Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A VMware üldözésébe kezdett a Red Hat

Bizó Dániel, 2009. február 25. 16:38
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Red Hat átfogó virtualizációs megoldással készül megjelenni a közeljövőben, melynek alapjául a nemrég megszerzett KVM virtualizációs technológia szolgál -- lebbentette fel tegnap a fátylat stratégiájáról a cég. A fejlesztések első gyümölcsei nyáron érnek be, és másfél-két év múlva egy komoly új ellenfelet kap az x86-os piacon jelenleg szinte egyeduralkodó VMware. A Xent használóknak nem kell egyelőre sem aggódniuk, sem kapkodniuk.

Az izraeli Qumranet felvásárlásának eredményeként megszülető Red Hat Enterprise Virtualization (RHEV) négy fő alkotóelemből áll, és a cég elképzelései szerint lebontja a virtualizáció alkalmazása előtti akadályokat a költségekkel, teljesítménnyel, horizontális skálázhatósággal és biztonsággal kapcsolatban -- mondta el a webcast során Navin Thadani, virtualizációért felelős vezető igazgató. Jelenleg sokan ilyen felvetések miatt nem alkalmaznak virtualizációt a nagyvállalati IT-rendszerek magvában, a vállalatirányítási alkalmazásokat és érzékeny adatbázisokat futtató szervereken.

A hypervisor

Az alapokat az RHEV Hypervisor adja majd, mely egy önálló hypervisor, alapjául pedig természetesen a nyílt forráskódú KVM szolgál, mely immár két éve a mainline Linux kernel része is. Az RHEV Hypervisor biztonsági házirendekben megerősített Trusted Red Hat Enterprise Linux kernelt használ, és egy vékony virtualizációs réteg felhúzását célozza meg -- mérete mindössze 64 megabájt.

Page sharing

A memory page sharing leginkább a nagyban azonos memórialenyomatú (azonos operációs rendszer és alkalmazások) vendégeket konszolidáló gazdagépeken hasznos, ahol egyfajta memória-deduplikációt hajt végre a hypervisor, jelentős fizikai memóriakapacitást felszabadítva -- a megtakarítás szélsőséges esetben elérheti a 80 százalékot is, de homogén vendégeknél jellemzőbb a 20-40 százalék, míg heterogén vagy egymástól jelentősen eltérő alkalmazásokat futtató környezetben elenyésző, legfeljebb néhány százalék lehet.

A memórialapok deduplikációja és osztott használata elméletileg minimális, a lehetséges megtakarításokhoz képest elfogadható teljesítménycsökkenéssel járhat azonos mennyiségű fizikai memóriához képest, egy adott konszolidációs szerverből azonban nagyobb aggregát teljesítményt képes kicsikarni több virtuális gép fogadása, vagy az egyes vendégek nagyobb virtuális memóriakapacitásának köszönhetően. Ilyen technikával a VMware ESX és a Xen is rendelkezik.
A hypervisor olyan fejlett képességekkel rendelkezik, mint az I/O-virtualizációt lehetővé tévő nagyteljesítményű VirtIO driverek, a memóriakapacitás kihasználtságának hatékonyságát fokozó memóriamegosztás (memory page sharing), vagy a hypervisortól független felügyeletet lehetővé tévő Libvirt/CIM menedzsment interfész.

A Red Hat célja, hogy egy jól skálázható hypervisort alkosson, a tervek szerint a gazdagép 96 logikai processzort és 1 terabájt fizikai memóriát képes kezelni (a legnagyobb, 16 foglalatos Xeon-szerverek), míg a virtuális gépek egyenként 16 virtuális processzort és 64 gigabájt memóriát látnak legfeljebb. A KVM megköveteli az Intel és AMD processzorokban implementált hardveres virtualizációs technikák jelenlétét (VT-x és AMD-V) -- az elmúlt 3 évben értékesített Xeonok és Opteronok mindegyike támogatja a virtualizációt.

A második építőelem a Red Hat Enterprise Linux (RHEL), kezdve a nyárra várható 5.4 kiadástól. Az RHEL a csupasz hypervisorhoz képest lehetővé teszi a hibrid modellt, mikor a vendégek virtualizációja mellett magától értetődő módon lehetővé teszi alkalmazások natív futtatását is, és kézenfekvő virtualizációs alapként szolgálhat meglévő RHEL-környezetekben. Ezen a pontos érdemes megemlíteni, hogy a Red Hat elsősorban Windows és Linux platformok virtualizációját célozza.

[+] Microsoft és Red Hat: összefogás a szervervirtualizáció terén

Ennek jegyében született meg a Red Hat és a Microsoft közötti megállapodás, melynek keretén belül garantálják egymás termékeinek virtualizált környezetekben történő támogatását -- az RHEL fut a Hyper-V köztesrétegen, ahogyan a Windows Serverek is a RHEL-en és RHEV Hypervisorokon. Brian Stevens műszaki vezérigazgató szerint ez a két platform a virtualizált x86-os operációs rendszerek 80 százalékát teszi ki.

Szerver- és desktopmenedzsment eszközök

A virtualizációs technológia önmagában azonban már réges-rég kevés az üdvösséghez, a versenyképességhez és széleskörű adoptációhoz egyaránt elengedhetetlenek a menedzsment eszközök. A harmadik termék, a RHEV Manager for Servers egy centralizált felület, mellyel a Red Hat ígérete szerint akár több tízezer szerver felügyeletére is alkalmas lehet, és olyan fejlett képességeket támogat, mint a vendéggépek élő mozgatása, politikákban rögzített leállítások energiatakarékossági célzattal, vagy a magas rendelkezésre állású alkalmazások hátterének kialakítása.

A PC-k konszolidációját és virtualizációját teszi lehetővé a negyedik elem, a RHEV Manager for Desktops , mely lényegében a Quamranet SolidICE VDI megoldását csomagolja újra. A SPICE (Simple Protocol for Independent Computing Environments) távkapcsolati technikával a távoli virtuális desktop képét egy megfelelően gyors Ethernet vagy Wi-Fi kapcsolaton keresztül másodpercenként 30 képfrissítést is kaphatunk, lehetséges a kétirányú video- és audio kommunikáció, és ActiveX-en keresztül települhet egy böngészőbe.

Sok idő még

Az RHEV exkluzívan KVM-re alapoz, de a Xent használóknak sem kell aggódniuk. Az RHEL 5 generációban garantáltan támogatást élvez ugyanis a Xen, és érkeznek a konverziós eszközök is, melyekkel elvileg gond nélkül migrálni lehet KVM-re. Jelenleg nincs arról végleges döntés, hogy ez a támogatás kiterjeszthető-e időben vagy a következő generációkra, azonban két és fél éven át még biztosan teljes támogatást élveznek a jelenlegi Xen környezetek.

Az RHEL 5.3 januárban jelent meg, így év közepe előttre nem várható az 5.4, onnan pedig egy újabb félév legalább az RHEL 6, ha ugyan nem lesznek még további 5.x verziók. A Red Hat egy legutolsó kiadást követően 18 hónapon át nyújt még támogatást, így az utolsó 5.x megérkezését követően még másfél év áll rendelkezésre, hogy megtervezzük és végrehajtsuk a migrációt.

A Red Hat ezzel a bejelentéssel lefektette, hogy a nyílt forrású szabad szoftverek is teljes súlyukkal jelennek meg a virtualizáció területén, melyet jelenleg a VMware ural, véli Szentiványi Gábor, a Red Hat kizárólagos magyarországi disztribúcióját ellátó ULX Kft. ügyvezető igazgatója. Szentiványi úgy látja, a virtualizációs piac kiegyenlített lesz, sem a VMware, sem a Microsoft, a Citrix vagy a Red Hat nem fog uralkodni, így fontos az együttműködés.

[+] UNIX-szintű támogatást vezet be a Red Hat

Ez még azonban a jövő zenéje, a RHEV csomag alkotóelemei az év hátralevő részében érkeznek majd, tette hozzá. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy-másfél év múlva a Red Hat kihívója lehessen az adatközpontokban a VMware-nek, úgy gondolja ugyanakkor, addig továbbra is az operációs rendszer szintjén versenyez elsősorban a Red Hat, igen erős pozícióban a UNIX-okkal szemben, és ezt nem szabad feladni.