Szerző: Ady Krisztián

2002. november 13. 14:48

Teszt: Logitech Z-560 és Z-640 hangszórókészlet

Igen régi vágyam teljesült akkor, amikor végre megérkezett a szerkesztőségbe a Logitech Z-560 4.1-es rendszere. S hogy ne árválkodjon egymagában, a Z-560 mellé megkaptuk kipróbálásra a cég egyik kisebb teljesítményt nyújtó, ám 5.1-es felállású hangszórókészletét is, a Z-640-es szettet.

A Logitech Z-560 hangszórókészletére már az első tesztek felhívták a figyelmemet. Ez a szett csak valami csoda lehet, hiszen ódákat zengenek róla még a legnevesebb külföldi szaklapok is. Egyesek szerint a billentyűzeteiről és egereiről jobban ismert cég THX minősítésű rendszere lemossa a színről még a nagynevű Klipsch ProMedia rendszereket is, annak ellenére, hogy csupán egyutas szatellitekkel rendelkezik.

Mindez első hallásra kicsit sci-fi kategóriának tűnt, ezért igen régi vágyam teljesült akkor, amikor végre megérkezett a szerkesztőségbe a Logitech 4.1-es rendszere. S hogy ne árválkodjon egymagában, a Z-560 mellé megkaptuk kipróbálásra a cég egyik kisebb teljesítményt nyújtó, ám 5.1-es felállású rendszerét is, a Z-640-es szettet.

A szavak szaporítása helyett következzen hát rögtön a két rendszer alapvető bemutatása, nézzük, mire képesek papíron, a specifikáció szerint a hangszórókészletek.

A Logitech Z-560 hangszórórendszer specifikációja a Logitech honlapja alapján:

  • THX minősítés
  • Összteljesítmény: 400 W RMS
  • Mélysugárzó teljesítménye: 188 W RMS
  • Szatellitek teljesítménye: 212 W RMS (4 x 53 W)
  • Frekvanciaátvitel: 35 Hz - 20 kHz
  • Jel-zaj viszony (A-súlyozású): > 100 dB
  • Bemeneti impedancia: 10 kOhm
  • Maximum SPL (sound pressure level, hangnyomás): 114 dB
  • Szatellitek: egyutas hangsugárzó, mágneses árnyékolás
  • Mélysugárzó: 8"-os, 20 cm-es mélysugárzó masszív fa házban
  • Erősítő: masszív toroid transzformátor (kisebb súly, jobb hatásfok, kisebb szórt mágneses tér), egyenletes teljesítmény
  • Csatlakozások: rugós gyorscsatlakozók a hangszórókábelek számára, 3,5 mm-es színkódolt jack csatlakozó a hangkártya első és hátsó kimeneteihez

Impresszív, mást nem nagyon lehet mondani rá.

A Logitech Z-640 5.1-es surround hangszórókészlet specifikációja:

  • Összteljesítmény: 51 W RMS
  • Mélysugárzó teljesítménye: 23,5 W RMS
  • Szatellitek teljesítménye: 27,5 W RMS (5 x 5,5 W)
  • Frekvenciaátvitel: 35 Hz - 20 kHz
  • Jel-zaj viszony: >75 dB
  • Bemeneti impedancia: > 5 kOhm
  • Az egyutas szatellitek mágnesesen árnyékoltak
  • Fa borítású mélysugárzó, beépített erősítő

Mint azt láthatjuk, mindkét hangszórókészlet a PC mellé elegendő teljesítmény leadására képes, sőt a Z-560 akár egy kisebb terem behangosítását is elvégezheti.

[oldal:Mi is az a THX?]

A Logitech Z-560 rendszerének van még egy olyan jellemzője, mely kiemeli a hasonló termékek közül, ez pedig a THX rövidítés, mely a Tomlinson Holman's eXperiments szavakat takarja. A THX gyakorlatilag nem más, mint egy ajánlás, ami az audiotechnikai rendszerek minőségére vonatkozik.
THX - A történet

Egy bosszúság következményei: Geroge Lucas 1977-ben forgatta a Csillagok háborúját, az első Dolby Stereo játékfilmet. Mivel rengeteg energiát fordított a hangra, annál inkább bosszantotta, hogy a legtöbb mozi ugyan Dolby Stereo módban vetítette, de a hangminőség a gyatra hangszórók és teremakusztika miatt tönkrement. Hangmérnöke, Tomlinson Holman ezért követelményeket határozott meg a hangszórók, erősítők és a mozik akusztikája számára. Munkájának eredménye a THX rövidítést kapta. Azon moziknak, amelyek a THX logóval akarnak dicsekedni, a hangrendszerüket az előírásnak megfelelően kellett kialakítaniuk. A THX nem egy új moziszabvány, hanem arról gondoskodó szabvány, hogy a Dolby Stereo filmek jól szóljanak.

[Forrás: Sztereó, 1996. október, 28. oldal]

THX

A fenti idézetből is kitűnik, hogy a THX lényegében egy ajánlás: azok a rendszerek, melyek megfelelnek a THX megalkotói által támasztott feltételeknek, kiérdemelten viselhetik a minősítő emblémát. Természetesen a THX minősítésből is létezik ma már több verzió, hiszen az idők folyamán egyre kiválóbb paraméterekkel rendelkező rendszereket meg kellett különböztetni a specifikáció alsó szegmensét elérő rendszerektől, ezért ma már találkozhatunk THX Select, THX Ultra, THX Ultra2 feliratú berendezésekkel is.

A Lucasfilm THX 1999-ben mutatta be multimédiás hangszórók számára készített ajánlását, melynek köszönhetően a korábban általunk is tesztelt Klipsch ProMedia rendszerek viselhették a világon elsőként a THX logót. Az azóta eltelt évek alatt természetesen más, hasonlóan prémium minőséget képviselő rendszerek is megjelentek. Az Altec Lansing ADA885, a Creative Cambridge SoundWorks MegaWorks THX 5.1 550 hangszórókészlete és ezen cikk alanya, a Logitech Z-560 4.1-es hangszórókészlet vált napjainkra a THX logóra jogosulttá.

A Logitech Z-560 rendszere terjedelmes és igen súlyos dobozban érkezett a szerkesztőségbe. A kicsomagolás természetesen nem okozhatott gondot az igen tapasztalt szerkesztőgárdának, ezért a berendezést gyorsan megszabadítottuk a préselt papírból készült körítéstől.

A tekintélyes súly körülbelül 80 százalékát mi más birtokolta volna, mint a tiszteletet parancsoló subwoofer, mely körülbelül 20-22 kg lehet. A 188 W teljesítményű mélysugárzóban kapott helyet az erősítő és az egyetlen árulkodó felirat szerint 720 W-ra tervezett tápegység is. A rendszer áramfelvételére utaló megjegyzést nem lehet találni sehol, ez a 720 W felirat az egyetlen paraméter, mely szerepel az erősítő hűtőfelületének hátoldalán.

[oldal:Z-560 - a külső jegyek]

A subwoofer 20 cm-es mélysugárzója a ma előszeretettel alkalmazott megoldásokkal szemben nem lefelé, az alsó szomszéd és a padló felé nyomja a levegőt, hanem előre. A terjedelmesebb hangzást biztosítandó a subwoofer oldalán egy szép reflexnyílást is találhatunk.

Személy szerint nagyon hiányoltam a biztosíték cseréjének lehetőségét, a túláram elleni védelmet nyújtó apró eszköz így csak a forgalmazó által meghatározott szervízben -- vagy otthon, de garanciavesztés terhe mellett -- cserélhető. Sajnos saját tapasztalat, hogy erre szükség lehet, egy kisebb vihar is okozhat az egyszeri felhasználónak kellemetlen perceket, a javítás miatt pedig esetleg utazgatást, hangrendszer nélküli napot, napokat.

A subwoofer hátoldalán találhatók meg a rendszer csatlakozói és a főkapcsoló, mellyel az egész rendszer áramtalanítható. Az összeállításkor érdemes odafigyelni, hogy a teljes üzembe helyezésig ne dugjuk be a rendszert a konnektorba, vagy ez a kapcsoló feltétlenül az off állásban álljon.

A hangszórók csatlakoztatására megfelelő hosszúságú kábeleket kapunk, a hátsó kábel körülbelül 4,5 m, az első pedig 1,5 m-es. A rugós csatlakozásnak és a szatellitek hátán található csavaros megoldásnak köszönhetően teljesen "szabványos" hangszórókábelekkel is kiválthatjuk a gyári kígyókat, ha esetleg nem lennének eléggé hosszúak.

A rendszerhez tartozó szatellitek teljesítménye passzol a subwooferhez, a viszonylag kisméretű hangszórók 53 W RMS teljesítmény leadására képesek egyenként, 4 darab található belőlük. Az egyutas megoldás első pillantásra furcsának tűnhet egy THX minősítéssel rendelkező rendszernél, de másodikra is. A szatellitek kialakítása ugyanakkor rendkívül igényes, az alumínium talpakon a káros rezgéseket elkerülendő gumifelületek találhatók, ráadásul ezeknek köszönhetően a szatellitek igen masszívan állnak, tapadnak az asztalon. A "díszrács" eltávolítható, de a rögzítés úgy van megoldva, hogy felhelyezve ne lazulhasson ki, esetleg szintén furcsa mellékzörejeket adva a hallgatott zenének.

A hangszórókábelek polaritáshelyes csatlakoztatása és a szatellitek elhelyezése után már csak a vezérlőpanel és a színkódolt hangkártyához futó csatlakozók bedugaszolására van szükség. Ezen a panelen található a ki- és bekapcsoló gomb, az első és hátsó szatellitek közötti arányt állító fader és a subwoofer hangerejét állító potméter is. Az M3D feliratú gombbal a szimpla sztereó állományokból készíthetünk ál-surround hangzást, így a sztereó zene és játékhangok reprodukálásában a hátsó hangszórók is kivehetik részüket. Amennyiben hangkártyánk képes a hátsó hangszórókat is ellátni a zenével, ezt a gombot nyugodtan el is felejthetjük, bár bekapcsolva szép, sejtelmes zöld fénnyel világít a gomb körülötti műanyag gyűrű. A műanyag talp eltávolítása után állóból fekvő helyzetbe is variálható a rendszer vezérlőpultja.

Az esti játékhoz és zenehallgatáshoz itt találjuk a fejhallgató csatlakozóját is. Egy dolog azonban hiányzik, ez pedig a külső eszközök csatlakoztatására szolgáló bemenet, mely minden ilyen árban kapható rendszeren megtalálható. A Logitech rendszerére hordozható MP3-lejátszónk vagy egyéb audioeszközünk csak átkábelezés után köthető rá.

[oldal:Z-560 tapasztalatok]

A rendszert jó lett volna ugyanolyan körülmények között tesztelni, mint a hasonló kategóriába tartozó Klipsch ProMedia 4.1-et vagy az Altec Lansing 641-es készletét, erre azonban sajnos nem volt lehetőségem, csak az igen steril "akusztikus" paraméterekkel rendelkező irodában volt alkalmunk meghallgatni, mire is képes a rendszer. A helyiség hatalmas üvegfalai az akusztikának, kis mérete a mélyebb tartományoknak nem igazán kedveznek, de azért sikerült mélyreható benyomásokat szerezni a rendszerről.

Őszintén bevallom, az egyutas szatellitek hangjától egy kicsit féltem; el nem tudtam képzelni, mennyire lesz képes helyt állni az alsóbb vagy felsőbb tartományokban ez a konfiguráció, s tartottam attól, hogy a frekvenciamenet valamilyen szempontból problémás lesz. A végeredmény engem is meglepett.

A mélysugárzó teljesíti a Logitech által megadott specifikációt: megfelelő hangerejű mélyhangok reprodukálására képes már 35 Hz-en is, de igazán 37-42 Hz körül lendül bele a hangképzésbe. A basszus erejét csak este lehetett "letesztelni", s ezzel az ablaküveg beépítését végző szakemberek munkáját is leteszteltük, bizony beleremegett az egész helyiség a subwoofer dörejeibe.

A hangerő kordában tartásához lejjebb kellett venni a hangkártya által kiadott jelet is, mivel alacsonyabb hangerő beállításánál a vezérlőpanelen található potmétert nagyon finoman kellett volna tekergetni. A tesztelés során a hangerőszabályzót nem lehetett egyszerűen 70-80% fölé tekerni, ott már rövidebb távon is kibírhatatlan, fülsértő hangerőt produkált a rendszer.

A subwooferbe épített tápegység és erősítő szépen végezte dolgát, nem találkoztam olyan hibával, mint ami az Altec Lansing 641-es rendszert jellemezte: itt nincs alapzaj, nincs 50 Hz-es brumm.

A hangszórókészlet hangját a PowerDVD és a WinDVD 4-csatornás és sztereó lekeverésével, a Gladiátor, U-571, Ötödik Elem DVD-lemezek egyes részleteivel, MP3-állományokkal teszteltem, hiszen PC mellé szánt multimédiás hangszórókról van szó. Szólt rajta Metallica, Bon Jovi, de a The Corrs: Unplugged is, a különböző stílusokat reprezentálandó.

A szatellitek hangjában egy kis színezettséget figyeltem meg, mintha a magasabb tartományokban egy picit erősebben szólt volna az eddig hallott hangrendszerekhez, az Altec 641 szatellitjei által nyújtott egyenletes hangzáshoz képest, s ezt a megfigyelést végül a SoundForge be is igazolta. Körülbelül 8-9 kHz tájékán egy kis erősödés tapasztalható a frekvenciaátvitelben. Furcsa módon a weben olvasható ajánlások ezt a kiemelést pozitívumként tüntetik fel, nekem személy szerint a picit visszafogottabb tónus jobban tetszett volna.

A subwoofer szűrési frekvenciája nem állítható, "hallomás" alapján körülbelül 120-150 Hz környékén lehet ez a paraméter. De nem is éreztem e beállítási lehetőség hiányát, igazán csak ez a hajszálnyi színezettség volt, ami feltűnt. A hangzás, hallás ugyanakkor rendkívül szubjektív fogalom, ami nekem furcsa, másnak talán természetes is lehet.

A szatellitek és a rendszer által produkált hang egyébként nagyon meggyőző volt, a még elviselhető hangerőn sem volt felfedezhető bármiféle torzulás, tartományok különleges erősödése vagy gyengülése. Ez a rendszer ár/teljesítmény tekintetében az apró nüansz kivételével tökéletesnek mondható, s jóval olcsóbban kapható a többi THX minősítésű vagy hasonló teljesítményű rendszernél.

[oldal:A kisebbik rendszer, a Z-640]

A kisebbik rendszer, a Z-640 szinte eltörpül a nagyobb Z-560 testvére mellett. A különbség a dobozok méretéből is látható, a kisebb dobozban több a hézagot kitöltő anyag is, ráadásként pedig még képzeljük hozzá az ötödik, középső hangsugárzó által a dobozban elfoglalt helyet is.

A doboz kibontása után a szatellitek és a subwoofer méreteit jóindulatúan megmosolyogtuk, pedig erre -- mint utólag kiderült -- semmi okunk sem volt. A mélysugárzón sajnos reflexnyílás sincs, ez is nagyban meghatározza a kiadott mélyhangok minőségét és mennyiségét.

Az erősítő itt is a subwoofer házában kapott helyet. A rendszer áramtalanítására szolgáló főkapcsolót nem találhatunk a hátlapon, de egy ilyen rendszernél erre nincs is igazán szükség. A ki- és bekapcsolást a centeren található gombbal tudjuk megoldani. A szatellitek bekötését az erősítőbe RCA-csatlakozókkal oldotta meg a Logitech, a kábel másik vége pedig fixen be van kötve a szatellitek házába.

A centersugárzón kapott helyet tehát a teljes vezérlőfelület: itt található meg a középső csatorna hangerejét beállító tekerentyű, a hátsó és első hangszórók közötti hangerőkülönbséget is innen egyensúlyozhatjuk ki, valamint fejhallgatót is csatlakoztathatunk a rendszerhez, éjszakai bagoly üzemmódhoz.

Mivel az összes kábel ebbe a szatellitbe fut be, ez a center elhelyezésénél problémát okozhat. A középső hangsugárzót a legtöbb 5.1-es hangszórórendszer-tulajdonos a monitor tetejére szokta helyezni, ami egy nagyobb, esetleg messzebb, magasabban lévő monitor esetén nem túl szerencsés, hiszen minden hangerőállításhoz fel kell állni a székből. Nem igazán értem miért nem az általában közelebb található jobb oldali szatellitre kerültek ezek a vezérlési lehetőségek, mint a legtöbb 5.1-es rendszeren, mely nem kapott külön távirányítót.

A szatellitek kialakítása közelebbi vizsgálat után meglepően jónak mutatkozik, a kis házak meglepően masszívak, egyáltalán nem "recsegős" műanyagból vannak. A Z-640 szatellitjei is alumínium talpakat kaptak kis gumitappancsokkal, hasonlóan a jóval drágább THX-es rendszerhez, ez mindenképpen plusz pont, ráadásul a talpakat elforgatva akár a falra is lehet szerelni őket.

[oldal:Z-640 tapasztalatok, végszó]

A Z-560 után a Z-640 hangrendszert egy picit furcsa volt hallgatni, de sokkal jobb hangzást produkált a kis rendszer, mint amire a méretek alapján számítottam. A rendszer összteljesítménye a PC-s DVD-zéshez, játékhoz, zenehallgatáshoz elegendő lehet, de egy nagyobb szobában házibulit már biztosan nem rendezünk vele, arra inkább a Z-560-as készletet válasszuk.

A hangzás teszteléséhez a Gladiátor DVD nyitójelenetét és MP3 állományokat választottam, valamint a már megszokott SoundForge is besegített. A szatellitekben található igen kisméretű hangsugárzók a mélyközép tartományokat hallhatóan nehezen tudják lekezelni, ezért a cég igen egyszerű és mások által is alkalmazott megoldást választott: a subwooferre kerülő jelet egész egyszerűen nem vágja meg, így amíg a mélysugárzó képes hallható hangot kicsikarni magából, addig bizony kínozza az erősítő.

A teljes spektrum mélysugárzóra küldése nem szerencsés megoldás, de ebben az árkategóriában ez általánosnak mondható. A tesztelt audioállományok és a Gladiátor is megfelelően szólt a hangszórókészleten, a térhatás a hat csatornának megfelelően tapasztalható, mely filmek alatt feledteti az előbb vázolt problémákat.

A mélysugárzó szintjét ugyanakkor óvatosan kell optimálisra beállítani, mivel könnyen "túlvezérelhetjük" a szintet, melynek igen torz hangzás lehet a mellékhatása. Némi próbálkozás után szerencsére kifejezetten kellemes hangot sikerült előcsalni a szettből.

A mélysugárzó egyébként méretéhez képest meglepően mély hangok előállításában is jeleskedett. A tesztjeim szerint már 43-47 Hz-en hallható, értékelhető hangokat produkált, ami -- bár elmarad a Logitech weboldalán és a cikk elején található specifikációtól -- ebben a kategóriában kifejezetten jónak mondható.

Hangerő tekintetében sem lehet problémánk, a DVD-k hangját ugyanakkor érdemes erősíteni a dinamika terhére, erre mind a PowerDVD, mind a WinDVD szoftveres DVD-lejátszó alkalmazás képes, ugyanis csak így érhető el igazán "filmezős" hangerő. Véleményem szerint a filmek élvezetéhez szükség van egy egészséges hangerőre, ezt azonban a rendszer csak egy ilyen megoldással tudja felmutatni. Ezért persze nem a hangszórókészlet gyártója a felelős, a szoftveres DVD-lejátszók audiokodekjei túl halkak.

Összességében a Z-640 rendszer nagyon pozitív benyomást tett rám, sokkal jobb hangminőséget nyújtott, mint amit elsőre kinéztem a szettből. Bátran ajánlható bármilyen, vékonyabb pénztárcával rendelkező, PC-s DVD-re "fanyalodó" filmkedvelőnek, de a játékok hangját is meglepően kellemesen adja vissza. A Z-640 rendszer ugyanakkor hamarosan igen komoly konkurenciát kaphat az Altec Lansing 251 készlet képében.

A két rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy mind a konkurenciának, mind a vásárlóknak számolni kell a Logitech Z sorozatú hangszórókészleteivel. A Z-560 4.1-es rendszer kitűnő hangminőséget, elsöprő hangerőt nyújt a konkurens termékeknél alacsonyabb áron, PC mellé jobb hangszórókészletet kívánni sem lehet.

Pontosabban lehet, s egyszer talán hazánkba is megérkezik a cég továbbfejlesztett, THX minősítésű 5.1-es rendszere a Z-680, mely már beépített Dolby Digital és DTS dekóderrel rendelkezik, s várhatóan örökli az előd Z-560 jó tulajdonságait, további kényelmi szolgáltatásokat, mint például távirányítást nyújtva.

A Z-560 és Z-680 hangszórókészleteket a Logitechtől kaptuk tesztelésre, köszönet érte. A cég hazai disztribútoránál a legutolsó információk szerint a Z-640 5.1-es rendszer bruttó 37.400 Ft-os, a Z-560 4.1-es hangszórókészlet pedig bruttó 82.400 Ft-os listaáron vásárolható meg.

Szólj hozzá a fórumban!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról