sem nélkülözi teljesen: a névértéken összesen 2 718 281 282 dolláros jegyzés az "e", azaz a természetes szám egy milliárdszorosa. Közelebbi részletek egyelőre nem ismertek, így sem a részvények pontos számát, sem azok kibocsátási értékét vagy azt, hogy melyik tőzsde fog otthont adni a kereskedésnek, nem tudjuk. A két esélyes a New York Stock Exchange és a NASDAQ.

A március 31-én zárult legutóbbi pénzügyi negyedévben 389 milliós bevételt realizált a vállalat, 155 milliós működési és 64 milliós nettó eredmény mellett. Ezek a mutatók 117,8, 83,4 és 147,9 százalékkal haladják meg az előző év hasonló időszakának adatait, míg az előző, 2003 negyedik negyedévének számainál rendre 26,5, 79,7 és 134,2 százalékkal bizonyulnak magasabbnak. Területileg a Google bevételeinek tavaly háromnegyede az Egyesült Államokból származott, mely arány az elvárásoknak megfelelően stabil csökkenést mutat és az utolsó negyedév során 70 százalékot tett ki. Figyelemre méltó továbbá, hogy a vállalat elismerésre méltó nagyságú, mintegy 450 millió dollár készpénz vagy azzal egyenértékű értékpapír állománnyal rendelkezik, ami már a globális nagyvállalatok körében is már komoly fegyvernek tekinthető a piaci küzdelem során.

A részvényjegyzés érdekessége és egyben szokatlansága két dologban rejlik, melyek végül is egy közös okra vezethetőek vissza. Az első a jegyzés módja, ugyanis a cég két alapító tagja, Larry Page és Sergey Brin a befektetőkhöz írott levelükben megmagyarázva úgy döntött, hogy a részvényeket a szokásoktól eltérően aukció útján fogja értékesíteni. Ezzel egyrészt lehetőséget kapnak a kisbefektetők is, akik a hagyományos eljárás esetében többnyire esélytelenek tőzsdei bevezetéskor részvényhez jutni, mivel a megbízott bankok általában nagyobb paketteket adnak el intézményi befektetők részére. Másrészt elméletileg a részvények árfolyama ily módon azok valós értékét fogja tükrözni, nem lesznek az esetleges túlértékelés következtében hatalmas ingadozásnak kitéve.

A másik furcsaság, hogy a részvények két osztályba -- A és B -- lesznek sorolva. A megkülönböztetés alapja pedig mi lehetne más, mint a szavazatok száma. Az A részvények által (részvényenként) egy szavazathoz juthatunk, míg a jegyzésre nem kerülő B részvények által tízhez. A B osztályú részvények természetesen konvertálhatóak A osztályba, míg fordítva nem. Ezzel és az aukciós bonyolítással Page és Sergey egyértelműen jelzi, hogy egyáltalán nem kívánják kiadni kezükből az irányítást. Indoklásuk szerint így nem lesznek a befektetők oldaláról nyomás alatt tartva, hogy a hosszú távval szemben a rövidtávú haszon érdekében, vagy az üzleti filozófiájuk ellenében hozzanak döntéseket.

A megoldás a média világában egyáltalán nem szokatlan. Sok, ha nem a legtöbb kiadó ilyen formában működik, biztosítva a szerkesztési alapelvek tulajdonosi befolyástól való függetlenségét. Ugyanígy indokolható, hogy a keresési eredmények manipulálatlansága, hitelessége biztosítható legyen. Ennek ellenére néhány elemző és befektető nemtetszésének adott hangot, miszerint sokan nem nézik jó szemmel, ha a vállalat vezetői, jelen esetben Larry Page és Sergey Brin, a befektetők és a jegyzés folyamata felett állónak gondolják magukat.

[oldal:A Google története]

Larry Page és Sergey Brin 1995-ben találkoztak először a kaliforniai Stanford Universityn, ahol Page a michigani egyetem öregdiákjaként vendégeskedett. Page számítógép-architektúrákban, hálózatokban való jártassága és Brin adatbányászat iránti érdeklődése kiválóan kiegészítették egymást ahhoz, hogy nekilássanak egy olyan őket foglalkoztató és korunk máig is talán egyik legnagyobb kihívásokkal teli problémájának, mint a számunkra szükséges információ egy mérhetetlen adattömegből való kinyerése. A két fiatal, végzős hallgató 1996 januárjában vágott bele a saját keresőmotor fejlesztésébe, melyen egészen 1998 második feléig az egyetem berkein belül munkálkodtak. A szükséges infrastruktúrát a Page által a hálószobájában elhelyezett, kölcsönbe kapott számítógépekből összeszerelt adatközpont jelentette, mely 1998-ban már terabyte-nyi -- 1 TByte = 1024 GByte -- tárkapacitással rendelkezett.

Eljárásuk 1998 közepére elérte azt a készültségi fokot, hogy érdemes volt megpróbálni internetes vállalatok figyelmébe ajánlani. Az értékesítés kudarca után úgy döntöttek, saját, keresőszolgáltatást nyújtó vállalkozást indítanak. A Stanford egyik oktatójához és jó ismerősükhöz fordultak, aki nem más volt, mint Andy Bechtolsheim, a Sun Microsystems egyik alapítója. Egy kora reggeli időpontra beszéltek meg találkozót, azonban Bechtolsheimnek valahova rohannia kellett. Az addigra Google nevet kapó motorról való rövid összefoglaló meghallgatása után egy 100 000 dolláros csekket állított ki a Google Inc. javára. A probléma csak az volt, hogy ilyen vállalat nem létezett, így addig a pénzhez sem férhetett hozzá Page és Brin, saját pénzük pedig gyakorlatilag nem volt. A következő hetek során a családi és ismerősi körökben további 900 ezer dollárt sikerült összeszedni, így 1998. szeptember 7-én végre megalakulhatott a Google.


Larry Page és Sergey Brin

A frissen indult vállalat telephelyéül kezdetben egy garázs szolgált egy kaliforniai kisvárosban, Menlo Parkban, mely a Szilícium-völgyként elhíresült santa clarai völgytől északra fekszik. A google.com már béta állapotában is igen hamar elérte a napi 10 ezer lekérdezést, miközben a sajtó is egyre nagyobb figyelmet szentelt az újonnan felbukkanó, érdemi találatokat adó keresőoldalra. Dicsérő cikkek jelentek meg a neves USA Today és a Le Monde hasábjain is, a PC Magazine decemberi számában pedig beválogatta 1998 legjobb 100 honlapja és keresőoldala közé. A Google hódítása ezzel megkezdődött.

A garázs hamar szűkösnek bizonyult a vállalat számára, így 1999 februárjában egy palo altói irodába költözött a Google akkor nyolcfős csapata. Ekkor már naponta 500 ezer keresés futott át kiszolgálóikon, melyek Red Hat Linux operációs rendszert futtattak. Júniusban további 25 millió dollárnyi tőkét sikerült bevonni két szilícium-völgyi kockázati tőkebefektető társaság révén, akik egyúttal egy-egy igazgatótanácsi tagot is delegáltak a vállalathoz. Az év második felére a folyamatos toborzás révén a Google már kinőtte az új irodát is, ezért jelenlegi főhadiszállására, a két emeletes mountain view-i Googleplexbe költözött. Az év végére immár 39 főt és napi 3 millió lekérdezést tudhatott a háta mögött, melyben nagy lökést adott az, hogy az AOL/Netscape a Google-t választotta a webes keresőszolgáltatásukhoz.


Görhoki munkaszünetben

A Google -- mint szervezet -- munkakultúrája, mely jelenleg is talán leginkább vitatott jellemzője, a Googleplexben kezdett kialakulni. A vállalatnál uralkodó informális, laza légkör nemcsak kiváló munkakapcsolatok létrejöttét segíti elő, hanem az új ötletek születésére, egymás közötti megosztására és újabbak ösztönzésére kivételesen kedvezőnek bizonyult. A két alapító minden héten találkozót tartott az alkalmazottak számára, összegyűjtve és megvitatva azok ötleteit, véleményeit. Ily módon rengeteg életképesnek talált továbbfejlesztési elképzelés valósulhatott meg, mint például a Google Directory vagy a keresés vezeték nélküli eszközökön való elérhetősége. A globális szemléletmód kialakulása után a keresések és maga az oldal egyre több nyelven vált elérhetővé.

A kereső 2000 májusában már több mint 1 milliárd weblap között volt képes keresni, az év közepétől pedig -- 2004 elejéig -- a Yahoo! portáljain indított keresések a Google-ön futnak végig, végleg megszilárdítva a vállalat elismertségét. A 2001-ben csatlakozott az igazgatótanácshoz a jelenleg is uralkodó triumvirátus harmadik tagja, Eric Schmidt, aki a Novell elnök-vezérigazgatója, az igazgatótanács elnöke és a Sun Microsystems technológiai vezérigazgatója. Néhány hónap múlva a Google elnök-vezérigazgatói posztját kapja meg, míg Larry a termékekért, Sergey pedig a technológiáért felelős elnöki posztot tölti be. A keresőmotor nyelvi támogatással, különböző dokumentum-kiterjesztések kezelésének képességével bővül ezen időszak alatt. Az indexelt oldalak száma ekkor már meghaladja a 3 milliárdot.

A következő években az alkalmazottak létszáma meredeken emelkedett, a működés nyereségessé vált, újabb és újabb szolgáltatások indulnak, mint például a Google News hírkereső szolgáltatása, a Froogle termékkereső, vagy a Blogger, mely webes személyi napló (blog) készítéséhez biztosít felületet. Eközben keresési feltételek egyre jobban finomíthatóvá váltak, immár földrajzi elhelyezkedés alapján is szűrhetőek az eredmények. A Google immár stabilan áll saját lábán. Ma havonta 82 millió ember keresi fel akár mobiltelefonról is, több mint 4 milliárd weblap vagy 12 más formátumú dokumentum vagy a 880 millió kép között 36 nyelven kutatva.

[oldal:Az üzlet]

A felügyeletnek átadott jelentés végre betekintést enged a vállalat eddig pontosan ismeretlen pénzügyeibe is. A SEC részére bocsátott regisztrációs dokumentumból kiderül, hogy az elemzők előzetesen jól közelítették a cég forgalmát és nyereségét, így hatalmas meglepetés nem érhette az érdeklődőket. A tavalyi év során 961 millió dollár árbevétel mellett, mely 117,6 százalékkal múlta felül az előző évit, 342 millió működési és 105 millió dollár nettó profitot tud felmutatni, ami 35,6 és majdnem 11 százalékos nyereséghányadot jelent, 87,4 százalékos bruttó profitráta mellett. A 2003-as nettó eredmény mindössze 6 százalékos javulása főként a nagy arányú adóbefizetésnek és a vállalati részvényjuttatásoknak köszönhető, utóbbi például mintegy 230 millió dollárnyi költség leírását képezve. Az alkalmazottak létszáma is meredeken emelkedett az évek során. 2002 végén még csak 284, 2003-ban már 1628, a legutóbbi negyedév végén pedig már 1907 embert foglalkozatott a cég teljes munkaidőben.

A Google 2003-as bevételeinek körülbelül 95 százaléka keresési hirdetésekből származott, melyből 84 százalékkal a Google oldalán megjelent, körülbelül 16 százalékkal pedig a Google Network tagjainak weboldalain megjelenő reklámok részesednek. A fizetett hivatkozások piaca egy becslés szerint 70 százalék körüli ütemben fog bővülni az elkövetkezendő években. A fennmaradó 5 százalék licencekből és egyéb területekről folyt be. Az üzleti modellnek jelenleg két alappillére van, az AdWords, mely a hirdetőknek szól, és az AdSense, mely az egyes weboldalak üzemeltetőit, a tartalomszolgáltatókat veszi célba.

Az AdWords segítségével a hirdetni szándékozók vásárolhatnak keresés-, kulcsszó-alapú reklámot. A hirdető által kiválasztott kulcsszavakra indított kereséskor megjelenik a hirdető neve, oldalának rövid leírása és a cím. A kizárólag szöveges reklám a normál találatoktól elkülönülten, fizetett hivatkozásként jelenik meg. A hirdetés ezenkívül az AdSense programban résztvevő Google Network tagjainak oldalain is megjelenik, amennyiben az adott weblap tartalma és a megadott kulcsszavak relevánsak egymással.

A reklámozás ezen formájának kiváló eredményességét és hatékonyságát a megfelelően beállított kulcsszavak biztosítják, melyek száma nincs korlátozva, meghatározásukban pedig a Google szakembereit is segítségül lehet hívni. A hatékonyságot rendkívüli mértékben tovább fokozza, hogy fizetni a megjelenés után sem, kizárólag rákattintáskor kell. Bankkártya segítségével néhány perc alatt létrehozhatjuk saját regisztrációnkat, beállíthatjuk a kulcsszavakat, a költségkeretet, annak akár napi szintű eloszlását, a hirdetés szövegét, oldalunk címét, és máris megjelenhetnek a hirdetéseink. Lehetőség van továbbá a célcsoport igen pontos meghatározására, melyek körét a kulcsszavakra való keresés mellett a nyelv és elhelyezkedés alapján is szűkíthetjük. Látható tehát, hogy a reklámeszközök közül jelenleg messze ez a leghatékonyabb, eredményessége sok területen már ma is kiemelkedő, az internetfelhasználás intenzitásának növekedésével pedig tovább emelkedik. A reklámozás ezen fajtájára becslések szerint 2 milliárd dollárt költöttek világszerte, jövőre pedig már 4,8 milliárdos lesz ez a piac. Nem véletlen tehát, hogy a Google ügyfelei között találhatóak olyan nevek is, mint az Amazon vagy a Cisco Systems.

Az AdSense által a tartalomszolgáltatók az AdWords program reklámjainak megjelenítésével bevételekhez juthatnak a Google-lel a hirdető által fizetett díjon osztozva. Jelenleg a bevételek kisebb hányada származik ily módon, azonban ez az arány szükségszerűen emelkedni fog a jövőben, ahogyan egyre több és több oldal csatlakozik a Google Networkhöz. Az AdSense for Search azokat célozza, akik maguk is valamilyen keresőszolgáltatást nyújtanak oldalukon. A Google oldalán való megjelenés mintájára ebben az esetben is az AdWords program fizetett hivatkozásai jelennek meg. Az AdWords for Content pedig a "sima" tartalomszolgáltatók számára jött létre, ahol a weblapok tartalmával kapcsolatos hirdetések jelennek meg.

A Google ezeken kívül további szolgáltatásokat is nyújt, azonban az ezekből származó bevétel aránya egyelőre elhanyagolható. A saját fejlesztésű, a keresőszolgáltatáshoz szükséges hardver- és szoftverinfrastruktúrát egyaránt biztosítani tudja, melynek segítségével a vállalatok nem csak a web, hanem a saját oldaluk részletes keresésére is lehetőséget nyújthatnak.

[oldal:Kihívások]

A két alapító, Page és Brin a már korábban említett, befektetőknek írt levelében elmondja, a tőzsdei bevezetést eddig késleltette, hogy viszonylag hamar a működéshez és terjeszkedéshez elegendő pénzt kezdett termelni a vállalat, valamint minél kevesebb információt akartak a kokurencia kezére játszani. A vállalat méretének növekedésével azonban egyre több adatot kellett az állami szabályzásnak megfelelően a hatóságok részére bocsátani. További jelentős tényező a befektetők és alkalmazottak oldaláról érkező elvárás nyomása, hogy részvényeiket végre pénzzé tehessék és eddig tőkéjük vagy munkájuk gyümölcsét learassák. Végezetül a méret növekedésével folyamatosan csökken annak növekedésének üteme, így a bővülés fenntartásához egyre inkább a versenytársaktól kell piacot elvenni, amihez viszont , elsősorban az akvizíciók miatt, mindenképpen szükség lesz pénzre. Méghozzá nagyon sok pénzre.

Nyilvánvalóvá tették továbbá, hogy a Google-t a továbbiakban is, Eric Schmidt elnök-vezérigazgatóval közösen Page és Brin, azaz a "triumvirátus" fogja vezetni. A döntéseket a hosszútávú stratégiának alárendelve fogják meghozni, nem pedig a negyedéves eredmények folyamatos feltornázát szem előtt tartva. Ha egy befektetés miatt romlanak a rövid távú mutatók, akkor romlani fognak, nem kerülnek kozmetikázásra. Ezzel együtt kinyilvánították, hogy a Google a közjót fogja szolgálni mind az üzleti élet, mind karitatív tevékenység révén. Ennek megfelelően a keresés találati eredményei sosem lesznek pénzért manipulálhatóak.

A Google tőzsdére vonulásával a keresőpiaci verseny tovább éleződik, mely talán az internet és az információ-alapú korunk közeljövőjének egyik legjelentősebb, legádázabb csatájává is válhat. A Google két fő kihívója a Yahoo! és a Microsoft, mindketten lényegesen szélesebb tevékenységi körrel, erőteljesebb piaci pozíciókkal és márkával, ezenkívül lényegesen nagyobb pénzügyi erőtartalékokkal rendelkezve.

A Yahoo! portálhálózat idén év elejéig a Google szolgáltatására támaszkodva nyújtott keresési lehetőséget felhasználói számára, azonban két keresőmotort fejlesztő cég korábbi felvásárlását követően saját technológiájá támaszkodik. A Yahoo! a Google-lel ellentétben kínál olyan fizetős szolgáltatást, mellyel biztosítható, hogy a keresőrobot indexeli az oldalunkat akkor is, ha egyébként nem tenné. Becslések szerint ez tavaly mintegy 200 millió dolláros piacot tett ki, 2007-ben pedig eléri 600 milliót. Egyes elemzők szerint nem tudni, hogy ez hosszútávon hogyan fogja érinteni a keresők megítélését, ugyanis egyáltalán nem egyértelmű, hogy a Google korrektsége érdekelni fogja a felhasználókat. Ez a kérdés akár reklám- vagy PR-kampányra késztetheti a későbbiekben majd a Google-t.

A Yahoo! szintén több pénzt termel ki közvetlenül a portáljából is, ugyanis a szponzorált tartalmon és a bannereken túl például on-line bevásárló felületet is nyújt, amelyen keresztül a felhasználók a portálon jelen levő kereskedőktől vásárolhatnak egyidejűleg, egy virtuális kosárral. Pontosan nem tudni, mennyi bevétele származik ebből a Yahoo!-nak, de jelenleg mintegy 30 ezer kereskedő havonta legalább 50 dollárt fizet, így az éves bevétel mindenképpen legalább tízmilliós nagyságrendű. Előrébb jár a Yahoo! a személyre szabott szolgáltatások terén is. A Google-lel szemben lehet regisztrálni a rendszerbe és testre szabható az oldal. A jövőben a Yahoo! számára hatalmas előnyt jelenthet a felhasználók profiljaiból kiolvasott adat, mind marketing, mind a szolgáltatások szempontjából. A trend úgy néz ki, a tömegesen személyre szabott szolgáltatások felé, így a perszonalizált keresések felé mutat.

A másik, talán még veszélyesebb fenyegetést a jelenleg viszonylag háttérben tevékenykedő Microsoft jelenti, mégpedig a PC-k területén birtokolt dominanciájával. Nagyon valószínű, hogy a nem éppen finomkodásáról ismert szoftveróriás a saját keresőmotor fejlesztésén túl a keresés Windowsba és az alkalmazásokba (például Office) való beépítésén munkálkodik. A kérdés az, hogy ha az emberek 90 százaléka a számítógépéről, az alkalmazásokba építve és azokkal együttműködve lesz képesek kutatni a világhálót, hányan fognak-e webes keresőket is meglátogatni?

Kétséges az is, hogy az eddig egyik sikertényezőként számon tartott szervezeti struktúra és munkakultúra fenntartható és kezelhető lesz-e a növekedéssel. Bár a Google jelenleg talán sok szoftvermérnök legszebb álma, mégis egyes vélemények szerint a jelenlegi kultúra nem fog megfelelni a jövőben egy globális piacvezető vállalaténak. Sőt, az egyik jelenlegi befektetője úgy tervezi, hogy nem sokkal a kibocsátás után megválik részvényeitől. Mint mondja, közel sem tűnik a Google egy rettentően versenyképes világcégnek, mintsem inkább homokozóban játszadozó gyermekeknek.

[oldal:A jövő]

Nem tudni, mi rejlik a Google tarsolyában, egyesek nagy dolgokat várnak a műhelyéből. Valljuk be, minden alapjuk megvan rá. A Google egyik erőssége eddig éppen a meglepetésben rejlett. A bevett PR-gyakorlattal ellentétben a Google nem ad ki semmilyen információt a folyamatban lévő fejlesztésekről, irányokról, hanem előzetes bejelentések nélkül egyszerűen piacra dobja újabb és újabb szolgáltatásait. A Google-nél dolgozó mérnökök munkaidejük 20 százalékát olyan fejlesztési projekteken tölthetik, amelyekhez kedvük van.

A Google News (hírkereső) és az AdSense for content is így született. Ily módon százával futnak párhuzamosan fejlesztések, hatalmas innovációs alapot biztosítva a vezetés számára. A Google szervezeti kultúrája, a laza, baráti, kollegális légkör, a lapos hierarchia eddig feltétlenül versenyelőnyként szolgált a vállalat számára, viszont kétséges, hogy a méretek növekedésével ez később is így marad-e. A Google ígéretes kezdeményezései közé tartozik a Gmail, mely 1 GByte tárhellyel rendelkező, ingyenes postafiókot fog a felhasználóknak kínálni. Az elképzelés lényege, hogy az e-mailek tartalmának automatizált elemzésével azzal kapcsolatos hiredetési szövegek, linkek lennének elhelyezve bennük. Természetesen a személyiségi jogi és adatvédelmi érdekvédő szervezetek már felemelték hangjukat.

További találgatásokra ad okot azon, a SEC-dokumentumban olvasható adat, miszerint idén legalább 250 millió dollárt fog fordítani eszközök, főként informatikai infrastruktúra beszerzésére. Elemzők szerint ez az összeg nem indokolt annak tudatában sem, hogy a vállalat bődületes tempóban növeli alkalmazottainak látszámát, sem az, hogy a világ egyik legnagyobb fürtözött rendszerével, mintegy 10 ezer kiszolgálót összekötő elosztott hálózattal rendelkezik, amelynek megújítása hatalmas összegeket emészthet fel.

Ez mindenképpen a tevékenységi kör hosszabb távú diverzifikációjára utal. Az egyik legvadabb, de mindenképpen felettéb izgalmas és figyelemre méltó elképzelés szerint -- melynek szerzője Alex Salkever, a BusinessWeek munkatársa -- a Google igazi szakértelme, kompetenciája az elosztott rendszerekben, elosztott számítástechnikában rejlik. Ezért a jövőben olyan szolgáltatásokkal fog jelentkezni, melyek erre az elosztott rendszerre jól illeszthetőek. Annyi bizonyos, hogy az ilyen megoldások egyre inkább "hálózatiasodó" világunkban egyre nagyobb létjogosultságot szereznek, akár azokat az alkalmazásokat is beleértve, amelyeket jelenleg csak saját PC-nken futtatva tudunk elképzelni. Lehet, hogy a Microsoftnak is van félni valója a Google-től...

Szintén sokat sejtető a Pyro Labs tavalyi felvásárlása, mely során a Google megszerezte a blogger.comot, mely webes naplók közzétételéhez nyújt segítséget. A blogger.com megszerzése két okból is hasznos lehet a Google számára. Egyrészt rengeteg elemezni való tartalomra és méginkább linkekre tehetett így szert, melyek segítségével még mélyebbre áshatja magát a web jórészt feltáratlan tartalmában. Másrészt pedig egy igen jelentős, a cég reményei szerint lojális közösségre, felhasználói bázisra is szert tett egyúttal, akik a jövőbeni testre szabható szolgaltatások tesztélésére és bevezetésére kiváló alapot nyújthatnak. Szintén ebbe az elképzelésbe illene bele az Orkut, mely egy nem rég indított, meghívásos alapú közösségi hálózat.

Annyi bizonyos, hogy a Google jelenleg nagy kihívások előtt áll, a kockázati tényezők számából következően jövőjének megjóslása pedig mondhatni lehetetlen. A Yahoo! elnök-vezérigazgatója szerint elég nagy a piac több szereplő számára is. A Google piacvezetővé válásával nemcsak a versenytársak figyelmét irányította magára, de saját maga is változások alatt áll, alkalmazotti létszáma, szolgáltatásainak száma nagy ütemben bővül.

Ez lehet az oka annak, hogy egyes megkérdezett befektetők a részvényjegyzés után nem sokkal (valószínűleg néhány hónap) meg fognak szabadulni a Google papírjaitól. Viszont az is biztosra vehető, hogy rengeteg ember fog rövidebb-hosszabb időre jelentősen meggazdagodni. A Yahoo! mutatóit alapul véve a Google piaci kapitalizációja elérheti akár a 25 milliárd dollárt is. Page és Brin részesedésének értéke egyenként elérheti akár a 3 milliárd dollárt, de még a Yahoo! is szépen kaszál az ügyön, mivel egy 4 évvel ezelőtti tízmilliós befektetés most 300 millió dollárt is érhet. Tiger Woods, a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb golfozója, Shaquille O'Neal az észak-amerikai kosárlabda-bajnokság egyik sztárja, Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és Arnold Schwarzenegger részvényesekként szintén alig várhatják a hisztérikus tőzsdei fogadtatást.

Szólj hozzá a fórumban!

Referenciák

businessweek.com
cnet.com
money.cnn.com
google.com
seattletimes.com

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról