EU, informatika, internet -- kérdések és válaszok II.
Olvasóink tehették fel kérdéseiket fórumunkban az Európai Unióhoz való csatlakozást követően várható, a -- szélesebb értelemben vett -- informatikai szektort érintő változásokról. Sorozatunk második cikkében az adókkal, vámokkal és a munkaüggyel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat közöljük.
Kérdés: Ha jól tudom, uniós országból on-line vásárolt termék után nem kell majd vámot fizetni, de mi a helyzet az Egyesült Államokból, vagy például európai, de Unión kívüli országból való on-line vásárlás esetén (pl: Svájc)? Milyen vámszabályokkal kell tisztában lenni az Unió polgáraként az EU- és a nem EU-tagországok közti kereskedelem kapcsán? Van-e valamilyen kivétel a velünk együtt csatlakozó országok webshopjaiban történő vásárlás esetén (pl: Szlovákia, Lengyelország)? A vámmentesség rájuk is vonatkozik majd?
Válasz:
Az on-line vásárlás vámjogi szempontból gyakorlatilag készpénzes termékvásárlásnak minősül, amelyet számla kísér a már pénzügyileg teljesített ellenértékről szóló igazolásként. A számlán szereplő vételár a vámérték, amelyre alapozva a nem közösségi árura ki kell vetni a vámterheket az EU Vámtarifájában rögzített vámtételt és a vámmal együtt fizetendő egyéb terheket (pl. áfát, termékdíjat, piacvédelmi dömpingellenes vagy értékkiegyenlítő vámot, stb).
A vámterhek kivetésére az áru postán és/vagy gyorspostai úton történő tényleges behozatalakor szükséges vámeljárás lefolytatásakor kerül sor. A vámeljárásnál alkalmazandó vámszabályok lényegében alig változnak, ami annak köszönhető, hogy a hatályos magyar vámszabályozást csaknem teljes egészében összhangba hoztuk a csatlakozástól Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó közösségi vámszabályokkal. Ez utóbbi magyarországi kihirdetésére a csatlakozás megelőzően, kellő felkészülési idővel kerül sor.
A tagállamok közötti (ideértve a velünk együtt csatlakozó új tagállamokat is) on-line vásárlás belső piaci kereskedelemnek minősül, így értelemszerű, hogy az nem tartozik a közösségi vámrendszer hatálya alá. Ez esetben tehát mentes a vámok és vámeljárás alól, ugyanakkor miután termékértékesítés valósul meg, fennáll az áfa-fizetési kötelezettség.
Így a helyzet az alábbiak szerint módosul: ha a vevő adóalany, az áfa-fizetési és bevallási kötelezettség rá hárul. Ha a vevő nem áfa-alany, hanem magánszemély, akkor az eladó az áfa-fizetésre kötelezett, amely kötelezettségének a termékértékesítés teljesítése helyén (azaz a vevő tagállamában) kell eleget tennie, amihez ott regisztráltatnia is kell magát az adóhatóságnál! A rendszer működését könnyítendő az egyes tagállamok értékhatárokat írhatnak elő, melyen belül a távolsági értékesítés belföldi ügyletként kezelhető az eladás helye szerinti áfa-szabályok alkalmazásával. Tekintettel azonban a tagállamok jelentősen eltérő áfa-szintjeire, az eladó tagállam vállalkozásának joga van a teljesítés helyét legalább 2 évre szólóan megválasztania.
[oldal:Adók, vámok: adókedvezmény, áfa]
Kérdés: Létezik-e adókedvezmény az EU-n belül az on-line kereskedelemre, ha nem, van-e realitása annak, hogy bevezessék, ha már létezik (vagy foglalkoznak a gondolatával), akkor elképzelhető-e, hogy a csatlakozást követően Magyarországról vásárolva élvezhetjük az előnyeit?
Válasz:
Nem.
Az általános forgalmi adó szabályozása az ügyletek környezetétől függetlenül versenysemlegesen kezeli az ügyleteket. Az Európai Közösségben az elektronikusan teljesített szolgáltatásokra kimondottan a normál áfa-kulcsot kell alkalmazni. On-line megrendelt termékek esetén az adott terméknek megfelelő adómértéket kell figyelembe venni, de hogy melyik országét (a vevőét vagy az eladóét), az attól függ, az eladó milyen sokat értékesített Magyarországra. (Ha egy későbbiekben megállapítandó, legfeljebb néhány tízmillió Ft-os forgalom alatt bonyolít a külföldi eladó, úgy itthon bejegyeznie nem kell, vagyis az onnan való rendelés után az eladó tagállamnak a vásárolt termékre vonatkozó adómértékét kell megfizetni.)
Kérdés: a számítástechnikai termékek áfája csökken-e? (Érdekes, hogy itthon minden 20-25 százalékal drágább, mint nyugaton)
Válasz:
Nem csökken, és az áfára vonatkozó szabályozás általában sem fog változni. A 25 százalékos normál áfakulcsot elfogadják, bár tudni kell azt is, hogy ennél magasabb áfakulcsot nem alkalmaz egyetlen tagállam sem.
A közösségi szabályozás a következő:
Az általános forgalmi adó (áfa) esetében kétféle adókulcsot rögzít a szabályozás:
- a normál adókulcsnak legalább 15%-nak kell lennie
- és a kedvezményes kulcsok nem lehetnek alacsonyabbak 5%-nál.
Miután a közösségi szabályozásban nincs 0%-os adókulcs, így ez a lehetőség európai uniós csatlakozásunkat követően megszűnik. A nulla százalékos adókulcs alá esnek jelenleg a humán gyógyszerek, a csecsemőpelenkák egy része, segédeszközök vakok részére és a tankönyvek.
A jelenlegi 12%-os kedvezményes kulcs mellett Magyarország új, 5%-nál nem alacsonyabb kedvezményes kulcsot tervez bevezetni, és a fentiekben felsorolt termékek ezen új kulcs alá kerülnének besorolásra.
A most kedvezményes kulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások közül egyeseket normál adókulcs alá kell átsorolni, ami árnövelő hatású. Ez az átsorolás azonban már évek óta folyik, így a csatlakozáskor már csak a termékek és szolgáltatások szűk körét érinti majd.
Konkrét termékek áfá-kulcsának meghatározása a későbbiekben történik.
Cáfolnunk kell azt a megjegyzést, hogy itthon minden 20-25 százalékkal drágább, mint nyugaton. Az iparcikkek árszintje az EU-országokban és Magyarországon ma már alig különbözik. A csatlakozással pedig a kínálat bővülni, a minőség javulni, esetenként az ár csökkeni fog. A piaci verseny ezt eredményezi. A szolgáltatások ára a helyi kereslet-kínálat, a bérszínvonal függvénye, várhatóan nem fog változni. Csak hosszú, 10-20 éves időtávon számíthatunk a hazai élelmiszerár-szint fokozatos felemelkedésére, de akkor is inkább csak az EU-átlagot még mindig alulról közelítő szintre. Ez sem közvetlenül az EU-csatlakozás, hanem az általános gazdasági fejlettség növekedésének következménye.
[oldal:Munkaügy: távmunka]
Kérdés: A távmunka mennyiben fog megváltozni a csatlakozás után?
Válasz:
A távmunkáról röviden:
A távmunka az információs és tudásalapú társadalom infokommunikációs eszközökkel támogatott munkavégzési formája. Nem csodaszer, nem nyújt mindenre megoldást, de a fejlett világ tapasztalatai azt jelzik, hogy alkalmazása egyaránt kedvező lehet a munkavállalóknak, vállalkozásoknak, a közösségi szektor szervezeteinek, az állami szerveknek, önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek.
A távmunka személyi számítógépen végzett olyan szellemi tevékenység, amelyben a munkavállaló otthon, vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen (például teleházakban vagy telecenterekben) önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából. Munkája eredményét (amely valamilyen elektronikus formában továbbítható dokumentum) valamilyen távközlési módszerrel (interneten, intraneten, e-mailen vagy valamilyen elektronikus levelező rendszeren, stb.) továbbítja, s többnyire a feladatokat is ugyanígy kapja. Munkáltatójával, főnökével és munkatársaival így elsősorban elektronikus úton, telekommunikáció révén tartja a kapcsolatot. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként van szükség.
A távmunkáról további információk a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium honlapján olvashatók: